Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-19 / 51. szám
51. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Nem szabad ugyanis felednünk azt, hogy a tanterv nem egyéb, mint egy háztartási eiőirányzat. Maximális és minimális tételek szerepelnek benne. A háztartás vezetőjének bölcsességétől függ annak a megállapítása, hogy sajátos viszonyaihoz képest a maximális vagy minimális beállítást tartja-e szükségesnek? Véleményem szerint tehát a megtanítandó anyagnak minimálisra leendő leszállítása és egyetemes tankönyvbe való fogtalása mellett oldhatjuk meg olyan közmegelégedésre ezt a sokat vitatott kérdést, amely utat fog nyitni az erős, a fejlesztő elemi népiskolai oktatásnak, egyúttal pedig hozzáférhetőbbé válik a a szellemi kincsek gyűjteménye a gyengébb tehetségű, — olcsóbbságánál fogva pedig a szegénysorsu tanulók számára is. Hiszen, hogy a tankönyveinkben megnyilatkozó szertelen túlzás nem vitte előbbre s nem emelte magasabbra a felekezeti jellegű oktatásügy nívóját, az el nem vitatható. Ha a testet megrontja a mértéktelen és túlságba vitt táplálkozás, úgy az erőltetett szellemi táplálkozással bizonyára szintén nem szolgáljuk a kultúra szent ügyét. Hogy a régi idők primitiv könyvei mellett s igénytelen preceptorainak módszert és rendszert nem ismerő egyszerű munkáján keresztül egészséges, erkölcsös s hitbuzgó egyháztagok és hazafias polgárok nevelődtek, döntő bizonyíték a mellett, hogy nem a szertelen túlzás, nem a szellemi táplálkozásban való telhetetlenség az, amely kultúrát fejleszt, mert az alkotó munkának nem ez a biztosítéka. Ha a kézügyesség tanításának és kezelésének érdekében egészen szakszerű vezérkönyv fog útmutatást nyújtani, ha az új elvi alapon nyugvó rajz- és énektanítás anyagát a túlzástól mentesítik, már akkor sok tehertől szabadul az iskola. Ha a megszületendő egyetemes tankönyvnek Írója kellő hozzáértéssel le fogja nyesegetni 1. a vallástani anyagban az elemi iskolai tanuló szellemi nívójához sehogyse simuló vallásfilozófiai fejtegetések nagy részét. 2. a beszéd- és értelemgyakorlat tárgykörének feleslegét, 3. a természetrajzi tankönyvnek tudományos vonatkozását és azt 4. a természetrajzi tankönyvvel együtt a szakszerű magyarázatok és kísérletek eredménytárává egyszerűsíti, 5. ha a történelmi, alkotmánytani és földrajzi anyagot a minimumra redukálja s igy tágabb teret enged arra, hogy a tanító az értelmezésre több időt fordíthasson, akkor a tankönyvkérdéssel együtt a tanterv revíziójának felvetett eszméje egy csapásai el van intézve. Ehhez képest, szerény véleményem szerint, a tanterv revíziójának kérdése feleslegessé válik. Apáczaszakállas, 1915 november 20. PETHES BÉLA ref. tanító. 407. oldal. oHJveníi álom. Lengyel mezöség. Ködülte síkok. A fehér havon piros vércsikok. Didergő, fázó magyar katonák — Csodák korában legnagyobb csodák — Beszélnek halkan, beszélnek csöndbe’ : „A szelíd ádvent épp’ ma köszönt be! Anyám ölébe pihenve lágyan, Jézuska jöttét repesve vártam . . . — Ha jó gyermek lész, édes Pistikám, A kis Jézuska minden jót hoz ám ! Hintalovat, meg papír katonát. .. Csak szeress engem, meg az apukát — Fülembe csengnek még a szavai . . . Ki tudja, mikor fogom hallani ? Ádventi álom beteg gyermeke!. . . A hintalóból harci mén leve. Édes Jézusom rám találsz-e ma ? Fölé ni borulsz-e, ádvent hajnala ?“ Kékivü boltján a mennyországnak Fényes angyalok suhanva szállnak. Ádventi este szelíd sugár a Álmot csókol egy-egy magyar bakára: Kicsiny templomban zendiil az ének Az eljövendő drága vendégnek. S anyja ölében pihenve lágyan, Ott gyagyog ö is, ott a szent házban . . . Hányat alszik még ? Ujjain számit: S Jézuska hozza kis katonáit. . . Hintalovacskát, tiszta fehéret. . . Álmodik hosszút, álmodik szépet. . . Lengyel mezőség. Ködülte síkok. A fehér havon piros vércsikok. Pirkad. A hajnal első sugára Lehull a fázó magyar bakákra. Közülök egyet hiába csókol! Közülök egynek hiába bókol! Meredt kezében ott a fegyvere . . . De ifjú teste jéggé dermede. Földi ádventről amíg álmoda: Ráborult az örök ádvent mosolya. Bakó Béla. I RODALOM Magyar Művelődéstörténet. I. korszak. Ősi művelődés. Kr. u. 1000-ig. Hallgatóinak kézikönyvül irta dr. Erdélyi László egyetemi ny. r. tanár. Kolozsvár, 1915. 233 lap. Ára fűzve 4 korona. Mindenekelőtt dicsérettel kiemeljük az írónak, illetőleg tanárnak azt a jó szándékát, hogy kézikönyv kiadásával nem csak jelentékenyen megkönnyíteni törekszik tanítványainak munkáját,
