Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-07 / 23. szám
23. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 189. oldal. való kitüntetése alkalmából és pedig az árvaház volt növendékeivel együttesen. Az elismerés és a hála ünnepe volt ez. Az elismerés jellegét apostoli királyunk adta meg a kitüntetéssel, amely tanítói diplomával rendelkezőt még aligha ért, de kifejezésre juttatták a belügyi és vallásügyi m. kir. miniszterek, Budapest székesfőváros polgármestere és főkapitánya, akik képviseltették magukat az ünnepélyen és kifejezésre juttatta a választmány és azoknak nagy száma, akik ezt az ünnepélyt jelenlétükkel lelkessé és meleggé tették s akik az ünnepelthez intézett beszédeikben szebbnél-szebb virágokat fontak ennek az elismerésnek a koszorújába. Az ev. és ref. egyházi hatóságok dr. Baksay Sándor, dr. Kenessey Béla, dr. Baltazár Dezső ref., Scholtz Gusztáv ev. püspök, Darányi Ignác v. b. t. t., kerületi főgondnok, dr. Antal Géza egyházkerületi főjegyző, Némethy Károly államtitkár, Tervey Gyula főesperes, Ruffy Pál és dr. Neményi Imre miniszteri tanácsosok és ezen kivül még számosán küldtek üdvözlő iratokat és sürgönyöket, a megjelentek között pedig ott voltak a hatóságok és egyesületek képviselői között Rickl Gyula igazságügyi államtitkár, a Patronage - Egyesületek Orsz. Szövetségének elnöke, Zsilinszky Mihály v. b. t. t., Győry Lóránt min. oszt. tanácsos, Tóth Lajos rendőrfőtanácsos, a választmány és az egylet tagjai, ismerősök, jóbarátok nagy számmal. A hálát és szeretetet pedig az árvaház volt növendékei képviselték, akik közül sokan messze földről zarándokoltak fel ez ünnepélyre és több mint félszázan jelentek meg nevelő apjuk ünneplésére. Kovácsy Sándor az egylet elnöke keresetlen, meleg szavakkal mutatott rá, hogy az igazgató közreműködése nélkül az árvaegylet sem érte volna el azokat a szép eredményeket, amelyek a protestáns társadalom áldozatkészségében nyilvánultak meg s amelyből fakadt az a kitüntetés is, a mit apostoli királyunk pecsételt meg. Igaz, benső örömmel nyújtotta át az ünnepeknek a királyi diplomát. Méhnert Ernőné a nőválasztmány nevében meghatóban és igazán ékes szavakkal tolmácsolta a hölgyek jókivánatait, átnyújtva a választmány ájándékát, egy 12 személyes evőeszközt. — Alapi István fővárosi tanító a volt nevelőtársak nevében szólt lelkesen, a legfelemelőbb hatást gyakorolt azonban a volt növendékek szónoka, Főző Sándor közigazgatási bírósági tanácsjegyző, aki az ünnepelt sok-sok szárnyrabocsátott gyermekének tolmácsolta kiapadhatatlan szeretetét és háláját a Papa iránt. Egyúttal bejelentette, hogy a volt növendékek által már eddig összegyűjtött 3000 K-ás alapítványhoz további 1700 K gyűlt össze azon óhajjal, hogy az Brocskó Lajos alapítvány nevet viseljen. — Nagy Ferenc ref. esperes a pesti ref. egyházmegye, Kaczián János ev. főesperes, a budapesti ev. egyházmegye, Szőcs András szeretetházi igazgató, a fővárosi szeretetházak, Haypál Benő a Nagypénteki Ref. Társaság és rokonegyesületek nevében rakták le egymás után Brocskó Lajos elé az ércnél maradandóbb szeretet és elismerés ragyogó gyémántjait. — Egy viruló leányka, Biró Izabella intézeti növendék Ungváry Elemér árvaházi tanító alkalmi köszöntő versét mondta el szívből fakadólag, mely nem kevésbbé ragadta meg a szívek húrjait, mint Soós Károly bucsi ref. lelkész Az árvák nem felednek című hatásos ódája, amelyet Jakab Gizella volt növendék adott elő már ismert szavaló-müvészettel, de egyúttal őt magát és mindnyájunkat könnyekre indítva. — A mostani nevelőtársak megfestették Szabadi Lajos festőakadémiai növendékkel Brocskó Lájos arcképét, mellén a 25-éves jubileumakor kapott koronás arany érdemkereszttel. Ennek a benső, családias, az általános ragaszkodásnak, rokonszenvnek, elismerésnek, hálának és szeretetnek tanujelei méltán hatották meg az ünnepeltet, aki komoly és protestáns férfiúhoz illő felfogással a megbecsülésben és kitüntetésben rejlő benső, igazi értéket emelte ki, háláját fejezve ki mindazok iránt, akik neki ezt az örömnapot szerezték s készséggel ajánlva fel erejét, tudását, munkabírását továbbra is az árvanevelés nemzet- és egyházerősítő fontos ügyének. — Két lelkész, két volt növendék vezette a szíveket egek Urához, Benkő Viktor tekeházi ref. lelkész és Palásthy Árpád gömörhosszuszói ref. lelkész magasszárnyalású imákban kezdették Isten nevében és végezték ugyanannak nevében az árvaház meleg ünnepét. Az Árvaegylet 55-ik közgyűlése ez ünneplés jegyében folyt le s az évi jelentést, amelyről más helyen emlékezünk meg, p. dr. Horváth Zoltán titkár terjesztette elő. Varga József növendék, esztergomi zenetanár ez alkalomra irt szép jubileumi dalát adta elő, végezetül az árvanövendékek vegyes kara énekelt, amivel az ünnepély egyik része befejeződött, hogy az árvaház másik termében a terített asztalhoz telepedjék le a színes, kedves társaság. Itt aztán a késő éjjeli órákig ünnepelték tovább a szárnyrabocsátott volt növendékek azt, aki már közel 800 árvát nevelt hazafias és egyházszerető szellemben hazánknak és a két protestáns egyháznak. Eljöttek sokan már őszülő fejjel és nagyon sokan családjukkal, feleségeikkel, férjeikkel, hogy osztozzanak a Papa örömében. — A titkáron kivül Főző 0 RÉGNER PÁL dFszfestö PÁPA. j^l VYV^ TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL ! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON W/) \A KITÜNTETVE ! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA ! — EL- // CnÁ VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. rÄ — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
