Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-07 / 23. szám
188. oldal. 1914. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. hitükkel s megelégedésükkel azzal a kévés földi jóval, amelyet Isten rendelt számukra. Mily lélekemelő ezek rajza! Nem merem reprodukálni, amit a suta, gyámoltalan — mert hisz szerinte másforma nem is lehet — prepából lett nyegle tanítóról ir. Valóban az az epés keserűség, mellyel a falu egyéneiről ír, csak saját lelkének nem normális voltáról tanuskodhatik, ezért teremt obszcen jeleneteket, ír durván, ízléstelenül. Pedig az örök, igaz emberinek, a hazaszeretetnek, a gyermeki, a hitvesi, anyai szeretetnek annyi szép példájával találkozunk irodalmunkban, de ne keressük ezt a költőknél, nézzük az életben pl. Antal Gézáné Túl a palotákon című, az életet rajzoló müvének A rácson innen című kis rajzában: * Négy óra van. Jönnek ki a látogatók. A kórház előtt néha még egy-egy kedves jelenet köti le a figyelmet. A kis kapu előtt asszonyok ülnek. Ezek a boldogok, akiknek kálváriája véget ért. Akiket értesítettek, hogy ma hazavihetik betegüket gyógyultan. Izgatottan várnak. Egyszerre nyilik a kapu, kibocsátanak egy édes kis szőke fürtü angyalkát. Üde piros, mintha nem is kórházból jönne, csinosan kiöltözve, hajában szalag. Csak néz-néz körül az apróság, egy ideig ide-oda tipeg, egyszerre megpillantja édesanyját. Egy ujjongás, egy sikoltás, az anya odarohan : — Édes angyalom ! Szívéhez szorítja, sírnak örömükben, ölelik, csókolják egymást egyfolytában. Aztán ismét nyilik a kapu. Most a szolga jön ki, karján egy hároméves babával. A baba körülnéz, megpillantja anyját, akit hetekig nem látott, s most a rabszolga alig birja tartani úgy gügyög, úgy lelkendezik, úgy ugrál, nyújtogatja pici kacsóit az anyja után. Aztán anyja keblére borul és oly édesen, oly boldogan hajtja rá fejét, mintha mondaná: Itt van nékem legjobb helyem a világon. Az asszonyok könybeborult szemmel, hálatelt sóhajjal néznek fel az égre és boldogan, vigan vágnak neki édes terhükkel, újra visszanyert kincsükkel a poros országúinak . . . * íme a természetes valóságában jelenik itt meg az anyai szeretet, az örök, a lényegében mindig egyforma anyai szeretet ideál-reális szépségében. Az egyéni korlátlan szabadság, a szubjektivizmus jellemző sajátsága az újabb lírának, amely impresszionista irányú; az impresszionizmus írói nem a tulajdonképeni reális tárgyú érzelmet szólaltatják meg, hanem annak az egyénben átalakult képét, egyéni, szubjektív természetüknek megfelelőleg, amely lehet beteges, pathológiailag eltorzult, zilált érzékiségü, keletkezett hangulatát, sokszor elfinomodott hangulatát fejezi ki, ezek egyik legnevezetesebb képviselője Reviczky; egyéni szenvedései, az emberi sorsról való refleksziói, a szerelem, vallás az ő egyéni szenvedéseitől, csalódásaitól, az életokozta keserűségektől támasztott kvietizmus lemondó, de nem a pesszimizmus keserű hangján szólalnak meg bensőséggel, gyengédséggel s művészileg kicsiszolt szerkezetben egyszerűségében és hatásos nyelven; Komjáthy Jenőnél már érezhető Nietsche Zarathustra müvének hatása. Lelkemből zengem költeményében az Übermensch, a tömegből kiemelkedő egyén föltétien jogát hirdeti a tömeggel szemben; az ilyen egyén önmagának alkot törvényt, számára nincs jó és rossz, mellette a tömeg jóléte teljesen értéktelen, ellentmond az erkölcsi törvénynek, csak boldogtalanságot szülhet, de már megszólal lantján az újabb líra kedvelt tárgya: az emberi nyomor, az emberek boldogtalan helyzete a mai társadalomban ; az újabb líra Reviczky, Komjáthy után kezd indulni, de csakhamar a francia Baudelaire s Verlaine hatása alá kerül, megveti az erkölcsi felfogást, az egyén mindenféle erkölcstelen érzése is megjelenik s különös szeretettel rajzolják a rútat, a meztelen erotikát Erdős Renée Filozófia verse, Füst Milán A részeg Kalmár sorai; a derű, az életkedv nem tárgyuk, annál inkább a testi s erkölcsi nyomor, az élet szerintük sivár, vigasztalan, embereik elfelejtettek mosolyogni, pedig nagyon igaz az, hogy szép az élet, csak szem, lélek kell hozzá, hogy azt megláthassuk. Reichard Piroska bármennyire hirdeti is kötetét jellemezni akaró első versében, hogy már csak a lemondások jégmezőin él, mégis csak szépnek találja az életet s azt is megvallja mi teszi azzá Arckép az asztalon, majd Séta a holdfényben c. szép versében. Brocskó Lajos jubileuma* A Protestáns Országos Árvaegyletnek meleg szivéről, kötelességtudásáról és jó nevelési rendszeréről ismert és közszeretetben álló igazgatóját, Brócskó Lajost május 23-án ünnepelte a Protestáns Orsz. Árvaegylet 40 éves szolgálatának betöltése és kir. tanácsossággal A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete. ■ Alapíthatott 1864-ben. ■ ANHEIM ÁRMIN ezelőtt Altstädter J. cipőraktára yy PÁPA, Kossuth Lajos utca 32. sz. ▼ Mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. Raktáron tartok mindennemű saját készítményü úri-, női- és gyermek-cipőt. Vadászoknak különös ügyeimébe ajánlja garantált vízmentes vadász-cipőit és csizmáit.
