Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-20 / 51. szám
51. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 417. oldal. lehullottak az álarcok, a maguk mezítelenségükben állanak előttünk a magukat eddig művelteknek hirdető népek és nemzetek. Advent vasárnapja van. Ágyuk dörgése között, vérrel áztatott földön énekelünk az Istennek s mondunk dicséretet az ő nevének, kérve, hogy születésének ünnepén ne fegyverek ropogása jelentse bölcsője felett az ünnepet, hanem az angyali szó, mennyei seregek dala: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek és legyen e földön békesség és az emberekhez jó akarat!“ Tábori posta 102. — 1914 nov. 29-én. CZAKÓ GYULA tábori lelkész. VÁLASZOM. □=□ N ÍRÁSOMÉRT nem bocsánatot kérek, Emint Borza Mór, hanem csak szívességet e lap szerkesztője és olvasóitól, hogy méltas-L,____n sák figyelemre azt, amit feleletül adok az ügyeinkbe rokoni érdekeltség és elfogultságból „cum ira et studio“ beleavatkozó, a szemen szedett valótlanságokat hangulatkeltő frázisokkal felcifrázó cikkezőnek ellenem tett kirohanására. Ha bátorságot vett rá, adós nem maradhatok a felelettel! Csendes, nyugodt, békés életünk, zajtalan, de nem sikertelen munkálkodásom 13 éve után, hogy az a csapás ért, mely szerint a cikkezőnek rokonságával fűzött össze a sors bizonyos tekintetben — az egy fedél alá kerüléssel: megszoktam már azt, hogy hol innen, hol onnan, de ugyszólva megszűnés nélkül és epés gyűlölettel, alattomos intrikával, célzatos megtévesztésekkel intézett támadások ellen akár le se tegyem a defenzív tollat. Gondoskodik róla az, aki „munkatárs“-amul volna rendeltetve, meg hozzátartozói és velők összeszövetkezett nehány fegyvertárs, hogy utón, útfélen gáncsoskodjanak, izetlenkedjenek s tetejébe aztán még ők álljanak a világ elé lamentációjukkal! Isten látja lelkemet, hogy mást nem tehetek ellenük, mint hogy akik felé port hintenek, azoknak szemeit felnyitom, a bősz Arimánok vagdalkozásait kivédem és ott, ahol már a vakmerőség arra kényszerít: a törvény ereje és oltalmához fordulok! A tisztesség, humanizmus, jog, törvény és igazság □= □= =C ellen soha nem vétettem, de annál több bajom van azokkal, akik ezeket a saját „én“-jük önző érdekében akarnák érvényesíteni és erre minden eszközt szentnek tartanak, minden ál-utat, összeköttetést, pártfogást felhasználnak; múló siker esetén diadalmámorban úsznak, kudarcukban pedig az üldözött és szenvedő ártatlanság jajkiáltásaival töltik be a levegőt! Egyházamban, — melynek bölcsőjétől kezdve őrállója vagyok és azt a semmiségből a Borza Mór által lesajnált cura pastoralissal az intézményes kialakulás azon polcára emeltem másfél évtized alatt, ahova 100 év alatt is kevés egyház jut el — fatális esemény volt az, midőn négy év előtt Borza Mórnak javító vizsgás, csupa elégséges oklevelü, ambíció nélküli, mindennek, csak nem tanítónak született unokaöcscsét testvéri és rokoni protezsálás folytán megválasztottuk. Osztatlan iskolánk versenyképességének befellegzett! és befellegzett nemsokára az én családom nyugalma és békességének is azzal, hogy megnősülés helyett anyját és testvérjeit ide hozta. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy hátam megett összeesküdött szövetség azon dolgozik, hogy engem, aki a fészekrakásban ugyszólva egyedül izzadtam, fáradoztam: szépségesen ki akar túrni. Ezen akcióban való immunitását az alig megmelegedett kedves „munkatárs“ hasztalanul hangoztatja, mert tények és Írások bizonyítanak ellene ! Borza Mór uram! miképen fogadná ön az ilyen kiakolbolítási szándékot és azt, ha valamelyik hetényi potentát előtt kegyvesztetté válna, tanítója pedig védés dac szövetségre lépne vele ?! De, hogy megérthető legyen az egy fedél alá kerültek között kívánatos harmóniának létre nem jövetele : a tanítónak és hozzátartozóinak viselkedéséről is szót kell ejtenem, mert ezt érdemes ám szemügyre venni! Honvéd tiszt fivérével való gyakori, sokszor reggelig tartó mulatozások, a tanítónak feltűnő barátkozása, érintkezése azokkal, akik az egyház békéjét, administrációját, nyugalmamat megzavarni igyekeztek ; édes anyjának a renitens bérlakókkal tüntető összeköttetései, ügyeikbe való beavatkozása, de különösen az a magatartása, amit az iskolai év elején tanúsított, midőn a tanítói lakáshoz nem tartozó, iskolánk mellett a tanszerek, iskolai és tanítói könyvtár céljára szolgáló iroda helyiségnek és hivatalos szekrénynek kulcsát ismételt felszólításra is megtagadta átadni s belőle az éléskamrába való dolgokat kihordatni, a nagy össze-visszaságban levő taneszközöket és ágy-ITThQ7T TT AREF*föískolaínyomdában kisjószef-LVlWO 1 KEjZiUL PÁPAI REF. ESPERES-LELKÉSZ ÁLTAL IRT EGYHÁZI BESZÉDEK AZ 1914. ÉVI VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN ÁRA 3*40 KORONA. MÁR MOST MEGRENDELHETŐ KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN PÁPÁN. POSTAFIÓK 12. SZ. BÁRHOL MEGJELENT KÖNYV o°o KAPHATÓ KÖNYVKERESKEDÉSEMBEN, FÖ-UTCA 21 SZÁM. O°o
