Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-11 / 41. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. 336. oldal. tanuk átszellemült dicső alakjához; mert e hely•ről, mert a vértanuk átszellemült arcáról lelkűnkbe az önfeláldozó honszeretet megváltó ereje áramlik, mely kiemel bennünket az élet minden kicsinyes érdekei fölé, képessé tesz lemondani minden értékéről az életnek, magáról a legnagyobb értékről, az életről is, mikor egy magasabb életbe, az önfeláldozók örökéletébe suhan át lelkünk! Ebben a szeretetben forraszd össze Uram e nemzet minden egyes tagját; szegényt és gazdagot, kicsinyt és nagyot, alattvalót és uralkodót, hogy e szeretetben lángolva — ha kell — életét tudja adni e hazáért, mely most minden honfiát és honleányát tettekre hívja! Uram, Te vezetted eddig is hatalmas kézzel e nemzetet vészen-viharon át, óh, vezess bennünket most és ezután is a nemzeti nagyság és dicsőség fényes magaslataihoz. Vezess Uram — előttünk a honszeretet fénylő alakjaival és mi megyünk. Ámen. v. VALLÁSOS ISMERETSZERZÉS. IRTA ÉS A DUNÁNTÚLI REF. EGYHÁZKERÜLET LELKÉSZÉRTEKEZLETÉBEN SZEPT. 20-ÁN FELOLVASTA VASS VINCE. LELKÉSZÉRTEKEZLETEINKEN tartott előadások leginkább szigorúan gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak. Kétségkívül sok probléma áll előttünk ezen a téren és várja mindegyik a maga megoldását. De az itt elhangzott megbeszélésekkel le vannak-e zárva a kérdések? A magukba véve kicsinyeseknek látszó, de rendkívül fontos gyakorlati problémák csak úgy nyerhetnek igazi megoldást, ha hivatásunk magaslatán állva kutatjuk és kiküszöbölni igyekezünk azokat az okokat, melyek a hiányokat, a visszásságokat előidézték, ha az elméleti magaslatra lépve keressük a helyes irányt és a biztos fegyvereket, hogy azok szerint igazodjunk céltudatos és egységes munkálkodásunkban. Midőn erre törekszem jelen felolvasásomban, nincs szándékomban elvont okoskodással állítani elénk a vallásos ismeretszerzés problémáját, hanem annak kijelentésével, hogy a vallásos ismeretelmélet mindig fontosabb helyet foglal el a modern theológiában, inkább gyakorlati, mindenki előtt megfogható oldalát igyekszem feltüntetni kérdésünknek. Miért van az, hogy egyházunk tagjainak hajdan mély buzgóságtól áthatott életében aléltság, tétlenség, üres formalizmus vert gyökeret ? A személyes egyéni vallásosság, az egyéni tapasztalat és átélés helyét miért foglalta el a betű, a tanok, a szabályok, rendeletek és törvények uralma? Miért maradt parlagon a belső világ, miért minden a külső? Egyházunk életében megmerevült intellektuálizmus, mindent takargató, díszítgető formalizmus élettelen institucionizmus vált hatalmassággá a vallásos élet mindent éltető és fenntartó ereje helyett. Miért? Mert nincs igazi vallásos ismeret. A gonoszság megsokasodott, a szeretet sokakban meghidegült. Miért panaszkodunk vallástanításunk, gimnáziumi és theológiai oktatásunk eredménytelensége, a hitélet gyengülése, az egyháziatlanság, az üres templomok miatt? Miért van az, hogy azok is, kik hivatva volnának a vallásos ismeretek felől tájékozást nyújtani, sok esetben gyengéknek, tudatlanoknak kénytelenek magukat felismerni, erőtleneknek bizonyulnak úgy a támadások, mint a kielégítés után vágyakozó tudakozódások előtt? Mert lehet készültségük, de nincs vallásos ismeretük. Miért van az, hogy nálunk oly üres, oly sovány a theológiai irodalom ? Miért nincs olvasóközönségük az itt-ott gyéren megjelenő theológiai éz vallásos munkáknak, miért tűnnek fel előttünk szárazaknak, elvontaknak, életteleneknek? Azért, mert lehet bennük óriási theológiai készültség, tudományos, filozófiai ismeret, de nincs vallásos ismeret. Magvallom őszintén, hogy ha e kérdéseket megfordítva tenném fel s kérdezném, hogy miért nincs vallásos ismeret, akkor meg csak azzal tudnék felelni, hogy azért, mert nincs vallásos élet. Igen, mert e kettő: vallásos ismeret és vallásos élet, oly szoros kapcsolatban van egymással, hogy az egyik a másikból önként következik s amint a vallásos élet elengedhetetlen alapját képezi az ismeretnek, a vallásos ismeret meg természetszerű következménye a vallásos életnek. Lássuk tehát, hogy hogyan függ össze e kettő s micsoda tanulságokat vonhatunk le ez összefüggésből. Az ember a külső világ felé fordulva kereséssel, kutatással, értelmi műveletekkel konstatál, rendszerez, ismer. A tudomány felöleli az alanyon kívül álló érzékelhető világot s anyagát megfigyelt tények szolgáltatják. Vezetője a tapasztalat, mely azonban nem adja A SZERB HÁBORÚ TÉRKÉPÉ AZ OROSZ HARCTÉR TÉRKÉPE KIS TIVADAR könyvkereskedésében Kapható: PÁPÁN, Fő-utca 21. szám. Saját ház.
