Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-23 / 4. szám
26’. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. Az izlam vallás elismerése. irályi szentesítésre vár az országgyűlés mindkét háza által egyhangú lelkesedéssel elfogadott törvényjavaslat az izlam vallás recepciójáról. Az ünnepélyes forma, mellyel a pártcélokon és érdekeken felülemelkedve mind a két Ház fogadta a javaslatot, méltó volt a modern Magyarország törvényhozásához, mely állítjuk, hogy az ország közvéleményének a megnyilatkozása volt. Nem akarunk politizálni, de még a néppárt megalapítója is megtagadta önmagát, és aki a liberális egyházpolitika revízióját irta zászlójára, eltávozott az ülésről, mert nem akarta az ünnepélyes hangulatot ellenvéleményével zavarni. Tehát hazánk izlamita lakosai, szabad vailásgyakorlatot és a törvényesen bevett hat keresztyén felekezet és egy nem keresztyén hitközség mellett ennek tagjai is egyenlő jogokat és egyenlő elbánást nyertek. Ezt nevezem én a modern Magyarországhoz méltó cselekedetnek. Ha a méltán híres történetíró Ranke nagy művében a világtörténelem egyik legnevezetesebb tényének minősítette a Licinus és Constantinus császárok által 313-ban kiadott milánói edictumot, mellyel az eddig üldözött keresztyén egyházakat a régi pogányság mellett elÍJ==C K ismerték és semleges álláspontot foglaltak el a polytheismus és monotheismus között: akkor ebben a roppant világháborúban nagy eseményszámba megy, hogy egy keresztyén állam a lelkiismereti szabadságot oly nagy tiszteletben tartja, hogy az általa eddig el ismert vallásfelekezetek mellé az izlamitákat is felveszi és tagjait az elismert vallásokat megillető védelemben részesíti. A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. XLIII. t.-c. a jövőben elismerendő vallásfelekezeteknek, ilyenekül való elismeréséről rendelkezik és kiköti a formákat, amelyeknek betartása esetén a kultuszminiszter e tekintetben rendelettel intézkedik és amennyiben a törvényben előirt előfeltételek megvannak, köteles megadni a jóváhagyást. Az izlamita felekezet elismerését tehát nem volt feltétlenül szükséges törvénnyel rendezni, mert hitcikkei szervezeti szabályzatai ismeretesek és így a kultuszminiszter egyszerűen rendelettel is elismerhette volna azt. De így sokkal ünnepélyesebb, hogy a törvényhozás külön törvényben mondta ki azt. A törvényjavaslat ellen tehát, eztkifogásul fellehet hozni. Nincs szükség rá, hogy az izlamiták szervezeti szabályzatuk jóváhagyását kérjék, hitközséget alapíthatnak, át lehet a mozlimre térni, de a felekezet magyarországi tagjait a magyar házassági jog, tehát a monogámia kötelezi. Kér. TÁRCA. Jézus erkölcstana a hegyi beszéd alapián. (Részlet dr. King C. H. „The Ethics of Jesus“ c. könyvéből.) (Folytatás.) A beszéd vázlata. Máté 53—727. A királyság alapelvei ellentétben a kor szellemével. I. A királyság alattvalói, 53_16. A) Jellemük; boldogságuk forrása, 53_12. B) A világ reménye, 513_16. II. A mennyek királyságának igazsága, 517_27. A) Belső igazság. A törvény legteljesebb betöltése, ellentétben a farizeusok gyakorlatával és magyarázatával, 517_4g. Bevezetés. A tárgy, 17—20. v. 1. Nemcsak a gyilkolás bűn, hanem a gyűlölködés is, 21—26. v. zeusok emberek előtt mutogatott igazságával, 6. fej. 1. Titkos alamizsnaosztogatás, mintegy az Atya előtt, 2—4. v. 2. Titkos imádkozás, mintegy az Atya előtt 5 — 18. v. 3. Titkos böjtölés, mintegy az Atya előtt, 16—18. v. 4. Mennyei kincsek szerzése Isten becsületes és hűséges szolgálatában. Összefoglalás, 19—34. v. C) Az emberi személyiség iránt való szent tisztelet igazsága, 7j—14. 1. Mások tiszteletlen megítélése helyett önmagunk megvizsgálása, 1—5. v. 2. Saját személyünk megbecsülése, 6. v. 3. Tiszteletteljes bizalom az Atya megbecsülő szeretetében, 7— 11. v. . 4. A szeretet mindent magában foglaló törvénye. Másoknak olyan becsülése, amilyennel magunkat becsüljük, 12. v.12 5. Ebből kifolyólag a királyságba szoros kapun át juthatni, 13—14. v. Összefoglalás. Az igazi és hamis alattvalók ellentétbe állítása. „Gyümölcseikről“, 715_27. 2. Nemcsak a paráznaság bűn, hanem a tisztátalan gondolat is, 27—32. v. 3. Esküdözés helyett egyszerű igazmondás, 33—37. v. 4. Nemcsak a bosszúállás tilos, hanem az önző követelésekkel szemben az önzetlen szolgálat a parancs, 38—42. v. 5. Isten szeretetéhez hasonló, egyetemes szeretet. Összefoglalás, 43—48. v. B) Az Atya előtt való igazság, amely a benső, gyermeki bizalomban nyilvánul, ellentétbe állítva a fariVotaw vázlata. Tárgy: Az eszményi élet: jellemző vonásai, hivatása, megvalósulásai és elérésének kötelessége. A) Az eszményi élet leírása. Mt. Luk. 620_26. a) Jellemző vonásai, Mt. 5!_12, Luk. 620_2e. b) Hivatása, Mt. 51B_16. B) Viszonya a régebbi héber eszményhez, Mt. 517_20. C) Az eszményi élet megvalósulásai, Mt. 521—712, Luk. 627-42.
