Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-07 / 19. szám
150. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. a racionalistákat sem jellemzi teljes tárgyilagossággal. Igen keveset, vagy semmit sem szól pl. arról a tulajdonságukról, hogy ők megkövetelik maguknak, hogy minél kevesebbet hihessenek, de arra már nem hajlandók, hogy türelmesek legyenek azokkal szemben, akik náluknál többet mernek hinni. Ez azonban természetes. Az elfogultság eo ipso nem tud tárgyilagos lenni. A munkáról csak ennyit. Nem érdemes vele vitába elegyedni. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a fordító munkáját. Balogot nincs szerencsénk ismerni. Nem tudjuk, megszerezte-e ő, vagy a kiadó társulat a Williams and Norgate londoni könyvkiadó cégtől a fordítás jogát. A fordítás ezt nem jelzi, de hát most háború van, nincs szerzői tulajdonjog. Azt azonban semmiképen sem értjük, hogy a fordító miért hagyott ki egész sereg helyet a fordításból. Néhol ezt azzal lehetne indokolni, hogy a magyar közönséget nem érdeklik az angol vonatkozások. De sok helyen nem angol vonatkozást is kihagy és eljárásáról előszóban, vagy utószóban okvetlen be kellett volna számolnia. így a magyar közönség, melynek nincs kezében a Home University Library e kötete, azt hiszi, hogy Bury így és csak ennyit írt. Különösen bosszantó ez eljárás a mü 2-ik felében. íme, pár kihagyás: 11 —12. lapon (az angol eredeti lapszáma) 10 sor, 143. 1. 19 sor, 145. 1. 7 sor, 147. 1. 9 sor, 148. 1. 6 sor, 154 1. 12 sor, 168. 1. 6 sor, 190. 1. 17 sor, 208. 1. 10 sor, 210. 1. 17 sor, 212 1. 10 sor, 215. 1. 16 sor, 218. 1. 9 sor, 219. 1. 11 sor, 222. 1. 12 sor, 226. 1. 7 sor, 238. 1. 14 sor, 240. 1. 6 sor, 246. 1. 11 sor; ezzel még nem merítettem ki a lefordítatlanul maradt részleteket. Pedig köztük nagyon sok érdekes és az illető íróra rendkívül jellemző. Igen sajnálom, hogy mellőzte a 203. lapon (magyarban 191. lap.) Sir J. F. Stephennek Gregröl mondott és nagyon sok szabadgondolkozóra ráillő szavait: „Álláspontja olyan volt, mint azé a tanítványé, aki hallotta a hegyibeszédet, de akinek figyelmét nem hívták fel a csodákra és aki meghalt a feltámadás előtt“. A jegyzeteknél általában azt a rossz szokást követi, ami újabban divatos lett hazánkban: elhagyja. Pedig pl. a 224. 1. jegyzetében Ausztria-Magyarországot is felemlíti a szerző. Néhol beolvasztja a szövegbe, legtöbb helyen azonban teljesen figyelmen kívül hagyja. Ugyancsak hiányzik a fordításból az eredetiben a mű végén levő bibliographiai összeállítás és az index. A fordításban, enyhén szólva, rendkívül sok a botlás. A theologia nyelvét teljességgel nem ismeri a fordító. Mivel a téves, vagy színtelen fordítású helyek jegyzéke nálam 23 kis alakú papírlapra terjed, mindet nem sorolhatom fel, azonban a következő felsorolás feljogosít arra, hogy felhívjuk a Franklin-Társulatot, hogy ezután alaposabban nézesse át a kiadásában megjelenő fordításokat. A legmulatságosabb az, mikor a 99. lapon (magyar szöveg, angolban 104.1.) a nonconformists-t felekezetnélkülieknek és ugyanazon lapon a dissented szabadgondolkozónak, majd felekezetnélkülinek fordítja. Lám, milyen társaságba keverednek a mai szabadgondolkozók! 6—12. lap: a fajnak vérkeveredés útján való fentartása, angolban promiscuous reproduction, helyes fordítása: a fajnak a nőközösség, vagy szabad szerelem útján való fentartása. Jellemző, hogy 8—14. l.-on az eredeti szerint az angol fiú franciául tanul, ellenben a magyarban a magyar fiú németül, viszont a 14—20. l.-on a Sirius körül forgó bolygón (és nem bolygóto, mint Balog mondja) levő szamárfaj (és nem szamárfej, eredetiben race of donkeys) már úgy az eredetiben, mint a fordításban angolul beszél. Miért kellett az előbbi helyen változtatni? 14—20. l.-on azt mondja a fordító: „gyakori eset“, holott az eredetiben Bury csak ennyit mond: I remember a conversation = emlékszem egy beszélgetésre. Egyáltalán nem „gyakori“ a „pokol híve“ ilynemű felkiáltása. 44—50 l.-on gyerekmeséről az eredetiben semmi szó sincs. 48—54. 1. inspiration nem szellem, hanem ihletés, ihletettség, sugalmazás. Egész más az Ó-szövetség (és nem „a régi“ szövetség, mint fordító mondja), szelleme és az Ószövetség ihletettsége. 53—59. l.-on sajtóhiba az V. XV. helyett. 68—74. 1. Essays nem „eszmék“, hanem „Tanulmányok“. 71—77. 1. indulgencies nem kegyszerek, hafiem tulajdonképen itt bűnbocsátó cédulák. 74—80. l.-on, de másutt is creecfs = szekták, holott az hitvallást jelent. 80—86. l.-on heterodox még nem „vallásellenes“. 89—94 l.-on az eredetiben nem a „tévedés megbocsáthatóságá“-ról, hanem a tévelygés ártalmatlanságáról (innocence of error) van szó; ugyané lapon Gospel nem „szentírás“, hanem evangélium. A Castellio-féle idézet fordítása teljesen értelmetlen. 91—97. és 92—98. l.-on Baltimort helynévnek veszi, holott az családnév: Lord B. 99—105. l.-on a divines szót nem ismeri, a fordítás ezt mondja: „A hivatalos egyház fanatizmusa enyhült és számos fontos szertartásbeli oktatását befolyásolták racionalista eszmék“, holott az eredetiben: ... és vezető theologusai közül sokakat befolyásolt a racionalista gondolkozás. Ezt a divines = theologusok szót később is szertartásnak fordítja (114— * | LEGALKALMASABB ÉS LEGJOBB KONFIRMÁCIÓI AJÁNDÉKOK KIS TIVADARNÁL PÁPÁN, FŐ-UTCA 21. KAPHATÓK. | SzóInoky Gerzson ref. lelkész: Háborús Szolnoky Gerzson ref. lelkész: Menny- Uray Sándor ref. lelkész: Örökzöld koidők imádságos könyve. — Imakönyv ország kapuja. Imádságok konfirmált szőrű hőseink sírhalmára. Imádságok, hadbavonúlt katonák és azok család- és felserdült ifjak és leányok számára, elmélkedések, halotti énekek és bucsuzjai számára. Ára vászonkötésben 1 K. Ára vászonkötésben 1 korona 20 fillér, tatók elesett katonák felett. 1 K 20 fill. I, [ LEGALKALMASABB ÉS LEGJOBB KONFIRMÁCIÓI AJÁNDÉKOK KIS TIVADARNÁL PÁPÁN, FÖ-UTCA 21. KAPHATÓK.