Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-15 / 50. szám
430. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. János jövödelmi pótadó helyett egy egységes jövödelmi adó fog kivettetni. A X. t.-c. e jövödelmi adót tárgyazza. Eszerint jövödelmi adót tartoznak fizetni a magyar állam polgárai összes jövödelmeik után, amennyiben a felszámítható jövödelem 800 koronánál többre megy. E 800 koronás úgynevezett létminimum adómentessége azonban csak a természetes személyekre érvényes. Jogi személyekre, tehát egyházközségeinkre a kedvezmény nem terjed ki. Ezért és mert belhivatalnokaink jövödelme a 800 koronás létminimumon felül van: ezzel a tárggyal itt nem kell bíbelődnünk. A jövödelmi adót fizetni kell bármely forrásból származó jövövelem után. Tehát a földadó, házadó vagy házbéradó, tőkekamatadó vagy általános kereseti adónak köteles fizetése az alól nem mentesít; sőt éppen az ezen adók alapját képező ingatlan és ingóvagyon, foglalkozás, továbbá a szolgálati viszonyból származó jövödelem képezi ennek az adónak az alapját. Egyházközségeinknek fizetni kell ezen jövödelmi adót mindazon jövödelem után, mely „nem állandóan adómentes ingatlanaikból, az ezekkel összekötött jogokból, hasznothajtó vállalataikból és oly tőke-vagyonból származik, mely a tőkekamat és járadékadóról szóló törvény 3. §-ának 5. és 6. pontja szerint nem adómentes*. Ez az idézet a X. t.-c. 1. §-ának 6. pontja. Eszerint, ami tőkekamatadó-mentes, az a jövödelmi alól is mentes. Erre alább utalni fogunk. Az ingatlanok jövödelmének helyzetét akarván elsősorban tisztázni, jelezni kell, hogy állandóan adómentes egyházközségi ingatlanaink a templom, iskolák, lelkészi-, tanítói lakások és a szolgák s harangozók részére átengedett helyiségek. Ezek után az egyházközségeknek nem kell fizetni jövödelmi adót. A lelkészi és tanítói lakás után ugyan kell fizetni, de az a lelkész, illetve a tanító terhét képezi. Lesz róla szó a maga helyén. Minden más, az imént adómentesül nem jelzett s maga az egyházközség által haszonélvezett ingatlanról az egyházközség által jövödelmi adó fizetendő. Az egyházközségnek, hogy így mondjam, testéhez tartozó, de pl. lelkésze, tanítója által haszonélvezett ingatlan után, ha földadóját az egyházközség fizeti is, nem ez, hanem a haszonélvező tartozik jövödelmi adóval. Alap a tiszta nyereség. Tiszta nyereségül az azon község határában szokásos haszonbér-átlag alapján kiszámított összeg, illetve a tényleges haszonbér vétetik. Fizetni kell a jövödelemadót a házbér után is. Ennek kikötött bérösszegéből azonban a beigazolt fenntartási, tűzbiztosítási költségek levonásba hozhatók. A tőkekamatadó köteles tőkék és alapítványok kamatjövödelme szintén alapja a jövödelmi adónak. A tőkekamatadó alóli mentességet taglaltuk. A jövő delmi adó alóli mentességre nézve idéznem kell a X. t.-c. 4. §-ának 5. pontját: „Mentesek a jövedelemadó alól a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvény 3. §-ának 4. pontjában említett bevételek, ide értve a misemondásra rendelt alapítványokat is; továbbá a most idézett törvény 3. §-ának 5. pontjában említett alapoknak és alapítványoknak az a kamatjövödelme, mely takarékbetétekből vagy akár adóköteles, akár adómentes értékpapírokból származik“. — Eszerint a tőkekamatadó-mentes kegyes célokra (templomépítésre, stb.-re) rendelt alapok, perselypénzek és könyöradományok jövödelmi adómentessége in expressis verbis biztosítva van; az iskolai alapítványok adómentessége azonban mintha megszorítást szenvedne. „Az a kamatjövödelme, mely takarékbetétekből. . . szár mazik !“ Ha tehát az iskolai alapítvány kölcsön, bekeblezés vagy kezesek mellett adatik ki, akkor már az egyházközség jövödelmi adót tartozik annak kamatjövödelméről fizetni ? Ennek ellentmond a kevéssel előbb figyelembe kért X. t.-c. 1. §. 6. pontja, mely a teljes adómentességet mondja ki. így fogja fel a végrehajtási utasítás is. Ennek, vagy a törvény betűjének lesz-e igaza ? nem dönthetem el. Annyi bizonyos, hogy legalább az iskolai vagyon az összes adótörvényekben mentesítve van. A postatakarékpénztári betét is, bár általában tőkekamatadó-mentes — amennyiben nem a mentesség fejtegetése közben említett célokra szolgál — jövödelmével tárgya a jövödelmi adónak. A regale-kártalanítási kötvényből eredő bevétel, a törvényhatóságok és községek (városok) tulajdonában, jövödelmi adómentes. Hogy az egyház tulajdonában adómentes-e? arra nincs rendelkezés sem a törvényben, sem az utasításban. Feltétlenül adómentes, ha kifejezetten iskolai célra van lekötve. Különben, mint adóköteles államkötvénynek — a jegyzékben t. i. nincs felsorolva — jövödelme jövödelmi adó alá esik. A nyilvános iskolák tanúlói magántanításból vagy eféle magánfoglalkozásból eredő keresetükről, ezek és a papnövendékek is, ösztöndíjaikról, nem kötelesek adót fizetni. Eldöntendő, hogy az adócsökkentési segély után köteles-e az egyházközség jövödelmi adót fizetni ? Én azt hiszem, hogy nem. STEINBERGER M. : ÓRÁS UTÓDA : BENEDEK OSZKÁR, PÁPA, FŐ-UTCA 3., a Griff mellett. Mindenféle optikai cikkek! — Szemüvegek orvosi rendelésre is! — Ékszerek és órák nagy választékban! — Teljes 6 és 12 személynek való valódi ezüst evőkészletek gyári áron! — Nagy raktár divatos valódi ezüst és china-ezüst tárgyakban. — Javítások saját műhelyemben (a Griff-szálló mellett) készülnek!
