Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 55. oldal. átvitték azokat a gyakorlati életre. Lassankint rá vittem őket, hogy ők is imádkozzanak, ne csak én. Eleinte egyhangon énekeltünk, később 2 szóllamu énekekre tanítottam őket. A vidéki helyi szokásokat és körül­ményeket figyelembe kellett vennem s így csak vasár­nap 4—726-ig foglalkozhatom^ velük. Ezt a kis időt úgy osztottam be, hogy kezdjük biblia olvasással és imával 72 óra, utánna ének 72 óra és valami társas­játék szintén 1/2 óra. Mint megoldandó feladat áll még előttem az egyesület tagjainak szellemi és egészségi téren való fejlesztése. Egyelőre ezeken úgy segítek, hogy gondosan megválogatott olvasmányokkal láttam el őket. Akiknek érkezésük engedi, mert a legtöbb valami megélhetési forrás megtanulásával van elfog­lalva, azokat a hét egyik délutánján a varróórával kapcsolatban tanítom arra, mit tudni szeretnének a női munka köréből. Városunk lakosságának az a ritka sajátsága van, hogy folyton vándorol, nem szeret itt állandóan letele­pedni. Ezen a réven 4 tagot vesztettünk el a múlt évben. Hogy az újonnan jövőket eszméinknek meg­nyerjük, tartjuk havonta az úgynevezett „kellemes délutánokat*, amikor nemzetünk, egyházunk történe­téből ismertetünk valamit, kifogástalan szépirodalmi és vallásos irodalmi termékeink közül szavalunk, egy­­egy a leány-világnak megfelelő tréfás dolgot előadunk, egyházi és hazai énekeket énekeltünk. Mindezeket a lelkész rövid bibliamagyarázata és imája fejezi be. Különös gonddal ügyelek arra, hogy a szeretet szel­leme hasson át engem, mint vezetőt s a tagokat is egymás között. Isten segítségével eddig örömmel, vágyva jöttek a leányok a leányegyesületbe. — Folytatása következik. — Az ismétlő-iskola és vizsgálata. — Folytatás. — Akik közelebbről ismernek, azok tudják rólam, hogy a munka elől nem igen szoktam kitérni. A rész­letes tanmenet készítése meg éppen a mesterségembe vágó dolog. Ha tehát — legalább egyelőre — az óhajtásnak eleget nem tehetek, annak egyéb okai lesznek. Elmondom. Mikor az őszi kerületi gyűlés alkalmával a kerü­leti tanügyi bizottság ülésezett, akkor nekem sürgős és elhalaszthatatlan dolgom miatt Budapestre kellett utaznom. Másnap éppen akkorra értem a gyűlésre, mikor a tanügyi bizottsági elnök űr berekesztette. Annyit azonban még is hallottam, hogy a kerület el­készítteti a részletes tanmenetet és minden iskolának megküldi. Úgy tudom, hogy az elkészítésre Végh István tanító úr vállalkozott. Hogy ez a tanmenet csak a mindennapi vagy az ismétlő-iskolára is szól-e, azt bizony én a mai napig nem tudom. Várjuk meg tehát először, mi lesz, vagy milyen lesz az a részletes tan­menet. Ez az első, de talán nem is a legfontosabb ok. Gyűlésen kívül a részletes tananyag beosztásról beszélgetve, kifejezést adtam annak a nézetemnek is, hogy az egész egyházkerületre nézve keresztül vihető részletes tananyag beosztást megcsinálni nagyon ba­jos, mert ami jó Ócsán, az nem mindig jó Mocsán, még kevésbbé Kamocsán. A tanítók és tantermek száma, a nép gazdálkodási viszonyai, a vidék-, a nép- és gyermekeinek általános szellemi állapota, szokásai és az iskolába belépő gyermekek képzettartalma, sőt maga az órarend is befolyással vannak a tananyag felosztá­sára. Ha meg az ünnepeket, vásárokat tekintem, egy és ugyanazon a helyen is évről-évre új tananyag be­osztást kell csinálnunk. Ha ez igy van általánosságban, igy van részleteiben is. Arról van szó, hogy az ócsai iskola számára részletes tananyag beosztást csináljak pl. az ismétlő­iskola I. osztálya részére a gazdaságtanból, vagy akár az összes tantárgyakból. Helyes. Vegyük elő a §-t! Mit szól ehhez ? „A nép foglalkozásához képest választja (ki) a tanító úgy ebben, mint a többi osztá­lyokban a következő anyagból azt, amire a lakosságnak szüksége van. Minden felesleges dolog kerülendő“. (Tanterv 28. 1.) Talán mondanom sem kell, hogy itt az ismétlő­iskolák helyi tantervére van a célzás, amelybe a tanító — az időt is tekintetbe véve — esak azt veszi fel, amire a népnek foglalkozásából kifolyólag múlhatat­lanul szüksége van. Ezt a „helyi tanterv“-et az iskola­szék véleményének meghallgatása után a presbitérium­nak be kell mutatni s ez határoz felette végérvényesen. E helyi tanterv készítésénél talán irányadóul szolgálhatna a nagytiszt, úr által is említett Szervezet 64. lapján levő utasítás: „Fiuknál — faluhelyeken — a mezőgazdaságot s állattenyésztést majdnem mindenütt szükséges tanítani“. „A növénytermelésnél azonban csak azon növé­nyek ismertetésére és gyakorlati műveltetésére kell szorítkozni, amely növények az illető vidéken jól meg­teremnek, vagy melyeknek meghonosítása a vidék éghajlatánál, talajánál s a nép életviszonyainál fogva szükségesnek látszik“. ▼T” f • y • Káté, irta: Kis József. IV. új tantervszerinti kiadás. Ára: 32 fill. li AT1mT>TT1Q A1 A1 Emléklap, finom papíron, ízléses kivitelben. Ára: 5 fillér. I\ III I III 11 lírljini Ajándékok: Vallásos iratok, Bibliai fali iratok, Zsoltárok, Imakönyvek, Szentirások, Koszorú füzetek, „Házi Kincstár“-----­­= kötetei, Képes új-testamentum, stb. nagy választékban kapható: — Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik szám. ...~

Next

/
Oldalképek
Tartalom