Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-02 / 44. szám
44. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 369. oldal. Egyházkerületünk lelkész! értekezlete. Irodalom. Amióta, úgy 20 éve, szoktunk tartani egyházkerületi lelkészi értekezletet, sokszor kellett sajnálattal tapasztalnunk, hogy az egyházkerületi közgyűléssel kapcsolatban nem sikerül érdemleges értekezletet tartani. A különböző bizottságok, a szokásos bankett, úgy elvonják róla a figyelmet és az embereket, hogy szinte rosszul esik a szereplőknek ; a rendezők pedig félve kérnek föl közreműködésre egyeseket, mert soh’se tudják, hogy lesz-e a közreműködők jó igyekezetét honoráló közönség. Ez a tapasztalat bírt rá engem már évekkel ezelőtt, mint aki előbb jegyzője, majd most már 10 éve alelnöke vagyok az értekezletnek, hogy ajánljam lapunkban egy vezércikkben, hogy az erdélyiek példáját követve, mi is évről-évre más-más központon és az egyházkerületi közgyűléstől különváltan tartsuk meg értekezletünket. Újabban megint csak erre a gondolatra visz többünket az a sajnálatos eset, hogy Pozsonyban nem lehetett megtartani az értekezletet. Ott volt négy fölkért közreműködő és nem volt idő az értekezlet megtartására. Elhatározta hát a vezetőség — élén dr. Antal Gábor püspök úrral —, hogy az elmaradt egyházkerületi lelkészi értekezletet megtartjuk Komáromban f. (nov.) hó 19-én, (tizenkilencedikén) délelőtt 9 órakor a következő műsorral: 1. A templomban imádkozik és prédikál: Kis József esperes-lelkész. 2. Felolvas Pongrácz József theol. tanár a lakemohonki kér. világgyülésről. 3. Ugyancsak felolvasást tart Kiss Dániel a liberálizmusnak a kálvinizmushoz való viszonyáról. 4. Csizmadia Lajos jegyző ismerteti az egyházmegyei lelkészi értekezletek javaslatait. 5. Az egyházkerületi lelkészi értekezlet bevégződése után megtartja alakuló gyűlését a komáromi egyházmegyei Kálvin-Szövetség. — Ez igen nevezetes pontja lesz ennek az értekezletnek. Reméljük, hogy Komáromba, a nagy vidék központjába nemcsak a komáromi egyházmegye lelkészei sereglenek össze, de eljönnek sokan a szomszédos tatai, barsi, drégelypalánki és pápai egyházmegyékből is. Sőt Mezőföld is könnyen jöhet Kisbéren át. Kis József alelnök. Az én eszményképem. (Beköszöntő egyházi beszéd imádsággal.) Irta Olé Sahdor móri ref. lelkész. Ára 40 fillér. A tiszta jövedelem a móri református egyházé. — Az imádság egy hivatását átérző és megértő léleknek gyönyörűséges, fenkölt megnyilatkozása, fohászkodása — a megszokott sablon nélkül! Minden izében alkalmi és oly természetes! Beszéde is oly tartalmas és tömör; a régmúltat a jelennel oly ügyesen köti össze, az eszményképet: a Krisztust oly híven és lelkesen rajzolja meg; követésére oly természetesen ajánlja föl magát, hogy ilyen beszédet igazi élvezettel olvas, sőt tanulmányoz a hozzáértő. Stílusa színes, emelkedett, lendületes. Ez az imádság és beszéd valóban megérdemelte, hogy nyomtatásban is megjelenjen és a gyülekezet körén túl is, széles körben ismeretessé legyen. Ösvény, a Luther-Társaság évnegyedes folyóiratának 4-ik száma gazdag tartalommal jelent meg. Mindjárt az első lapon II. Petrőczy Istvánná Révay Erzsébet nemes alakja fogad bennünket. Majd Szabolcska Mihály Krisztus anyja című mélyérzésű verse készít el bennünket Baksay Sándor dunamelléki püspök szívéből fakadt elmélkedésének — Találták a gyermeket az ő anyjával — gyönyörűségeire. Nem a dogmák parancsából, de minden idők édesanyáinak anyai szeretetéből fon rózsakoszorút Mária homlokára. Úgy érezzük, hogy ezután még jobban szeretjük édesanyánkat. Kapi Béla A műveltség alapelemei címen az igazi műveltséget az erkölcsi kiművelésben követeli. Szimonidesz Lajos a Jathó- és Traub-ügyet világítja meg a befejező cikkben. Éles bepillantást enged a porosz egyház forró mozgalmaiba. II. Petrőczy István és Révay Erzsébet levelezése s Paulik János: Két szép énekünk története című visszapillantása Gellért Keresztéire zárják be a változatos tartalmú füzetet. Magyarország közgazdaságának vezérférfiai. Ilyen címmel nemsokára érdekes és a maga nemében igen eredeti munka hagyja el a sajtót. A Danubius Kereskedelmi r.-t. (Bpest, VI., Szondy-ntca 93.) kiadásában megjelenő mű az ország közgazdasági vállalatainak vezetőit mutatja be életrajzok és arcképek változatos, élénk sorozatában. Minthogy e műnek nemcsak szakirodalmi, hanem informativ jellege is lesz, a „Magyarország közgazdaságának vezérfiai“-ban hű tükrét találjuk hazánk közgazdasági és hitéletének. Joggal számíthat e mű a legszélesebb kereskedelmi Alapíthatott i864-ben. vidék legrégibb es legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott, isa^ ban. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopdd-munka) kiváló gondot fordít.- ■ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipöit és csizmáit. - Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át-
