Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-27 / 17. szám

17. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 139. oldal. mert hiszen benne mindenki azt a művészt ismeri, aki játékával minden hangversenyt feledhetetlenné szokott tenni. Mostani szereplése csak öregbítette eddigi sikereit, amelyért a közönség részéről megérdemelt ünneplésben részesült. A hangverseny utolsó száma és kétségkívül annak fénypontja is Várady Antal és Poldini Ede három­­szakaszos, énekes tündérjátéka volt, melynek zene* kíséretével Kis József zongoratanár valóban nagy mun­kát végzett. Ennél a számnál igazán nem tudjuk, hogy a fényes, káprázatosán festői és ragyogó kiállítást, vagy a rendezés tökéletességét dicsérjük-e elsőnek. De talán a sorrend mellékes is, ha tudjuk, hogy nem­csak az egész hangverseny rendezése, a szereplők betanítása, hanem a ragyogó jelmezek előállítása, sőt azok tervezése is egyedül Kutassy Mária tanárnő, internátusi felügyelőnő türelmét, művészi Ízlését és munkáját dicséri. Mi, akik tudjuk, hogy az előkészítés minden szála az ő kezéből indult ki és az egész egyetemes siker az ö munkájának a látható és gyönyör­ködtető gyümölcse, mi az elismerésnek és a dicséret­nek fényes koronáját neki nyújtjuk át. Az előadás­ról és a darab szereplőiről szólva el kell ismernünk, hogy intézet falai között művésziebben előadott dara­bot, kedvesebben játszó szereplőket nem igen láttunk. Első helyen kell ezek között megemlíteni Erdélyi Editet (Hamupipőke), aki nemcsak szép, gondos játékával, hanem különösen tisztán csengő, erőteljes és mégis finoman hajlékony szopránjával egy csapásra magának hódította meg az egész nagy közönséget, mely igen sokszor viharosan megtapsolta. A Mostoha szerepe Nagy Irénnek jutott, aki azt dicséretre méltó ambícióval játszotta meg. A két testvér szerepe Patay Ildikó és Szakáll Sári kezeibe volt letéve, akik különösen a harmadik felvonásban aratták nagy sikerüket. Mindhár­man igen szépen énekeltek is. A Tündért a bájos meg­jelenésű Pálóczi Horváth Margit, mig a Herceget Gyimóthi Anna személyesítette, aki jelmezében és magatartásában is egyaránt fenséges volt. Lebilin­­cselően kedves volt a galambok bájos jelenete, vala­mint az udvarhölgyek graciózus és poétikus tánca, s a lovagokkal együtt bemutatott ballett, melyet Babay Margit, Karlovitz Margit, Lovass Margit (udvarhölgyek), Balogh Erzsi, Cseszkó Mariska, Kardos Klári és Tóth Emma (lovagok) lejtettek. De igen kedvesek voltak a többi szereplők is, a 24 tagú remekül éneklő nőikarral együtt, akiket a darab végén a lelkes közönség falren­gető tapssal jutalmazott. Itt említjük meg, hogy a hangversenyből felül­fizetések révén már eddig 3000 korona folyt be, s ebből az intézet Gzike Lajos ösztöndij-alapot fog léte­síteni. Csütörtökön délelőtt fél tiz óra volt, mikor a ref. nőnevelő intézet dísztermét az ünnepélyre megjelent díszes és előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte. A kerületi gyűlés tagjain kívül úgyszólván Pápa város egész intelligenciája jelen volt az ünnepélyen. Kevéssel tiz óra előtt lelkes éljenzéstől kisérve megjelent a teremben Antal Gábor püspök, Benedek Sándor közoktatási államtitkár, Beöthy Zsolt főiskolai világi gondnok, Neményi Imre miniszteri tanácsos, Gzike Lajos főiskolai egyházi gondnok. Az éljenzés és lelkes taps lecsillapultával Antal Gábor püspök magasan szárnyaló imát mondott s Isten áldását kérte az egyházkerületi gyűlés működé­sére. Majd sajnálattal jelentette be, hogy Tisza István gróf, édes anyjának súlyos betegsége miatt a mai fölavató ünnepen részt nem vehet, bár a mai ünnepet a főgondnok éppen azért tűzte ki erre a napra, hogy az egyházkerület jubiláló papját, Gzike Lajos főiskolai gondnokot személyesen üdvözölhesse, de kifürkészhe­tetlen lévén az Isten útai, a változhatatíanban meg kell nyugodniok. Örömének ad azonban kifejezést, hogy Tisza István gróf súlyos szembajából szerencsésen foi­­épült s indítványozza, hogy a felgyógyulás fölötti örömnek, de egyúttal az édes anyja állapota fölötti szomorúságnak az egyházkerület jegyzőkönyvében ad­jon kifejezést. Indítványozván még, hogy a mai közgyű­lésen való elnöklésre Chernél Antal kéressék fel, üd­vözli a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselőjét Benedek Sándor államtitkárt, Neményi Imre min. taná­csost, Gyurátz Ferenc evang. püspököt, Koller Sándor alispánt, Baksa Lajost, az egyetemes konvent elő­adóját, Dékány Mihályt, mint a Képezdei Tanárok Országos Egyesületének képviselőjét és mindazon tes­tületeket, melyek a gyűlésen magukat képviseltetik, egyúttal örömét és köszönetét fejezi ki, hogy meg­jelenésükkel a gyűlés díszét és fényét emelni szíve­sek voltak. A gyűlést így megnyitottnak jelentvén ki, Németh István egyházkerületi főjegyző terjesztette elő jelen­tését, bejelentvén, hogy a két üresedésben levő tanács­­birói állásra Galamb József és Kulin Sándor választat­tak meg, akik a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt nyomban letevén, a fölavató ünnep megkezdődött. A ref. tanítónőképző intézet növendékeiből és a főiskolai énekkarból alakult vegyeskar Gáty Zoltán énektanár vezetésével énekelte el a Szózatot, melynek Alapittatott 1864-ben. vidék legrégibb es legnagyobb cipőüzlete Alapíthatott 1804beD. Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. ... ■ Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. z Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült] házba helyeztem át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom