Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-06-20 / 25. szám
DUNÁNTÚLI PR OTESTÁNS LAP. 1915. 196. oldal. Az életet egyszerűbbé teszi, a lelket edzi és erősíti. Tanulsága a rend szeretetére s annak felismerésére vezet, hogy éppen ezen mindent éltető erő, a rend és rendszer nemcsak közigazgatásunk és törvényhozásunkból, hanem társadalmi szokásaink és gondolkozásunkból is hiányzik. Mint vihar, mely erejével a lankadt növényzetet frissíti fel, akként a háború a züllésnek indult társadalmat kelti új életre s inti arra, hogy gyermekeit rendhez szoktassa, rendre tanítsa, mert az államnak, hogy fejlődhessen, rendszerető, törvényt tisztelő polgárokra van szüksége. A műveltség maga is a rend uralmában nyilványul s a gondolkodás higgadtságát, a lélek nyugodtságát, az akarat szilárdságát hozza létre, törhetlen erőt ad, mig a rendetlenség bizonytalanságot és felületességet teremt, idegessé és gyengévé tesz. Rend nélkül nincs tudomány, melyet az ismeretek rendje és rendszere nyújt, nincs erkölcs, melynek rendje a jó iránti fogékonyságban, becsületességben és Istenfélésben nyilvánul, nincs művészet, melyet a festészet és szobrászatnál a vonalak és színek rendje, összhangja, a zenénél a hangok futama, fokozata és ritmusa, nincs megelégedés és boldogság, melyet a rendszeretet harmóniája ad. Nincs jólét és jogbiztonság, melyet csak a törvény uralma, a jogrend biztosít. Amint a talajt művelnünk kell, mert anélkül termésre nincs kilátás, akként szükséges a gyermeket is előkészítenünk a kultúra befogadására, hogy a társadalom hasznos tagjává tegyük. Ezt a munkát végzi az iskola, melynek feladata nem csupán az ember szellemi képességeinek fejlesztése, hanem a lelki tulajdonságainak, erkölcsi érzéseinek nemesítése is. Az iskolának első sorban a veleszületett tudásvágyat kell felkölteni a gyermekben s a valláserkölcsi oktatás feladata a gyermek zsenge lelkében a jó, szép és .igaz érzésének csiráit ültetni. Ámde csak ép testben lakozik ép lélek is, s a szellemi nevelésnek, a testi neveléssel felváltva kell haladni, mert e nélkül, mint az egy irányban kihasznált föld, az elhanyagolt gyenge test elernyed s a szellemi fogékonyságra képtelenné válik. A nevelésben a test edzése az ész kiképzésénél is fontosabb, mert dolgozni képesít, mig az egyoldalú szellemi képzés az egészséget ássa alá s minden munkásságra képtelenné tesz. A test párhuzamos fejlesztésével lehet csak a tudásvágyat és befogadási képességet fokozni. S mint az éhség, úgy honol a gyermek lelkében a kíváncsiság és a látványosság iránti érdeklődés, melyet csak rendszeres testi és szellemi nevelés elégíthet ki. Már a kis gyermek papírból formál katona sapkát, szeret katonásdit játszani, karddal, puskával foglalkozik, dobpergés mellett és trombita szóra lép és sorakozik s az eltanult vezényszavakat játszva alkalmazza. Már a természet utal arra, hogy a gyermek játékaiban nyilvánuló tudásvágyát kielégítsük s katonai ismeretekre oktassuk, amivel ügyességét, rendszeretetét fejlesztjük, erkölcsi önérzetét növeljük, önbizalmát, bátorságát, erejét, testi és szellemi rugékonyságát fokozzuk. A katonanevelés a testedzés legtermészetesebb módja, mert a szabadban való mozgással jár, nem egyoldalú s gyengébb szervezetre sem hátrányos, mint a torna és sport s a testi szervek fejlesztésére, a jellem képzésre legalkalmasabb. S ma, mikor már a háború nem a hatalmak, hanem a népek csatája s minden épkézláb ember katona, az általános védkötelezettség a katonai oktatásnak is általánosítását vonja szükségkép maga után, melyet mellőzni eddig sem lett volna szabad s a háborúból levont hasznos tapasztalat is arra int, hogy gyermekeinket testileg és szellemileg egyaránt fejlesszük, már zsenge koruktól kezdve katonává neveljük, önállóságra, rendre és engedelmességre szoktassuk, mert az egyforma munka kifáraszt s csak értékét növeljük, ha abba változatosságot viszünk. A katonaneveléssel elhárítjuk azon veszedelmet is, mely a nép gyermekeiben létező őserőt a verekedés és késelésben hozza elfajult kitörésre. Az első elemi osztálytól kezdve minden második óra a testgyakorlat és katonai ismeretek elsajátítására szolgáljon. Az első osztályban a gyermekek katonás állást, tartást, lépést, fordulatokat, tisztelgést tanuljanak, a második elemiben szakasz és menetgyakorlatokat, a harmadik és negyedik elemi osztályokban ezeken kívül fegyverfogásokat és gyakorlatozást, az ötödik és hatodik osztályokban lövés gyakorlatot és ügyességet sajátítsanak el. Ekként a hatodik elemi osztály elvégzésével az állam''#r ^ Bernát: Igaz élet felé.......................................................................................1 20 K ^w Szentkirályi K.: Tavaszi imádságok háborús időben. 1. köt. 80 f., II. köt. T— „ Jász: A vallás filozófiája. I. kötet. A vallás alap elemei........................ 3 50 „ /yyj ^ Ifj. Szabó A.: A boldogság feltételei. Nyolc elmélkedés.............................!•— „ I ^ Szappanos: Istenre bízom magamat. Egyházi beszéd háborús időben . 3-— „ ~ Posch J.\ Lelki jelenségeink és természetük. I—II......................................20 — „ 1 C? í / a Dr. Czakó A.: A vallás lélektana...................................................................5— „ Kl II \ I V tv ^ Gáspár A.: Dinasztiánk a haza védelmében.................................................4’60 „ ^ Birtha J.: Háborús beszédek és imák..........................................................—’50 „ || Megrendelhetők Kis Tivadar könyvkereskedőnél Pápán.
