Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-23 / 4. szám

4. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. és izlamita között kötendő házasság vegyes házasság lesz, és a gyermekek vallására nézve az 1894. XXXII. t.-c. az irányadó. Míg egyéb viszonyaikat az 1895. XLI1I. t.-c. szabályozza. E szerint állami védelemben részesül, szabadon gyakorolhatja a nyilvános közös istenitisztelet jogát (publicum religionis exercitium). Ön­­kormányzati joga van minden az istenitiszteletre, a hitoktatásra, alapítványai kezelésére stb. vonatkozó hit­felekezeti ügyben, tehát híveire adót vethet ki, felettük fegyelmi hatóságot gyakorol. Egyszóval a vallás szabad­­gyakorlatáról szóló törvény rendelkezései reá is ki­terjesztettek s méltán óhajtja a törököknek ország­gyűlésünkhöz küldött köszönő átirata, vajha többi szövetségesei is így cselekednének, mint mi. Ezt az ozmán birodalomban lakó keresztyén testvéreinkre nézve mi is mielőbb megvalósítandónak tartjuk. Az 1895. XL1I1. t.-c. azon rendelkezése, hogy a magyar állam területén kívül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet, és semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól, vagy egyéntől nem állhat — itt hallgatással mellőzendő. Mert igaz ugyan, hogy a szultán Mohammed utódja, dehát akkor a katholikus egyházra nézve Róma sem lehetne kivétel. Legyen itt csupán felemlítve, hogy Bosznia és Her­czegovinára nézve már az 1910. évi február 17-én kelt legfőbb királyi elhatározás a vallási és lelkiisme­reti szabadságot biztosította. Ebből a szempontból üdvözöljük a törvényjavaslatot. Dr. Thury Etele. A szétszórt tetemek. pápai református egyházmegye, több mint egy évtized óta sürgeti a szórványban élők lelki gondozását. Már-már azt lehetett hinni, hogy szava pusztában elhangzó szó és ime egyetemes konventünk, végre valahára erre is rávetette a figyelmet, felhiván az egyházkerülete­ket, hogy 1915 végéig terjesszenek a konventhez biztos kimutatásokat arra nézve, mennyi a nem református összes közép- és alsófokú iskoláknál megkivántató vallástanítás összes szükséglete stb. A szórványokban élők lelki gondozása egyike a leg­sürgősebb és legfontosabb egyházi feladatoknak, mert hiszen köztudomású, hogy anyaszentegyházunk termő fájának gyümölcsét itt látjuk leginkább megdézsmálva. A statisztikában mutatkozó lélekszámapadás, kitérés nagy részben a szórványokban történik és csak kis A □= =□ a) Cselekedetekben és indítékokban, Mt. 521_48, Luk. ^27—30» 32—36* b) Valódi vallásos istenitiszteletben, Mt. öj-ig. c) Bizalomban és önátadásban, 619_34. d) Másokkal való bánásmódban, Mt. 71_12, Luk. 631» 37—42* D) Az eszményi élet élésének kötelessége, Mt. 713_27, Luk. 643_49. Jézusnak a hegyi beszédben foglalt felfedezései. A hegyi beszéd gondolatmenetének eme vázlatai mellé célszerű odaillesztenünk azokat, amiket Jézus lelki felfedezései­nek nevezhetnénk, a tanításában foglalt ama főbb gondolatokat, amelyek, bár sokszor nem egyenesen Tőle erednek, mégis a legvégső következményükig csak nála érvényesülnek. Mert Jézus eredetisége nem abban van, hogy amit Ő mond, azt még senki se mondta, hanem abban, hogy tévedhetlen biztossággal megtalálja az igazán fontost, kiválasztja a jelentéktele­nek tömegéből, megadja neki a megillető helyet és az elvet legvégső következményéig levezeti. Ebben az ér­telemben mondja Votaw: „Jézus eredetisége — és e szót itt nem alkalmazzuk helytelenül, — abban az isteni képességében állott, amely által elválasztotta az igazat a hamistól, a maradandót a mulandótól, a töké­letest a tökéletlentől és eszményi módon fejezett ki egész sorozat gondolatot és szokást“.13 Jézus eredetisége. Jézus eredetisége eme jellemző sajátságának az egyes kijelentéseihez található rabbi­­nikus párhuzamok nem esnek rovására, mert amint Wellhausen is mondja: „Jézus eredetisége az, hogy megérezte, mi az igaz és örök a jelentéktelenek zűr­zavaros tömegében és azt a legnagyobb nyomatékkai fejezte ki“.14 A magunk részéről azt mondjuk, hogy Jézus taní­tása eredetiségének a kérdése egyáltalán nem egy-egy mondás eredetének a kérdése. Amint Lotze mondta, nem meglepő, hogy ugyanazokat az erkölcsi paran­csokat sokszor egymáshoz nagyon hasonló alakban fejezik ki. Az is szükségtelen, hogy lebecsüljük a nem keresztyén rendszerek értékes elemeit. Jézus eredeti­sége nem abban van, hogy tanítása legsajátosabb elemeihez nem találhatók párhuzamok, hanem abban a csodálatos fensőbbségben, amit mindnyájan érzünk, valahányszor más, vallásos, vagy erkölcstanítókkal hasonlítjuk Őt össze; az élet, tanítás és befolyás csodás egységében, abban a mélységes belátásban, amellyel belepillantott az élet lényegébe s a lét titkába. Nála nem találunk körülményesen kidolgozott leveze­téseket, sem következetesen végig keresztülvitt rend­szert, hanem találunk Nála oly tökéletes belátást, amely a legelszórtabban jelentkező igazságokat is az ellen­mondások és következetlenségek elkerülésével fűzi tel­jes egységbe. Az anyagot részletezve, röviden a következőket mon­­hatjuk: 1. Jézus tanítása azáltal, hogy a szeretetet az egész törvény betöltéseként fogja fel, a lelki életet különös mértékben egységes egésznek tünteti fel. Jézus nagy hozzájárulása a világ etikai gondolkozásához: az egye­temes szeretet kötelezettsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom