Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-15 / 46. szám
46. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 377. oldal. mint a Krisztus. Az egyház kincse az evangélium, hogy az prédikáltassék. Az pedig az igazi evangelizáció, mikor nem csak prédikáltatik, hanem él is. Mikor leszáll a katedrából a szívben s kimegy a világba, mikor az a prédikáció megelevenedik, hús és vér ruhába jár, nem tanban él, melyet egyik kor a másik után elmondhat. Mikor az evangélium prédikálásától eredményeket is várunk: emberekben s ha nincs eredmény, vagy az evangélium erőtelen vagy erőtlenül hirdettetik. S igy jutunk el a 95 tétel gyökeréhez, a hit által való megigazuláshoz. Most szeretném a hallgatóság minden figyelmét igénybe venni, teljes szivét és elméjét rabul ejteni, mert úgy érzem, jelen korunk 95 tétele innét fog megszületni. íme itt van a hit által való megigazulás mint tantétel s az az óriási hibánk, hogy tudjuk azt, mint másokon végben ment nagy lelki élményt, de a megigazulás ma betűbe veszett, mert a hi^ anyagiasságba fulladt. Az egyház, úgy a lutheri mint a kálvini hit által való megigazulást tanította, de nem élte, valahogy nem tudta átkarolni az egész életet s igy egyre jobban egyházi körre szorult, a papok tudományává lett. Elvesztette életkérdés jellegét s így a hitnek és szeretetnek mint a törvényt betöltő erőnek szociális jelentősége megszűnt. Előállott a névleges keresztyénség s megszületett a névleges keresztyén. A tudomány haladt, haladt annyira, hogy beült az Isten trónjába, a hit erői kiszáradtak, ami eddig inspirálta az embert — az örök élet — földi élvezetté szűkült. Az emberek elvesztették látásukat az Istenhez, nem személyes élmény, inkább személyes nyűg lett az evangélium, mely a múltból ide fenyegető ujjként kényelmetlenné vált az ösztönös életnek; nem kincs már, de teher, mint a sivatag vándorának az arany, mit egymás után szór el magától. A tudomány összehalmozott adatait mind önön kényelme szolgálatába állítván, az ember beérte önmagával, az evangélium önfeláldozó szeretete halkan hirdettetett, kevésbbé élték, kevésbbé tettek bizonyságot s így a szív mélyén meghúzódó istentagadás oda bátorodott, hogy vakmerőén tagadva mindent, Istent, lelkiismeretet, bűnt, Krisztust, trónra ültet az ént s az észt. Mig a tudománynak voltak vértanúi, a felfedezéseknek áldozatai a Krisztus tudományáért megcsökkent az áldozat. Az üzleti szellem annyira lefoglalta öntudatunkat, hogy meg sem próbáltuk kiélni az evangéliumot, gondolván, nem érdemes. Ez, ünneplő gyülekezet, ez a hitetlenség, — melyet kétszeresen ismétlek — melyből olyan vastagon van a sötétség körülöttünk, hogy elgondolni sem tudjuk mikép, másként is lehetne élni és kellene élni, mint ahogy élünk. Ez a mai kor pápája, a mai kor bűnbocsátó cédulái, így van-e jól vagy másképpen ? Nincs más mód, mint hozzánőni a tudományhoz, ez a feladata az egyháznak, hogy a tudomány elérhesse igazi rendeltetését, hogy ne ellene forduljon az embernek, mint most a technika vívmányai, va'gy mint a szabad vizsgálódás a bűntől való szabadulás egyetlen lehető útjának, a hitnek. Igen, eszünket utói kell érni hitünkkel, igen, mert a tudomány csak pygmeusokat teremt, mig a hit hősöket. A hit a puskapor, mely erőt ad a tudománynak, hogy rendeltetési helyére jusson, hogy megtisztítsa a tudomány és tudatlanság által megakasztott mennybevezető utakat, mely torkára teszi a tudomány háta megett kullogó, a tudatlanságból származó elvtelenségnek, henyeségnek, tagadásnak, mely a megreformálatlan sziveket és elméket vagy felemeli vagy kilöki a képmutatás biztos váraiból; de ki a megreformált egyház falaiból is. íme, itt kezdődik a jelen reformálása, itt az egyének megreformálásánál Megreformált ember az, akinek a Krisztus evangéliuma, egyéni és közérdeke; nem képesítés egy életpályára, de erő minden életpálya betöltésére, az a végső igazság, mely jobbal már nem cserélhető fel, aki már annyira szolgája lelkiismeretének, hogy életével bizonyítja annak életrevalóságát, halálában annak örökkévaló voltát. Megreformált, vagy mondjuk úgy, predestinált ember az, aki az evangélium szerint akar is, szeret is tud is élni. Tudom, hogy a felszínén igen kevés ember él, de százai, ezrei élnek a sötétben, az ismeretlenségben; különösen most, mikor a Szentlélek új kultúrát nyit a csődöt mondott emberi ész kultúra romjain, most válogatja ki az Isten, hozza ki s hívja el hadseregét, most, mikor a Lélek zsilipjei újra felhuzattak. most, mikor az arcok az ég felé szegeződnek, a szunnyadó erők felkelnek, a jobb lelkek tömöríttetnek, az eltemetett és lefokozott jellemek ki ásatnak, most, mikor a nekiszabadult Lélek elől a sátán mezítelenül fut ki egy-egy ország rothadt közszelleméből. Mi következményekkel jár ma a 95 tétel befogadása ? a 62. tétel keresztülvitele ? Azzal, hogy ki kell állani PH I pj Tisztelettel ajánlom szíves figyelmébe a kor színvonalán álló modern gépekkel felszerelt KÖNYVKÖTÉSZETEMET. A köznapi kötéstől eltérő angol vászon, félbőr vagy alkalmi díszköté^ű szép munka biztosítása mellett a legjutányosabb árakon. A mintaszerű kivitel mellett az olcsó árak bőségesen kárpótolják a portó* kiadást, ha a könyvek összegyűjtve, 5 kilónként küldetnek be. KIS TIVADAR, Pápa, Postafiók 12. I
