Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-13 / 33. szám
262. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. ezen, Pápa sorába emelkedik. De gyors emelkedésének titka abban is rejlik, hogy a reformáció első és legnevesebb bajnokait a somogyi és baranyai anyaföld szülte, úgyszintén nemzeti missiójában, ezen különleges helyzetben, mert Csurgó, mint határszéli, ősi mezőváros, mindig védbástyája volt a magyarság érdekeinek, most pedig, mint a magyar műveltség világító tornya fényeskedett. Merészen is nézett a „drávaparti sötét erdőkre s a horvátországi fekete hegyekre“. Köröskörül a „rengeteg erdő óriás fái már nem suhognak rémesen“. A kultúra fejszéje ledöntötte őket. A vadaskert helyén ma csinos, művelt új-város virágzik. Az erdőségnek mindössze négy díszpéldánya maradt. Egy a tűzoltók őrtornya melletti utcafélen, kettő az új gimnázium és új-városi temető közt vezető út mellett. A negyedik a kollégium játszóterének volt dísze. Egy antik ékesség. Kérgén köröskörül a „muzsafiak“ bevágott monogrammjaival. Csire: Vázlat Csurgó múltjából c. müvében olvassuk, hogy 1844-ben egy tanár kivágatta, amiért nem valami díszes jelzővel jutalmazza meg a régiség-irtót. Az internátus vezető tanárjától hallottam, hogy még jobban fáj az antik tárgyakban gyönyörködök szíve egy műemlék értékével biró tárgynak a múzeumban történt elhelyeztetése miatt. A kollégiummal együtt épített torony ez. Harangját már régen levették. Elpusztították a vitorlás tetőt is. Minek az, hogy ha az „elnémult harangnak“ nem lehet hallani szavát ? Ki volt, aki utoljára húzta? Élnek-e még, akik ismerték a hangját? Kinek a lelkében él az elcsendesült harangnak még csak egyetlen szava? A belsősomogyi régi Venerabilis Tractus él-e még? Tekintetes Curatorok áldozatkészsége, lelkesedése, vezérségre hivatottsága, tiszteletes assessorok bölcsesége és puritánsága, professorok jellemes buzgósága, feddhetetlensége — ilyen erős kálvinista közszellem — sugárzik a régi gimnázium múltjából szemünkbe. Az utódok lélekvilágában hol rejtőzködik ez a mesebeli tengerszem, melyben a nagy idők tanúja, az elsülyesztett harangnak egy árva hangja, a szent Tractus és iskolájának régi dicsősége elmerült? Vagy nincs már tündéri csoda, mely a hangot s a régi dicsőséget vissza adja ? Az ünnepi hangulat és a történelmi varázs képzeletre nehezedő nyomását híven és mesterien fejezte ki egy vastag bajszú, széles homlokú pap: „Gondnok úr őnagyságának beszéde — úgymond — úgy hatott, mint a harang, mely ugyanazokat az érzelmeket és hangulatokat kelti föl, mint amely érzelmek és hangulatok a templomba készülő szívét eltöltik. A haranghoz hasonló az Ő szava azért is, mert mint a harangszó az elnémulás után is hangzik, akként az Ö szavai is, bár elhangzottak, tovább csengenek szívünkben, lelkünk ébresztésére . . .“ Nekem úgy tetszett, hogy ezek a mesteri kifejezések azt mondják: Megszólalt a csurgói iskolának régi harangja ; rábukkantunk a mesebeli tengerszemre, ahonnan csodás erők kiemelték a régi dicsőség fényét elrejtett nagy emberi szív bűvös harangját, hogy ennek imára és munkára serkentő hangjainál fogjunk hozzá egyházi, iskolai, társadalmi életünk második reformációjához. Egyházmegyénk valóban szerencsésnek érzi magát, hogy a gondnoki székben olyan hatalmas koncenpciójú vezért lát, mint Huszár Aladár. Magyarsága, kálvinistasága, helyes reformátori érzéke, sok fényes személyi tulajdonsága s mindenek felett bizonnyal az isteni kegyelem méltán predestinálják egyházmegyénk kormányzására. Szükségünk is van reá! S van jogunk remélni, hogy a nagynevű elődöknek mindvégig méltó utóda lesz. Tipikus kálvinista jelleme ragyogó vonásokban csillant meg, amikor a gimnáziumi tárgysorozat élén az intézet helyzetével foglalkozott. Fájdalmára esik szívének — úgymond — az esperesi jelentésnek a csurgói főgimnázium állapotával foglalkozó része. Az iskolai szellem elbetegedésének tünetei miatt aggodalom támadt az ő lelkében is, ép úgy mint esperes elnöktársáéban. De ha elnöktársa az édes atya szeretetével, a természetes gyengédség és kiméletesség szemüvegén keresztül, talán még nem látná az orvoslás gyors beavatkozásának szükségességét: ő fölteszi a szigorú vizsgálat górcsövét, az aggodalmat elnyomva, kutat a kóros állapotot előidézett okok után s a beteg részeket kérlelhetlenül operálni fogja. Nem lehet tűrni, hogy az intézetet megalapító és azt a virágzás tetőfokára emelő, nagy emberi erények egyes tanárok törpelelkűsége miatt elhalványuljanak s az intézet fénye, hírneve megcsorbuljon. Érdemük szerint kíván eljárni azokkal a tanerőkkel szemben, akik nem méltók helyet foglalni az ifjúság nevelői katedráibanakiknek rossz példája sokakat megveszteget és rossz útra visz az ifjúságból. Kemény szavak. Nehéz igazságok. Vasakarat. Ily-e nekhez az egyházi fegyelmet nem ismerő és csak hízelgéshez szokott mai kor képmutató és túl érzékenykedő gyermekének füle nem szokott. UJ KÖNYVEK! Papp Géza: Egy tábori lelkész naplója. Ara..........................................................T80 K Dr. Bucsányi Gyula: Természetes táplálkozás és gyógyhatása. Vászonbötésben. 6*— K IBI IBI Kis Tivadar könyvkereskedésében
