Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
34. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 269. oldal. Kisebb jelentőségű ügyek után határozatba ment, hogy a közlekedési és egyéb nehézségek miatt az egyházmegye területén kisebb körzetek alakíttatnak. Egy-egy kör lelkészei egymásnak vallásos esték rendezésében s egyéb egyháztársadalmi munkákban segítségére lesznek. Végül egyik lelkésztársunk felhívta a testület figyelmét az igazgató tanítók hatáskörét szabályozó ama szabályrendelettervezetre, amely egyházmegyei gyűlésünkön tárgyalás alá kerül s abbeli felfogásának adott kifejezést, hogy azok a jogok, amelyeket e szabályrendelet az igazgató tanítóknak akar juttatni, igen jó kezekben vannak, nevezetesen az iskolaszéki elnök kezében. Ezek után a tagok érdeklődését mindvégig ébren tartó értekezlet, ez az igazi kartársi bizalommal és szeretettel lefolyt megbeszélés az elnök záró szavaival véget ért. Referens. Magyarázatos Biblia.*) Kiadja az ORLE. Első füzete megjelent kézirat gyanánt. Mintája a nagy műnek, melyből az első kötet 1917-ben kerül ki a sajtó alól. Hatalmas jubileumi emlék. Hiába, a Lelkészegyesület elkényeztetett bennünket. Kálvineum, villámgyorsan, anyagi készség hijján csak a szív melegével. Most meg a Magyarázatos Biblia. Sic itur ad astra! Csak előre megállás nélkül! Nem akadékoskodásból, sőt inkább a mű iránti szeretetből adom itt az én lelkem „megjegyzéseit“ az első füzethez. A lap — csak 10 sort kért tőlem. Bocsánat, hogy hosszúnak kell lennem. De, miután a többi óriási mennyiségű füzet jellege szinte azon fordul meg, hogy az elsőt miként fogadja a kritika, részletezőnek kell lennem. A mű külső beosztása teljesen kielégít engem. Márk első és második részét s a harmadik első hat versét adja. Ezt három cim alá csoportosítja: I. Előkészületek, II. A munka indulása, III. A visszahatás. Nagyon szeretem e cim szerinti csoportosítást, mert ez legalább egy evangyéliom keretében kizárja, hogy Jézusról ki* Az O. R. L. E. nagyjelentőségű vállalata feltétlenül megérdemli, sőt megköveteli, hogy a mintául kibocsátott füzetet, főleg gyakorló lelkészek, komoly tanulmány tárgyává tegyék s róla való véleményüket őszinte szívvel elmondják. Hiszen ennek a könyvnek, ha Istnn akarja, felmérhetetlen hatása lesz egyházunk jövö életében s valószínűleg hosszú évtizedeken át lesz igehirdetésünk egyik legerősebb oszlopa. Ez a megfontolás vezette a szerkesztőséget abban, hogy lapunk több dolgozó társát felkérje véleménynyilvánításra. A véleménynyilvánítás természetesen az egész mű technikájára, magyarázati módszerére, homiletikai használhatóságára kell, hogy vonatkozzék. K. Z, lelkésztársunknak a részletekig ható, alapos és szeretetből fakadó bírálata csak dokumentuma annak az általánosan érzett örömnek, amelyet a ref. lelkészi kar a Magyarázatos Biblia megjelenésén fog érezni. Sz. szakított textusdarabokból fessünk arcképet. Igazi arckép persze csak az lenne, amely mind a négy evangyéliomból szedné csoportba az összetartozókat. Ha ez az óhajtás a munkaminősége miatt itt nem valósítható is meg, de a magyarázásnál szükségesnek tartom a figyelemben tartását, nehogy egy darab szövegből olyant magyarázzunk ki, amit a hasonló helyek nem mindenben igazolnak. E csoportokon belül kapjuk a tudós szerzőnek, dr. Kecskeméthy Istvánnak saját, gyönyörű fordítását, azután a magyarázatot s végül az evangyéliom hirdetője számára homiletikai jegyzeteket. A magyarázatok szebbnél-szebb darabokat mutatnak föl szoros összefüggésben, a dolog természeténél fogva némely versnél hosszúak, de sohasem szószaporítók, nincs egy fölösleges szavuk, mindvégig érdekesek és sohasem unalmasak. Mind a magyarázat, mind a homiletikai jegyzetből sugárzik a Jézus iránti szeretet. Utóbbi éles elmével látja meg és csoportosítja az igehirdető számára azokat a kincseket, melyeket e vonatkozásban az evangyélium nyújt. Annyit megjegyzünk, hogy a homiletikai jegyzet nem csupán a végzett, elmagyarázott anyag tartalmát használja föl, hanem az egész evangyéliomnak, sőt az egész bibliának és dogmának ismeretét föltételezi. Ennek a helyességét pro és kontra vitatni lehet. De térjünk a részletezésre. Keresztelő János bemerítésének, működési helyének megmagyarázása szép és pontos. Tudós, de rövid megemlítése essenus keresztelő szektának, Keresztelő János vagy Jézus nagyobb voltáról fennállott vitának. Az l10-nél: „látta, hogy megnyílt az ég és leszállt reá a Lélek, mint galamb“ magyarázatánál még azt is meg kellett volna mondani, hogy ezek nem külső jelenségek, hanem belső, lelki élmények voltak. A „te vagy az én szeretett Fiam“ jelentősége kellőképen ki van emelve; itt a pogány százados vallomása, amely a Fiú jelentőségének teljes megértésén nem alapulhatott, nem fokozat. Az 112, lg magyarázatában nem helyes Jézus útjáról, mint „lemondás és önfeláldozás“ útjáról szólni, hiszen a léleknek „maga választotta“ útján örökké valók a kincsek, melyekért az azt megértőknek küzdeni épen nem lemondás és önfeláldozás. Épen az a baja a világnak, hogy Jézus életét még ma is nem a diadal és dicsőség, hanem a lemondás és önfeláldozás útjának tekinti. Pedig de szép makarismákat mondott ő a világ szerint boldogtalanokról! Helyes azonban e versek magyarázatában, hogy a sátánnak, mint ördögnek durva képzetét elhárítja az arra való utalással, hogy Jézus egyszer Pétert is Sátánnak nevezte s mintegy jelzi ezzel, hogy a sátán alatt itt belső kísértést kell érteni. Ha a hivatkozás Péterre nem ezért történt volna, bocsánat a dicséretért. Mint ahogy magyarázónk a „vadállatokkal“ tette, nem ártott volna világosan kiírni, hogy Sátán alatt belső kisértés, „angyalok szolgálnak néki“ alatt lelkének az égi erőkkel összeköttetése értendő. A 14., 15. vers bevezetésénél, midőn hangsúlyozza, hogy az evangyéliomok, különösen Márké,
