Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-26 / 43. szám

43. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 359. oldal. S az vitán felül bizonyos, hogy a latinnak a gimn. I. osztályából kiszorításával járó áldo­zatot akkor szolgálja meg a reform, ha előbb a középiskolákban a zsúfoltság törvényesen megszüntettetik és ha az 1870-iki évekig fenn­álló jó szokás, a középiskolákba lépés előtti felvételi vizsgálat visszaállíttatik. Ezen előzetes intézmények nélkül az egész reformmunka, ankétjeivel, szakbizottsági mun­kálataival együtt elmondhatja rövid idő múlva magáról: „Oleum et operám perdidi.“ Gy. Gy. E. T. V: 34. § A. 4. (Második közlemény. — Vége.) Egészen a jogi abszurdumok kátyújába fullad­hatna az eljárás akkor, ha esetleg delegált bíróság sem szerepelne, hanem az illető helyi bíróság maga ítélkezne az ügyben, azaz döntene afelett, hogy saját elnökségének rendelkezése törvényes-e, vagy törvény­telen, jogosan tagadta-e meg vádlott annak végrehaj­tását, vagy jogtalanul. Egészen sajátságos eshetőségek állanak elő ezen a téren az írott végzések kézbesítése körül. Fölmerül­het a kérdés: kiterjedhet-e a kézbesítési kötelesség olyan végzésre, melynek semmi alapja nincsen nem­csak tartalmát illetőleg, hanem kiadhatásáról sem tud a törvény ? Ha ilyen végzés lezárt borítékban kézbe­sítendő, akkor vita nem állhat elő, mert azt feltörni nem áll jogában a kézbesítő közegnek. De ha nyílt iratról van szó, a kézbesítő megállapíthatja, hogy neki törvényes kötelessége-e ilyesmit is kézbesíteni, vagy sem. És azt mondhatja : ő nem köteles mindent kéz­besíteni, csak a törvényes határozatokat és végzéseket. Viszont komoly férfiakkal találkozhatunk, akik mérget mernének venni abbeli meggyőződésük helyes voltára, hogy amit egy hivatalos felsőbbség törvényes végzés gyanánt bocsát ki a kibocsátás hivatalos formái kö­zött : az feltétlenül kézbesítendő végzés. Pedig nyilván­való, hogy akkor pl. a 67. §-t illetőleg akár ötvenszer is lehetne ez ügyben végzést kiadni és mind az ötven­szer köteles volna .ezt kézbesíteni — mondjuk — a lelkész, holott a törvény és logika itt csak egy végzés­ről tud. Nyilvánvaló, hogy akkor játékot is lehetne űzni a kézbésítési kötelezettséggel, ha valakinek tör­vényes formában, aláírt, megpecsételt végzéseket kül­dözgetnénk s megbüntethetnénk, ha nem kézbesítené azokat, mondván: neked ahhoz semmi közöd, kézbe­sítetted-e már egyszer, vagy többször ugyanezt, vég­zés — végzés, ha nem kézbesíted, el leszel ítélve. Vagy pl. én, ha egy lelkésznek felsőbbsége vagyok, az ő egyházközsége területén levő szőlőm református vincellérjének kézbesíttetem intézkedéseimet végzések útján, melyeket a lelkész kézbesíteni tartozik, ha nem teszi, el lesz ítélve, mert végzés — végzés, ha nem •tartja törvényesnek, éljen majd jogorvoslattal, de ne tagadja meg a kézbesítést. Mert ő köteles az egyház­­községe kötelékébe tartozó egyéneknek kézbesíteni bizonyos törvényszerű végzéseket, ám bírálni nincs joga, hogy törvényszerüek-e csakugyan, még akkor sem, ha merőben lehetetlenek azok. Vagy mit szól­nánk ahhoz, ha pl. egy postai levélhordó, megtudván valahogy, hogy a csomagban pokolgép van, nem kéz­besítené, akinek szól, hanem a rendőrségre vinné, ahol ártalmatlanná teszik s megmentenek emberéletet, de viszont a levélhordó felsőbbsége megbüntetné őt, mert neki a csomagot elsősorban a címzettnek kézbesíteni lett volna kötelessége. Akár a 34. § A. 4. pontba, akár máshova, alkal­mas szövegezésben be kell toldani oly értelmű ren­delkezést, amelynek alapján föltétlenül és világosan megvédhető legyen az is, aki valóban törvénytelen rendelkezést nem hajt végre. ítéljen ügyében delegált bíróság, melynek kötelessége legyen a mit, miért indo­kait is érdemlegesen megvizsgálni és elbírálni, hogy ne mondhassa: rám az nem tartozik, csak az a kér­dés, megtetted-e, vagy nem, — de nézze és bírálja is meg, hogy törvényes, vagy törvénytelen határozat végrehajtását tagadta-e meg a vádlott? Ha törvény­telent követeltek tőle, mentse föl. Ha törvényesnek szegült ellene, büntesse meg a legszigorúbban. Ne elégedjünk meg azzal, hogy mindez magától értetődik az eddigi törvény alapján is, mert ilyen téren legtöbbször semmi sem értetődik magától. N. A dunamellékí ref* egyházkerület őszí közgyűlése* A dunamelléki ref. egyházkerület a múlt héten tartotta a Ráday-utcai székházban őszi közgyűlését. A közgyűlést dr. Baksay Sándor püspök, egyházi el-AinrtíiÁ uvntr o^íirno Hínrolrtiöko f A dunántúli ref* egyházkerület folyó évi közgyűlésén az egyházker. népiskoláiban IdflllO UldK bZIVvS ngyeimCDei a hatodik osztály hittani kézikönyvéül “SE KONFIRMÁCIÓI KÁTÉJÁT jgfTM A kátét, mely már legutóbbi kiadásában teljesen az új tanterv szerint bővíttetett ki, szerző most újranyomatja. Az új kiadás a főisk. nyomdában a napokban jelenik meg, s kapható lesz nálam. Ára 40 f. Megrendelések közvetlenül hozzám intézendők. T^TQ TTAT" A T'l A R könyv-és papirkereskedő, a dunántúli ref. egyház- pÁ p a piÄ n 91 JtV-KÖ V AJJAn KERÜLET TANKÖNYVKIADÓ VÁLLALATÁNAK BIZOMÁNYOSA -L JT AV, _T U“U. dl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom