Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-04 / 31. szám
266. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. csekélyük, nem csupán azért, mert a sűrű fillér koronákat csinál, hanem hogy lehetőleg mindenkinek legyen módja és alkalma hozzájárulni a nemes eszme megvalósulásához, hogy ne egyé, hanem mindnyájunké legyen az az intézmény, mely közadakozásból, tehát a könyörülő szeretet felbuzdulásával és megnyilatkozásával jött létre és tartatik fenn. A jótékonyság gyakorlása keresztyén munka, melyből kinek-kinek ki kell venni a részét, miért ne adnánk hát módot és alkalmat a mi népünknek arra, hogy hozzájáruljon ehhez a speciálisan kálvinista intézmény létesítéséhez, melyben „a mi hitünk cselédeiről kivanunk gondot viselni ?“ Azért ajánlom, hogy a népesebb gyülekezetekben tartsunk ünnepélyeket, de azt is hozzáteszem, se az egyháznak, se a lelkészi családnak ne legyünk terhére, mert akkor könnyen zátonyra jut a jóigyekezet. Az ünnepélyek megtartására legalkalmasabbnak látszik a november hónap két-három vasárnapja. Részlet-kérdések helyes megoldása nem tartozik ide, arról majd lehet az értekezleten eszmét cserélni, most csak arra kivántam rámutatni, hogy a kálvineumi ünnepélyek tartása anyagi és erkölcsi haszonnal járhat. Nyarad. Győry János lelkész. A szabadkőmívességröl. — A csallóközi lelkészi kör értekezletén tartott felolvasás. — — Folytatás. — íme, ebből az ismertetésből nemcsak a szabadkőmivesség egységének teljes hiánya tűnik szemünkbe, de az is, hogy a magyar szabadkőmivesség hajója milyen vizekre tévedett. Eltérő irányzatok vannak a szabadkőmivesség kebelében, oly irányzatok, melyek békés együttesben élnek a keresztyénséggel és oly irányzatok, melyek a kér. világfelfogással örökre kibékíthetetlenek. Ezt a tényt kell szemünk előtt tartani szüntelen, mert különben abba a vaskos tévedésbe esünk, hogy amikor a szabadkőmivességről általánosságban van szó, alaptalan vádakat emelünk az ellen a szabadkőmivesség ellen, melytől rokonszenvünket egészen meg nem tagadhatjuk és pártfogásunkba vesszük azt a szabadkőmivességet, melytől áthidalhatatlan örvény választ el minket s amely azt a világfelíogást, melynek hivatott képviselői vagyunk, megsemmisítéssel fenyegeti. Különösen hazánkban kell erre az éles megkülönböztetésre ügyelni, ahol még a szabadkőmives irányzatok egész világosan nem váltak szét; ahol azonban sok páholyban már a theisztikus világfelfogást a limine elutasító s jól jegyezzük meg: nemcsak az ultramontánizmus ellen küzdő, de minden egyház ellen harcoló áramlat került felszínre, amely áramlatban úszik a magyar szabadkömivesek egyrésze, talán a nagyobb része, de mindenesetre az erőteljesebb tevékenységet kifejtő, hangosabb része. Ez az irányzat kezdi mindjobban-jobban megadni a magyar szabadkőmivesség színezetét. Hogy ez az irányzat mily erős, mennyire előtérbe jutott, hadd álljanak itt az ateista-materialista-szocialista irány egyik legkiválóbb képviselőjének, Jászi Oszkárnak következő szavai : „Az úgynevezett szocialista csoport évek óta arra törekszik, hogy a szabadkőmivesség intézményét merőben filantropikus és filozofáló jellegéből átalakítsa és a nagy emberi progresszivus célok szolgálatába helyezze. Ez az akció a legteljesebb mértékben eredményes volt“. (Az Újság 1912 ápr. 26. sz.). Hogy ennek a csoportnak világfelfogását és törekvéseit közelebbről megismerjük, azt hiszem, teljesen elég lesz, ha egy páholy megnyitó-beszédből részleteket közlök. Az előadó legelső sorban is kifejti, hogy ez új páholy létrejöttének oka az, mert a többi páholyok a szabadkőmivességben benne levő progresszivitást nem fejtik ki kellő erővel. Nem velük szemben, de náluk erőteljesebben fognak dolgozni s erre a nagyobb intenzivitásra páholytársaikat is rábírni törekesznek. „Szolgálni fogunk — mondja az előadó — egy olyan világnézetet, vagy tudományos felfogást, melynek alapján a szociáldemokrata párt áll.“ Hogy mi a szociáldemokrácia álláspontja a vallással, eminenter a kér. vallással szemben, mi is jól tudjuk. Hiszen amikor hosszas vita után egyik szocialista kongresszus ki-Nyári mulatságokra műkedvelőknek a legváltozatosabb hangú és formájú kabarét, egyfelvonásosok, színpadi jelenetek, pajzán dalok és kupiék, tánc-zene hangjegyek, szavalásra alkalmas költemények, papír-lámpák (lampionok), szerpentin, konfetti, táncrendek, meghivók legolcsóbban szerezhetők meg Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik sz. Telefon 9. és 16. sz.
