Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
>H<Huszonötödik évfolyam. 15. szám. Pápa, 1914 április 12. DÜNÄNTÜLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K), hirdetések, reklamációk: Farapó János főmunkatárs címére küldendők. 3&= * 7Z HÚS VET. Lelkes örömmel köszöntlek hitünk nagy ünnepe : husvét; drága igazságok vissza-visszatérő hirdetője; boldogító nagy remények újra élesztője, táplálója, záloga, pecsétje. Lelkes örömmel köszöntlek Krisztus feltámadásának szent emléknapja ; erős záloga halhatatlanságunknak; elűzője ama sötét, nehéz felhőknek, mik úgy rá-ránehezülnek vágyainkra, reményeinkre, munkakedvünkre, erőnkre e földi pályának tekervényes, rögös, hegyes-völgyes útjain. Lelkes örömmel viszonzom köszöntésedet: „Békessség néktek!“ Imádsággá változik e köszöntés az ajkamon. Ah, mert úgy sóvárog lelkünk a békesség után ; az után a békesség után, amit a Krisztus hozott és hoz e békétlen, panaszkodó, elkeseredett, elégedetlen, nyugtalan, zajongó világnak. Szent ünnep! töltsd el szívünket a Krisztus békességével, hogy legyen legalább egy-két nyugodt napunk, melyen megfürödjék, megtisztuljon, megújúljon, megerősödjék a lelkünk a mennyei békesség szelíd, langyos árjában! Lelkes örömmel fogadom jelszavadat, programmodat életnek fejedelme: Jézus, mit oly határozottan, oly megragadó bizonyossággal hirdetsz e nagy ünnepen összesereglett népnek: „Én élek és ti is éltek“ Olyan jól esik ezt hallanunk; olyan jó volna erőteljes, soha meg nem rokkanó bizonyosságban lenni életünk mivolta, értéke, tartama, áldása, dicsősége felől! Óh, fejtsd ki e programmot előttünk; óh, magyarázd meg e jelszót nékünk; fejtsd ki és magyarázd meg, miként éljünk, hogy veled örökké éljünk?! „Maradjatok én bennem és én is tibennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad: aképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők . . . Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.“ Ján. XV : 4., 5. Áldott ünnep, közöld velünk azt az áldást, hogy mi a Krisztusban maradhassunk, jó gyümölcsöket teremhessünk és a mi fejünkkel örökké élhessünk! k. i. 3E V V •H w W Vi V
