Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-22 / 51. szám
436. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Jézus személyisége* Feltesszük a kérdést, hogy micsoda Jézus korunk számára; micsoda a XX. század fia számára ? Oly könnyen hajlsrdók vagyunk arra, hogy korunk szükségeit egészen különösnek képzeljük el, mintha előbb sohase érezték, gondolták volna át azt, ami a szíveket és elméket ma elfoglalja. De ez tévedés. Az ember gyermekének szükségei alapjukban minden században ugyanazok, bármily különbözők legyenek is a formák, melyben az élet mozog. Minden században nyugtalan a szív, míg Istenben meg nem nyugszik ; minden században szüksége van az embernek kedélyében békére, értelmében fényre, kezeiben erőre, lábaiban a sir felé való úton támasztékra. A különbségek a felszínen vannak, az egység a szivek mélyén ; ezért lehet Isten adománya minden század számára ugyanaz. De amikor erre a belső egységre súlyt helyezünk, a mellékes különbségeket sem tagadjuk. Korunkban tényleg van valami, ami ezt a korábbi koroktól megkülönbözteti. Mint ilyent említjük elsősorban a természet feletti, korábban ism eretlen uralmat, melyet az ember mindenféle felfedezések és találmányok következtében s a mélyenjáró tudományos kutatás által nyert. Ezek folytán a látókör kitágúlt, az élvezetekre való alkalmak megszaporodtak és a nagyközönségre nézve is elérhetővé lett sok olyan dolog, ami előbb még alig néhánynak jutott osztályrészül. De — amint nem is lehet másként — mindezeknek van árnyoldaluk. A meggyarapodott ismeret a nagy tömeget, mely nem fogja fel, hogy a dolgok lényege mégis rejtve marad, felfuvalkodottságra viszi. Az élvezetek megszaporodott alkalma magával hozza azt a bizonyos tompultságot és felszínességet, ami korunkat nagymértékben jellemzi. Másodszor említjük a világforgalomnak ezelőtt sohasem ismert, de még csak nem is gyanított megnövekedését, mely által a legtávolabbi népek is közeli érintkezésbe jönnek egymással, úgy hogy nemcsak a föld terményeit, de képzeteiket és felfogásaikat is kicserélik egymásközt. Ezáltal a látókör sohasem gondolt mértékben kiterjedt. Ez az óriási forgalom és sűrű érintkezés a népek sajátosságait is lecsiszolja, ami a bizonytalanság érzetét kelti. Tekintetünk oly széles, hogy élessége szenved miatta, épenúgy, mint a természetben a távolba néző nem tud alaposan megfigyelni. Korunk másik ismertető jelére mutatunk rá, ha azt mondjuk, hogy a tekintély elismerése és tisztelete pusztúl. Mindenki azt kívánja és azt képzeli, hogy ő jogos mestere a saját gondolkodásának, akaratának, cselekvésének és nem-cselekvésének. Tekintélyt csak kényszerűségből ismernek el, mint szükséges bilincset arra, hogy a társadalmat fenntartsák és így a tekintélyt a többség Ízlésére alapítják ; hangosan kiabálnak szabadságért és magasztalják a szabadságot ott is, ahol tényleg néhány tirannus előtt hajlonganak ; beszélnek egyénlőségről, mellyel előbb a magasnak lehúzását s azután a hitvány felemelését célozzák ; testvéresűlés után törekesznek az összeütköző érdekek végtelen harca útján. íme, a mi véleményünk szerint, korunk sajátságos jelleme külső fellépésében, amikor belső lényege minden időkéhez hasonló. Valóban, miként minden korábbi század megtalálta szükségeit az istenemberben, épenúgy a mi századunk is. Azzal a kábító hatalommal szemben, melyet a természet uralma gyakorol, semmi más hatalom nem képes támasztékot nyújtani, csak Egy, aki minden teremtett felett áll és aki erőt ád, hogy az ember uralkodjék és Isten tiszteletét munkálja. Az egyhangú egyféleséggel, melyet a népek keveredése, hasonulása magával hoz, szembenáll az Ö fenséges életereje, mely minden szárazságot és élettelenséget megszüntet, mely a sajátosságot fenntartja és annak új rendeltetést ad. Az emberek közt a mindenféle tekintély sűlyedésével szembenáll az Ő tekintélye, ami nem külsőn nyugszik és ezért el nem temethető ; tekintély, melyről az emberek bensője tesz bizonyságot, mihelyt az Ő fenségességét megismerték. Jézus személye az Evangélium középpontja. Ő nem csak az örömhírt hirdeti; nem, hanem azt, hogy Ő él és az az örömhír, hogy Ö az, AH. Ő, az Isten Fia, aki az Ember Fiává lett, Ö hozza az életet a világnak. Boldog, aki elfogadja, úgy, amint az Atya adta : aki Benne hisz, annak van örök élete. J. H. L. Roozemeyer. Ford. B. J. A Vasárnapi Újság dec. 24 iki számával együtt kapják az előfizetők a fényes kiállítású és gazdag tartalmú karácsonyi albumot. A lap kiadóhivatala Budapesten, Egyetem-u. 4. a. van. Előfiz. ára l/4 évre 5 K. Névjegyek, eljegyzési- és esketési értesítések, báli meghívók stb. ízléses, tiszta kivitelben készülnek a Főiskolai nyomdában, Pápán. Megrendelések Kis Tivadar nyomdavezetőhöz intézendők, Pápa, Fő-utca 21. szám alá. ÓKis könyv-, papír- és zenemű-kereskedő, a ref. főisk. nyomda kezelője b. u. é. k. Pápa
