Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-14 / 24. szám
196. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. Az élet s az irodalom* Irta dr. Kapossy Lucián pápai főgimnázium! tanár. IV. Az impresszionizmus továbbfejlődő korszakát már önmardosó, elkeseredett pesszimizmus is jellemzi, majd erőt vesz rajta mindenben, még a legreálisabb érzésben való hitetlenség; e korszak jellemző írója Ady Endre, aki maga is, de még inkább kortársai, beteg, terhelt, zilált egyéniségek. Az impresszionizmusnak sűlyedési foka a neoimpresszionizmus. E korszak költői nem a tárgyaknak közvetlenül rájuk gyakorolt hatását, azoktól keltett hangulatot fejezik ki, hanem azt a hangulatot, amely bennök egyéni természetöknek megfelelőleg, talán csak visszaemlékezés alapján, akaratuk szerint módosult; így pl. jellemző példa erre Kemény Simonnak Két órára az első háztól cimü műve. KÉT ÓRÁRA AZ ELSŐ HÁZTÓL. Mezítelen no fekszik holtan A leégett, kiszáradt tarlón ; Finom haját a szél cibálja. Selyemkékjétől megraboltan És szívtelen közönnyel gyarlón A piszkos égbolt néz le rája. Fehér a teste még a holtnak, De már havát, hamvát veszejti S keblén a bimbók feketéinek. Az ajkak duzzadtak, mint voltak. A holt arc a napot megejti, S a lila szemben él a lélek A két halom már roskadóba, Ráhág csizmával az enyészet; De a körmök üdék s ragyognak. Nemes, ellankadt sárga rózsa — lllattalan, már rég letépett — A jobb kezében hervadozgat. Nagyon távol innen a város, A holtat ma meg nem találják; Két óra út az első házig. A vidék zivatarra város, — A felhők az estét beszállják — A holt nő az éjjel megázik. E felolvasott vers nem egyéb, mint riporteri jelentés tört, de nem ritmikus sorokban, mi az eszme, mi a gondolat benne, nem tudjuk, de még csak hangulatot sem kelt, nem is azt a hangulatot fejezi ki, amely a látóban a látáskor keletkezett, hanem egyszerűen a visszaemlékezés alapján keletkezett gondolatot, hátha megázik a meggyilkolt, mert messze van a ház. Az újabb lírának egyik sajátsága a nehezen megérthetőség; ennek oka a nyelvnek cikornyássága, teljes elhanyagolása a nyelvtannak. Már érezhető műveikben, a futurizmus minden bűne tartalomban, alakban; eszerint a minta, tekintély: öngyilkosság. Szét kell törni a régi stabilis világforma jegeceit, nemcsak a költői formákat, hanem a grammatika, a szintakszis kötelékeit is, az igealakok korlátoltsága helyett használjuk az infinitivust, mely az akciót a maga tovasiklásában adja, ne korlátozzon a grammatika, egymás mellé dobott ragozatlan főnevek adják vissza vízióimat. Nincs pontozás, nincs mondat! Nem értenek meg? Annál jobb, mert ez azt mutatja, hogy sikerült magamban egy mintában, teljes új életet megvalósítanom ! Pedig akire oly szívesen hivatkoznak, Rodin ezt írja: Csak az a jó stílus, amely észrevétlen marad, hogy az olvasó minden figyelmét az ábrázolt tárgyra, a lélek hullámzására irányíthassa. A stílus szépsége nem külön valami, amelyet a tartalomhoz kell szabni, az a műben rejlő igazságnak, eszmének, érzelemnek csak visszfénye; hisz a költői nyelv nem egyéb, mint az őszintén érzett érzelmek, indulatok természetes, eleven, szemléletes nyelve, éppen az jellemzi a nagy művészt, hogy nyelve természetes, megérthető. Ady Endre müveinek nehezen érthetőségét a Nyugat legjelesebb kritikusa Schöpflin Aladár így mentegeti: Minden költő és vers csak arra hathat a maga teljességében, akiben meg vannak legalább csirák alakjában azok a lelki elemek, amelyeknek a költő, a vers a kifejeződése s egy kicsit Ady Endrévé kell válni annak, aki Ady Endrét teljesen érteni akarja. Beöthy Zsolt Kazinczy költészetéről ezt Írja: Egyáltalában gyakran megboszulja magát rajta az az alaptévedése, hogy a költészetet csak kevés választotta s nem a sereg számára valónak tartotta. íme, amit Beöthy hibának tart, bár Beöthyről nagyon kicsinylőleg nyilatkoznak, mily szívesen magyarázzák saját feleik érdeméül, vagyis a modernisták egyik kiválósága, hogy nem mindenki érti meg őket, sőt a művésznek — mint Kollányi írja — éppen az a hibája, ha mindenki megérti. Halljuk hogyan ír: Tavasszal nyílnak a virágok, ezt mindenki megérti, az utolsó parasztlegény is. De már megengedjenek, kettőnk között mégis csak van egy kis különbség, mondjuk mégis csak más ízlésem van nekem s annak a bizonyos parasztlegénynek, hát hogy fogadhatnánk el értékmérőül a közérthetőséget. Minden nagy eszmének, vagy művészeti jelenségnek Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz Mindennemű kézimunka-, hímzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálási
