Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
50. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 429. oldal. meg. Az adó alapja az adótárgy nyers (összes) jövödelme. Levonásnak ebből rendszerint nincs helye. Nem vonható le az adóssági kamat sem, csak az esetben, ha az magánjogi címen alapúló teher, mely a jövedelem összegét kevesbbíti. Ha tehát az egyházközségnek adóssága van, ennek kamatját esetleges alapítványi, vagy más nem adómentes tőkéjének jövödelméből nem hozhatja levonásba; úgy kell fizetnie a tőkekamatadót, mintha adóssága nem volna. Sőt, ha saját alapjaiból vesz is kölcsönt, hacsak az az alap adómentességet nem élvez, a tőkekamatadót fizetni tartozik, épenúgy, mintha másnak kölcsönözte volna ki. Egyházi alapítványaink és egyéb tőkéink általában tőkekamatadó-kötelesek. Adómentesek a törvény 3. §-a szerint: 4. p. „a kegyes célokra (pl. templomépítésre, kereszt, temetkezési helyek fenntartására stb.) rendelt alapok a javadalmazásra szántak kivételével; a perselypénzek, a könyöradományok általában“. E pont „stb.“-je megengedi, hogy e pont alapján adómentesnek tartsuk a keresztelési és úrvacsorái eszközök, orgona, harang, toronyóra beszerzésére befolyt adományok jövödelmét. Adómentesek 5. p. „közvetlenül a tudományok előmozdítására és a nyilvános közoktatás céljaira szolgáló alapok, alapítványok és az eféle tőkék kamatjövödelme ; különösen az egyházak, iskolák, főiskolák és más jogi személyek (iskolafenntartók) tulajdonában levő, vagy általuk kezelt oly tőkék kamatai, melyek népiskolák, iskolai tápintézetek, képezdék és más egyéb tanintézetek szükségleteire, tanítói vagy tanári fizetésekre fordíttatnak“ ; továbbá ugyanezen célokra bárki által adott évi járúlék vagy segély ; végre a tanúlók ellátására, nevelésére és ösztöndíjaira fordított családi vagy más alapítványoknak kama tjövödelme. 6. p. A jótékonyság céljából fennálló köz- és emberbaráti intézetek, jótékonycélú alapítványok . . . segélyegyletek (ezek között bizonnyal a mi jótékonycélú nőegyleteink), kisded és óvóintézetek ... a nyug- és kegyellátási intézetek közül pedig a lelkészeknek, tanítóknak, ezek özvegyeinek, árváinak gyámolítására rendelt nyugdíj-alapok .. * a nem nyerészkedésre alakúit temetkezési egyletek. 7. p. A gyámpénztárak és ezek tartalékalapjai. 11. p. A papnövendékek és a nyilvános tanintézeti tanúlók ösztöndíjai. Az adómentesség az összes adópótlékokra is kiterjed. Az itt jelzett alapítványokon, tőkéken kívül minden más egyházi alapítvány vagy tőke adóköteles. Azonban a törvény 4. §-a szerint a 4., 5., 6. pontok alá tartozó alapítványoknak kamatjövödelmei még akkor is adómentesek maradnak ugyan, ha azok az alapítók akaratához képest bizonyos ideig az alaptőkéhez csatoltatnak; de az adómentesség a törvényben kedvezményezett összes alapítványokra és tőkékre nézve megszűnik, ha a tőke adóköteles értékpapírokban fekszik (1. 1. §.), vagy takarékbetétként gyümölcsözik. Utóbbi esetben a takarékpénztár, hitelszövetkezet, szóval a nyilvános számadásra kötelezett vállalat a kifejezett vagy a tőkéhez csa tolt kamatból köteles a tőkekamatadót lefogni és azt az adóhivatalnak közvetlenül, névjegyzék mellett beszolgáltatni. Tőkekamatadónk, melyet így közvetve fizetünk, szintén mentes minden adópótléktól.. Egyházi tőkéink elhelyezése alkalmával tehát az illető intézettel, a fizetendő tőkekamatadóra nézve megáll apodást, mintegy szerződést kell kötni. A tőkekamatadó általában 5%. A kivételek közt nincs oly rendelkezés, melynek alapján egyházközségeink alapítványait és tőkéit alacsonyabb vagy magasabb adókulcs alá tartozónak lehetne vélelmezni. A postatakarékpénztári betét tőkekamatadó mentes. A bejelentés, a ny ilvános számadásra kötelezett vállalatoknál s a postatakárékpénzt árnál elhelyezett összegeket kivéve, kötelező. A vallomási ívet a fél a községi elöljáróságnál veszi át, mégis azoknak, kik az előző évben tőkekamatadót fizettek, a vallomási ív hivatalból kézbesítendő. E kézbesítés elmaradása azonban a vallomás kötelezettsége alól nem mentesít. Ki vallomását a pénzügyminiszter által megállapított időig be nem adja, a kivetett adónak 5, illetve 25%-t fizeti pótlék fejében. A VIII. t.-c. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szól. Ami ebből ránk tartozik, fentebb elmondottuk. A IX., az általános kereseti adóról szóló t.-c., csak magunkra s annyiban vonatkozhatik, ha lelkészi vagy nyilvános tanítói foglalkozásunkon kívül más, hasznothajtó foglalkozást is űzünk. Általános kereseti adó alá tartozónak vélelmezi e törvény az irodalmi, művészi, vagy magántanítási foglalkozásból folyó jövedelmet. Lehet rá eset, hogy az egyháznak ipari vállalata, pl. malma van. Nagyon szórványosan fordúlván elő, ez eseteket itt nem tárgyaljuk. Utasítunk a törvényre és az ahhoz tartozó utasításhoz. Ez a törvénycikk a III. o. kereseti adónak látszik megfelelni. Az I., II. és IV. osztályú kereseti adó, melyet hivatali illetményeink után eddig fizettünk, továbbá az áltar Uj, érdekes, szórakoztató játék /'W'j r képes' és "iefs'könyvek „Gyermeköröm“ QA U1CS0 ^»““.1^ papirragasztási művészet v/v 111IC1 Kis Tivadarnál, Pápa, Fő-utca 21. szám. Megrendelések a beérkezés napján pontosan és lelkiismeretesen elintéztetneli.
