Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-21 / 12. szám
90. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. jelent nekünk magyarnak lenni az evangéliumból. A felolvasott kettős alapigének szelleme érezteti meg velünk, hogy magyarnak lenni: I. ismerje fel az egyén nemzeti hivatását, II. mutassa meg arravalóságát. Messze keletről útra kél egy nemzet, nincsen útiránya, nincsen kitűzött célja, nincsen vezetője, csak érzi, hogy neki menni kell. Sok, sok nép közül kivált s elindult, amerre a nap leszállt, mintha csak az zezette volna, mintha csak az csalogatta volna. Nyers volt és vad és szilaj, de egy feleségű. Vére csörgött amerre csak elment, véren szerzett egy napi pihenőt, nem szerette senki s egy félvilág remegett jövetele hirén. Végre megérkezett ide, erre a földre. Itt találkozott egy ezredév múlva a világ igazi urával, a Krisztus evangéliumával. Mintha csak azért jött volna ki messze földről, idegen pogány népek közül, hogy meghajthassa erős derekát a Krisztus bölcsője előtt s felvegye erős vállára az Ő ügyét s álljon bástyául pogány és keresztyén világ között. A többi testvére még mind pogány, a magyar már keresztyén. Mintha csak az Isten hívta volna el szolgálatra. Ez az első mérföld-kő, melynek titkos Írása a kereszt szolgálatra és vértanuságra való eljegyzés. István király le tudta olvasni a mérföld-kő Írását s elindította nemzetét igazi útjára. Azóta nem volt mérföld-kő, melyre más lett volna írva, mint az önfeláldozás és szolgálat. Hej pedig de sok kő jelzi már, hogy merre halad a nemzet nagy nemzeti küldetés utján. Útja mindig belevitt a csaták tüzébe . . . minden századunk vérpirban ébredt; s mint a vértanuknak és szenteknek, ha külellenséggel nem volt bajuk, benső lelki harc szántotta keresztül s korbácsolta fel a lelkeket. Óh a sok mérföld-kő titkos Írását, akik megfejtették, mind azt mondják, hogy bástyául állított bennünket a gondviselés erre a helyre, mert minket gyúrt olyan anyagból, hogy ezt a hivatást kibírjuk. Számra nézve kevesen vagyunk, de helytállani éppen elegen. Nekünk minden küzdelmünk úgy össze van forrva nagy emberi érdekekkel, mint a vértanú élete ügyével. Mikor életét védi, ugyanakkor eszméiért harcol. Mikor életét áldozza, eszményei igazságáért áldozza fel magát. Minekünk nem kell több föld, csak ez, nem harcolunk önzésből, nem hiú foglalási és terjeszkedési vágyból, „nem ámítjuk magunkat birodalmi nagyság ábrándjaival, nem irigyeljük senkiét, nem kívánjuk a másét“. Még az 1848-ban letett mérföld-kő titkos Írását is így olvashatjuk ki: „minket a gondviselés tán azért nem engedett számosabbnak lenni, mert a világ ezen a részén kell, hogy legyen egy nép, mely csak úgy tarthatja fenn magát, ha s amig az emberiség legszentebb érdekeiért küzd". (Id. gróf Andrássy Gyula.) S mindig voltak magyarok annyian, hogy megértették nemzeti hivatásukat, akik érezték, hogy létjogosultságuk csak addig van, mig ezt a nemzeti hivatást ismerik életcéljuknak, akik komolyan vették az Istennek számukra kiszabott akaratát, akik tudták, hogy az Istenítéletnél ezt a talentumot is számon fogják tőlük kérni. Igen, minden magyarnak volt és van egy nagy nemzeti hivatása, megbízatása, mely több önmagánál, több a családnál, több gyermekeinél, több a boldogságnál, több az életénél. Mikor ezt a hivatást végveszély fenyegeti, egy ember nem lehet más, mint e nemzeti hivatásnak vérig védelmezője. Akkor már nincs testvér, nincs anya, nincs hitves, nincs menyasszony, nincs nyugodt családi élet, sem életfenntartási kötelesség, egy van csak, a hivatás, a megbízatás s az apa ellenség, az anya gát, a hitves kísértő, ha útjába áll a hivatásnak, ha több akar lenni az isteni parancsszónál, ha önmaga is nem tud felemelkedni arra a lelki magaslatra, ahonnét már tud az ember életet is áldozni. Igen, ott a testvér, ott a hitves, ott az apa azok között, akik hivatásukhoz nem akarnak hűtlenek lenni. Ezért oly megvetett életük a szökött katonáknak, ezért fáj a haza földjéről kivándorlottak élete. Ezért hallgatja el mindenki, mi fáj, ezért szófián az apa keserve, ezért hangtalan az anya sírása, ezért nem tud hitves, menyasszony átokba kitörni, mert érzi, hogy férjét, fiát, kedvesét sújtaná s mocskolná be legszentebbjében, az isteni megbízatásban s önmagát ítélné el, hogy nem méltó olyan férjiu oldala mellett, aki a hazáért meg is tud halni. Már mi magyarok így neveltettünk s ez a A REF. FŐISKOLAI NYOMDÁBAN készült kiadványok megrendelhetők KIS TIVADARNÁL PÁPÁN. Postafiók 12. sz. Ács Károly: Ne felejcs Istent... Imakönyv. 16° Vászon kötésben 2’40/., puha bőrkötésben 4 — K Baldauf-Mesterházi: Vigasztalások könyve, halotti gyászbeszédek 3 — „ Csomasz D.: Emlékezések. 8 alkalmi beszéd 1’— „ Csomasz Desző: Pál apostol anthropologiája 2‘— „ Czeglédy Sándor: Hoseás 350 „ CzeglédyS: Krisztus keresztje,egyházi beszéd —’40 „ Czeglédy S.: Pál apostol eschatologiája 4 — „ Gyurátz Ferenc: Kézi agenda. II. bővített kiadás, vászon kötés 5 60 „ Kálvin János művei: 17 füzet, 4 kötetben 21 — „ Kálvin János müvei: Keresztyén vallás rendszere 2 köt, vászon kötés 25’— „ W w Kér. János egyházi beszédei Fordította Csizmadia Lajos (24 beszéd) 4'— „ Kis Gábor: Halotti beszédek és imák. (71 beszéd és ima.) 4*— „ Kis József: Egyházi beszédek az 1914. évi világháború idején 340 „ Pongrácz József: Az efezusi levél 2*50 „ Rácz Kálmán : Egyházi beszéd. II. kötet 4-— „ Református egyházi könyvtár. Szerk. dr. Antal Géza. 12 kötet. Robertson F. V. Egyházi beszédek. 37 beszéd. 6‘— K, vászon kötésben 7 50 „ Vass Vince: Jézus bünnélkülisége 2*50 „ I
