Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-14 / 24. szám
24. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 197. oldal. nagyon el kell laposodnia, ha köztetszésre akar számítani ! Tehát Murillo, Rafael Madonna képei, melyekből mindnyájan ki tudjuk olvasni az anyai szeretetet, megszűnnek művésziek lenni. Petőfi dalai, amelyeket egyformán megértenek palotában, kunyhóban, közérthetőségük miatt megszűnnek gyönyörködtetők, művésziek lenni! Az örök emberit, igaz emberit mindenki megérti, csak természetes szépségben jelenjék meg előttük. S ime most az ízlésre is hivatkoznak azok, akik műveikben éppen az ízléstelenséget hirdetik. Jób Hajnali madarak c. novellájában a züllött életet magasztalja, főhőséről így ír: Hires lump volt, gavallér, bolond, verekedő, a zenére rekedten sírt s rekedten kurjongatott. Ivott. Rugdosta az asszonyokat s a szoknyájuk sáros alját csókolgatta. Molnár Ferenc Katasztrófa című müvében így ír: Erre a szép grófné eldobta szivarját, megtömte kis kurta selmeczi pipáját, rágyújtott, köpött egy hegyeset! A Nyugat szépirodalmi folyóirat Szabó Dezsője (Levél Katához), A kis fiú s nagy barátai című közleménye, Szomory, Füst Milán stb. ízlésükben éppen nem akarnak eltérni attól az emlegetett parasztlegénytől. S az ilyen írók beszélnek ízlésről! De hogy Adyt megérthessük, lássuk, hogyan kell egy kicsit Ady Endrévé válnunk. Bodor Aladár Schöpflinnel megegyezőleg Adyról ezeket írja : „Beteg test, túlfinomulttá kiélt idegzet, túltengő öntudatosság, neuraszthéniasan elvénült akarat és érzékiség alkotják egyéniségét“. Tehát, hogy megérthessük Adyt — mint Schöpfiin mondja — egy kicsit Adyvá kell lennünk, vagyis idegbeteggé, neuraszthéniássá. Azt hiszem, hogy Adyt megérthessük, egyikünk sem óhajt — talán még maga Schöpfiin sem — idegbeteggé lenni. Az isteni élet szabad volta.* i. Kiben hajlandó és készséges Isten létrehozni az isteni életet a Szenlélek útján ? Szabad-e ez az élet mindenkinek? Vájjon oly adomány-e az, amelyben Isten bárkit részeltet ? Vagy van-e Isten gondotatában néhány határozott megszorítás, amelyek által korlátozza a Szentlélek kegyelmes cselekvésének a terjedelmét és az isteni életet csak az emberiség egyrészének teszi lehetővé? * * W. N. marke, D. D. „A keresztyén theológia vázlata“ című könyvébőlÁ(„Outline of* Christian Theology“). Az evangélium Ígéreteiből s felhívásaiból bármelyik hallgató lekövetkeztetheti és a hallgatók nagyobbrészt azt következtetik le, hogy az isteni élet adománya szabad mindenki számára (Mát. XI. 28; Ján. III. 16; (Róm. III. 22—23 ; X. 6—13 stb ). Ugyanezt tanúsítják Isten kegyelmes kijelentései az ÓT.-ban. (Ézs. XLV. 22; LV. 1—7; LVII. 15; Ezék. XXXIII. 11.). Ebből kifolyólag a keresztyének küldetése kijelenteni mindenütt, hogy az embereknek meg kell térniök, hinni a Krisztusban és üdvözülnek. (Mát. XXXVIII. 19—20.) Egyetlen egy prédikátor sincs arra felhatalmazva, hogy korlátozza e felhívás készségességét. Ha kétségeskedünk Isten őszintesége felől tekintettel ezekre a készséges felhívásokra, az evangéliumban való minden érdeklődésünk elveszett. Mindamellett az elekció tana, vagy az isteni elválasztás tana végig húzódik az egész Szentiráson. Ábrahámtól kezdve a keresztyénségig az írás az elválasztott emberek egy sorát mutatja fel először egy férfi, azután egy család, egy nemzet, ismét egy királyi család a nemzet korlátain belül, a próféták s végül Krisztus, az apostolok csapata, a hívő emberek serege magában foglalva az összes keresztyéneket. Mindezekről úgy beszél az írás, mint Istentől választottakról (Deut. VII. 6; Ján. XV. 16; Ef. I. 4; I. Pét. II. 9 etc.). Ámbár a kegyelem szabad, Istennek az Isten országa történetében való tényleges munkálkodása úgy jelenik meg az írásban, mint amelyik a kiválasztás metódusa alapján folyt le. Róm. IX—Xl.-ben, a zsidó exkluzivitás ellen, Pál Isten ama jogát védi, amely szerint ezt a metódust hatalmasabb méretekben is követheti, lévén ez csupán csak az ő belátásának tárgya. A tényeknek eme két neméből keletkezett a két egymással ellenkező tan. Az egyik kiindul a készséges felhívásból és igényli, ha Isten erre vonatkozólag őszinte gondolatában nem élhet a Szent-Lélek kegyelmes cselekvésének semminemű megszorítása és az isteni életnek minden lélek számára, egyenlő feltételek mellett, szabadnak kell lennie. A másik erősíti, hogy Isten elválasztása áll az egész ügy hátterében és determinálja az eredményt. Ez azt tartja, hogy Isten a saját akaratánál fogva vagy bizonyos okoknál fogva — amelyekről csak ő tud — elvégezte az elválasztást; az elválasztottak száma megvan határozva, úgy hogy az nem növelhető, se nem csökkenthető és a Szent- Lélek csakis az általa elválasztottakon fog munkálni az isteni élet közlése céljából. Eszerint a nézet szerint az isteni élet nem szabad mindenkire nézve. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete. ...— Alapíttatott 1864-ben. ---------------------ANHEIM ÁRMIN ezelőtt Altstädter J. cipőraktára PAPA, Kossuth Lajos utca 32. sz. T La Mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. Raktáron tartok mindennemű saját késziíményü úri-, női- és gyermek-cipőt. Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garaqtált vízmentes vadász-cipőit és csizmáit.
