Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-02 / 44. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. 370. oldal. és pénzügyi körök komoly érdeklődésére, mert anya­gát gondos körültekintéssel, nagyobbára a helyszínén gyűjtik össze s elismert szakemberek rendezik sajtó alá azt. Nem száraz életrajzi adatok felsorolására szo­rítkozik e könyv, hanem színes, a személyeket és köz­­gazdasági tevékenységüket hűen jellemző biográfiákat közöl, amelyekből úgy a szociológus, mint a pénz­ügyi szakember értékes anyagot meríthet. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hitelképességének meg­ítélése szempontjából meg éppenséggel korszakalkotó segédeszközt látunk ebben a munkában, mert eleven és pozitív adatokkal ki fogja egészíteni a mérlegben közölt holt számok alapján alkotott hitelvéleményt. Örömmel üdvözöljük ezt a könyvet, amelynek köz­kedveltségét már most meg merjük jósolni. Szakembe­rek és közgazdasági írók, pénzügyi és kereskedelmi vezérférfiak közreműködésével készül a munka s így elvárjuk, hogy nívós és értékes könyvet kapunk benne. A mű három kötetben fog megjelenni, még pedig: I. Nagyvárosok, II. Kisvárosok és III. Budapest sze­rint felosztva. A teljes mű ára 70 korona, de köteten­ként is kapható. Az I. kötet 30 korona, a II. és III. kötet pedig külön-külön 20—20 koronába kerül. Tanítók évkönyve. (Tanítók, tanítónők, lelké­szek, nevelők, tanítónövendékek és a nevelésügy min­den barátjának használatára az 1913—14. iskolai évre. Szerkesztette Wohlmuth Ernő. (8-rét. VII. 396.) Buda­pest, Szent-István-Társulat, 1913) „Amikor a Tanítók Évkönyvének ezt az új kötetét kezembe vettem — írja az Alkotmány 254. számában —rf— —, örömmel lát­tam, hogy újra a kitűnő cikkek, olvásmányok egész sorát közli. Valóban, hivatásának korszerű magaslatán áll az a társulat, amely ilyen munkát ad ingyen a magyar tanítóság kezébe. Mert ez a mű nem naptár, nem az évkönyvnek ismeretes típusa, hanem irányí­tója, tánácsadója és gondolatébresztője a katholikus tanítónak. Azok közé a könyvek közé tartozik, melyek­nek olvasása kellemes, könnyű, valósággal szórakoz­tató munka: gondolatainak súlya, felfogásának emel­kedettsége és előkelősége, továbbá tartalmának bősége és választékossága mindenképpen méltóvá teszik, hogy ott legyen a nevelés minden barátjának könyvespolcán.“ íme, ilyen évkönyvet tud adni a Szent-István-Társulat tízezreknek — ingyen! Ezt az elismerést az Alkotmány­tól kapta az évkönyv. Vegyes közlemények. A nőegyletek lévai gyűlése. A Lévai Őrállóban olvassuk lelkésztársunk ezen lelkes felhívását: „Nov. 6-án és 7-en az országos evangéliumi nőegyesület tartja nálunk, a mi egyházmegyénkben, Léván, rendes évi közgyülésszerü összejövetelét. Lelkes, ügybuzgó, fáradhatatlan, kiváló nőink apostolkodó serege, vidéki egyesületek küldöttségei jönnek az ország minden ré­széből, terjeszteni a könyörülő szeretetnek, az eleset­teket felemelő, a tévelygőket jóútra vezérlő, megmentő, betegeket gyógyító, könnyeket letörlő evangéliumi, krisztusi szeretetnek érzését. Nem kímélve időt, fárad­ságot, költséget, jönnek közénk lelkesíteni, buzdítani bennünket is . . . óh, hiszen oly sok a tennivaló . . . oly sivár, rideg, kietlen egyéni társadalmi életünk, szükségünk van gyöngéd női kezek segítő munkájára, mélyen érző női szív felbuzdulásának lelkesítő erejére. — Fogadjuk a messze földről, távol vidékekről ér­kezőket szeretettel, vegyünk részt tanácskozó gyűlései­ken, ismeretterjesztő összejöveteleiken, az egész ünne­pélyen, hadd vigyék magukkal felejthetetlen emlék gyanánt a barsi református egyházmegye e kis, de hitben, lélekben erős, vallásos és hazafiúi fontos missziót hiven, becsülettel teljesítő egyházmegyénk jó hírét és nevét s mi is annak tagjai, egyháziak és vi­lágiak, növekedjünk, erősödjünk abban, melyek a mieink, a ránkbizottak üdvösségére valók. Különösen felhívom ref. papnőink, papleányaink figyelmét e szép és tanúlságos napokra. Jöjjenek, vegyenek részt az ünnepélyeken buzgó lélekkel, tanúljanak a látottak­ból, hallottakból, hogy otthon a gyülekezetek körében a nő- és leányegyletekben haszonnal felhasználhassák. De jöjjenek mások is, egyházunk hívei, asszonyai, leányai, férfiai és vegyenek hitet, lelkesedést. — Atya­fiú és testvéri szeretettel kérve és ajánlva annyival is inkább, mert egyházmegyei közgyűlésünk idejével összeesik, az ünnepélyen és összejöveteleken leendő tömeges megjelenést, maradtam készséges szolgájuk : Alsószecse, 1913. évi október hó 18-án Patay Károly esperes.“ Tanítók fizetésrendezése. Ismételt kérdezős­­ködés folytán a tanítói fizetéskiegészítések ügyében helyesnek látjuk közölni a következő miniszteri rende­letet: Az 1913. évi XVI. t.-c. nem nyújtván tájékoz­tatást az iránt, vájjon az államsegélyt élvező és szol­gálati ideje alapján előléptetésre, vagy előlépésre jo­goséit községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók részére az államsegélyként esedékes többlet hivatalból avagy külön folyamodás alapján fog-e utalványoztatni, értesítem a tanító urakat, hogy ez iránt az iskolaszék­nek három hónappal az esedékesség beállta előtt a közigazgatási bizottság útján folyamodnia kell. E kér­vényhez semminő okmány melléklése nem szükséges s az iskolaszékek egyedül a megfelelő időhatár betar­tására figyelmeztetendők azzal, hogy az elkésve folya­modók a tanítókat netán érő károsodásért anyagilag felelősek. Minthogy az 1913. évi XVI. t.-c. 15. §-a értelmében a hitfelekezeti tanítók előléptetésénél, vagyis a magasabb fizetési osztályba való sorolásánál az egyházi főhatóság véleménye előzetesen meghallga­tandó, az illető iskolaszékek, amennyiben a fizetési többletet államsegélyként óhajtják biztosítani, a folya­modás előtt kérjék az egyházi főhatóság hozzájárulását s az ezt igazoló nyilatkozatot csatolják a kérvényhez. Bpest, 1913 szept. 18. A miniszter helyett: Benedek, államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom