Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-31 / 5. szám

34. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. idejök, sem pénzök nincs megtanulni. Hisz már kis­diák korukban tanulótársaik tanításával kell keresni kenyeröket és tölteni idejöket, később pedig annyi millió a dolguk és oly sovány a fizetésük, hogy e mellett olyan nyelv tanulására, melynek az életben úgy szólván semmi gyakorlati hasznát nem veszik, nem gondolhatnak. Talán ez utolsó mondatom vissza­tetszést szül, pedig az szinigazság: az alföldi, dunán­túli, székelyföldi tiszta magyar falvakban, hol a refor­­mátusság túlnyomó nagy része lakik, a német nyelv­nek abszolút semmi hasznát venni nem lehet; lega­lább a közönséges gyakorlati életben nem. Azt pedig, hogy külföldi utazásokat tegyen akár mulatságból, akár ismereteinek, tapasztalatainak hasznos gyarapítása vé­gett, azt a szegény református papnak megint csak nem engedi sem a pénze, sem az ideje. Még a német egyetemek felkeresése sem valami kecsegtető számára, mióta ott a kizárólag magyarok számára alapított ösztöndíjakat — mint saját tapasztalataimból tudom — előbb kapják meg a szász és cseh theológusok, mint a magyarok. Ez utóbbi kérdésről is sokat lehetne csevegni, de erről majd máskor, békésebb időben. Arról szó sem lehet, hogy mondjuk, a magyar pap, ha németül tud, az osztráknémetek számára is isteni­tiszteletet tarthasson, hiszen bármily tökéletesen bírná is a német nyelvet, ami a legritkább eset, még sem lehetne képes állandó prédikációk tartására egy idegen nyelven; a német pap pedig még kevésbbé volna képes magyarul prédikálni. Csehül pedig meg sem tudna szólalni a magyar ref. pap, mert ha tényleg kivételesen tud is valamely szláv nyelven, úgy az csakis valamely hazai nyelv lehet, de semmi esetre sem a cseh. A katonai lelkészi szolgálat közössé tétele tehát, ha valakinek agyában ez a megoldás esetleg meg is születne, gondolatnak is a legnagyobb abszur­dum volna, amit azt hiszem épen széles látókörű és gyakorlati érzékkel biró hadvezetőségünk perhorresz­­kálna leginkább. Az osztrákok számára tehát egészen külön tábori lelkészekről kell gondoskodni, és egészen külön magyarok számára is. Hangsúlyoznom kell tehát, hogy a fentebb elmon­dottak alapján a szláv nyelv megkivánásának a ref. lelkészeknél semmi célja sem lévén, ez a feltételek közül okvetlenül törlendő. Kivánatos továbbá a német nyelv tudását is, legalább a ref. papok nagyobb részére nézve a feltételek közül kihagyni és a többiekre nézve sem oly mértékben megkívánni, mint ma. Remél­jük, hogy ez meg is fog történni, mert a célszerűség és közérdek azt kívánja. A tábori lelkészi szervezet tekintetében még egy kérdésről akarok szólni. A katholikusoknak van külön tábori püspökjük is, ki mint épen az utóbbi napok­ban is olvashattuk, a katholikus katonai lelkészi szol­gálatot a harctereken és a kórházakban egyaránt egységesen felügyeli és ellenőrzi. Miért nincs szervezve a protestánsok számára is tábori püspöki állás? ha­sonló célból, hasonló ügykörrel, hasonló ranggal és fizetéssel ? Ez szintén teljesen érthetetlen. Hiszen a viszonosság ezt megkívánná, a viszonosság pedig törvényből folyik, a törvény mindenek felett álló szent szava állapítja tehát ezt meg! (1848:XX) azonkívül, hogy a méltányosság és gyakorlati szükség is meg­kívánja ezt. Szerveztessék tehát mielőbb a protestáns tábori püspöki állás, költségkímélés céljából együtt a két protestáns, sőt az unitáriust is ideértve, három protestáns egyház számára, de mindenesetre külön Magyarország, illetőleg a magyar katonaság részére, a magyar protestáns tábori lelkészi szolgálat ellenőr­zésére és felülvizsgálására. A protestáns tábori püspöki állásra vonatkozólag, épen általam igen nagy mértékben tisztelt és rend­kívül nagyrabecsült helyről történt olyan ellenvetés, hogy a magyar közjog szerint törvényes hozzájárulás nélkül a katonai kormánynak új állást szervezni nem lehet. De hiszen itt nem is egy merőben új állás szervezéséről van szó, hanem egy olyan állás fel­állításáról, melyet épen egy fennálló és hatályban levő törvény rendel: az 1848: XX. törvénycikk, és melynek eddig fel nem állítása egyenesen mulasztás volt a törvénnyel szemben s egyenesen a magyar közjog és a viszonosság és egyenlőség elvének sérelme. Ugyanis az 1848: XX. t.-c. kimondja a bevett vallásfelekezetek közötti viszonosság és egyenlőség elvét, másrészt pedig elrendeli a tábori lelkészi szolgálatnak ez elv alapján való szervezését. A tábori lelkészi szolgálatra nézve részletesebb törvény nem is intézkedik máig sem ; ennek alapján lett az szervezve eddig is, bár sajnos, nem egészen a törvény szellemében. A katholikus A nagy háború könyvei! A nagy háború anekdota kincse.... 2‘— K Tábori levelek......................................... 2 Csataképek.............................................. 2 A 42-ős mozsarak. Regény. Krúdy Gy. 2 Mit kell tudni a háborúról mindenkinek —*40 Azoknak, akik szenvednek . . . Irta : Aimér Blech......................................... L50 Ausztria és Magyarország hadserege. Irta: Pilch Jenő honvéd őrnagy. Had­seregünk ismertetése. A fegyveres erő tagozása, mozgósítás, felvonulása^ ve­zetés szervei, a háború lefolyása stb. —*60 K A modern háború eszközei. Újkori tüzér­ség. Harc a tenger alatt. Irta: Archi­bald William........................................—’60 K Háborús imakönyvek nagy választékban kaphatók KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében PÁPÁN. Postafiók 12. szám ==a A háború megértéséhez szükséges jó térképek minden harctérről raktáron vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom