Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

31. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

267. oldal.

mondja, hogy a vallást magánügynek tekinti, voltaképpen csak azt akarja mondani, hogy még nem látja elérkezettnek az időt a vallásos meggyőződések kiirtására s kebelében a vallásosan gondolkozókat még egyideig taktikai okokból megtűri. De ugyanaz a szociáldemokrácia, mely széles körben forgó nyomtatványokban kicsinvlőleg és ellenséges indulattal nyilatkozik a keresztyénség ellen (jól jegyezzük meg, nemcsak a római katholicizmus ellen, mert hisz a vallásfelekezetek közötti különbségeket minuciózusnak látja), nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „aki öntudatos módon vallja magát szocialistának, nem tartozhatik egyetlen keresztyén egyházhoz sem . . .“ „mely minden időben és minden országban a nép elnyomatásának eszköze volt.“ (Isszaieff: A szocializmus és a közélet 339. 1.).

De térjünk csuk vissza a páholy előadójához. „A Petőfi-páholy — úgymond — jövőbeli munkásságának jelszavait így jelölte meg : a népért, a sötétség ellen az igazsággal. Az igazság, melyhez bátran hozzá lehet tenni ezt a magyarázó szót: a tudományos igazság, jelenti a materialisztikus és monisztikus világnézetet. Jelenti egyfelől az uralkodó osztályok zsoldjában álló történelmi iskolával való szakítást, másfelől a theológiai világnézettel való teljes megbasonlást, sőt többet: harcot e két elfonnyadt iskola ellen“ (5. 1.) „Nemcsak mi magunk fogjuk minden erőnket megfeszíteni, hogy a theológiai, tehát dogmatikus és a történeti felfogással harcba álljunk, hanem testvéreinket sem szűnünk meg arra ösztönözni, hogy szervevelten, egységesen küzdjenek velünk e felfogásnak a családból, a társadalmi életből, az államéletből, főleg és első sorban pedig az iskolából való kiküszöbölésére.“ (7. 1.). „A legfőbb, amit mi tisztelünk és mások által tisztelteim kívánunk, azok az igazságok, amelyek a természet életében elénk táráinak, vallásunk az a vallás, amely a természet igazságainak megismeréséből áll elő.“ „Ezen az alapon kívánjuk rekonstruáltad családjaink életét, iskoláinkat, államunkat és ezen az alapon kívánjuk fejleszteni az erkölcstant is.“ (8. 1.). „És mivel az igazi szabadkőmivességre alkalmas férfiak nevelése nem lehet sem törvény, sem alkotmányellenes, soha sem fogjuk igaznak elismerni, vagy alkotmányba ütközőnek tartani a küzdelmet a theológiai világnézet és a történeti iskola ellen.“ Tovább ezt mondja: „A theol. világnézet hordozói s az a hatalom, amely ebből a világnézetből táplálkozik, ez az, amit mi sötétségnek nevezünk.“ (9. 1.). „Ha sikerült egyszer a származástan álapján kiirtani a lelkekből a kinyilatkoztatás meséit, akkor nem engedhetjük vissza a kijózanodott embert azoknak a bűvkörébe, akik évszázadokon át a mámor politikáját használták ellene. Semmi okunk sincs bízni azokban, akik a túlvilági üdvösség nevében hirdetik a nép szervezkedését, holott a túlvilági üdvösség beigérése csak arra való volt mindenha, hogy a földi üdvösségről, a tudásról, a szabadságról, a kultúráról és azokról az eszközökről való lemondásra bírja őket, amelyekkel a tudás, a szabadság, az emberhez méltó élet megszerezhető.“ (10.). Megemlékezik az előadó a páholynak a szocialistákhoz való viszonyáról is: „A bérmunkásokhoz — szól — bizonyos természetes kapocs fűz bennünket. Ez a kapocs nem első sorban gazdasági kapocs, hanem a Tcözös világnézetien és a közös kultúr felfogásban való találkozás.“ (13. 1.). Érdekes, amikor a páholy charitativus tevékenységéről, melyre az alapszabály kötelezi, szól : „Az igazi jótékonyság az. csak az, mely a tudományos igazság, a szociális gondolkodás terjesztésében, a theológiai világnézet és a rendi tör - ténelem-szülte felfogás leküzdésében áll.“ (14. 1.).

Ez az előadás 1906-ban hangzott el. Méltóztassanak visszagondolni a Jászi féle nyilatkozatra, kinek gondolkozása teljesen homogén a most előadottakkal s tisztában lehetnek azzal, hogy ez az irányzat az, ennek érvényesítésére indított akció az, amely a magyar szabadkőmives páholyokban — de mégis csak azt hiszem: azok egy részében — Jászi szerint „a legteljesebb sikerrel járt“.

— Vége következik. —

Kis Dániel.

Genfi jegyzetek.

— Folytatás. —

A genfi egyesület munkásságának szemlélése arra indít, hogy különbséget tegyek falusi és városi ifjúsági egyesületek között. Mind a két helyen a munka két oldalú : társadalmi és vallásos. Városon, különösen Genfben, hol annyi különféle nemzetiségű és társadalmi állású ifjú él, a munka inkább társadalmi. A tagok nagy része kereskedő-ifjakból s az iparososztályból kerül ki, kiknek különös társadalmi érdekeit is figyelembe kell venni és lehetővé tenni, hogy az egyesületben mindent feltaláljanak, amire szükségük van. Ez a hatalmas vonzóerő egyúttal az arányos nevelést is szolgálja. Azonban ezekkel a vallásos oldal veszélyeztetve van. Ehhez járúl még az is, hogy városon a vezetés inkább világi. Genfben azonban ügyeinek a vallási oldal kiemelésére is. Nemzetközi, felekezetközi jellegénél fogva az egyesület semleges terü-Új könyv!

Éppen most hagyta el a református főiskolai nyomda sajtóját dr* Lakos Béla református főgimnázium! tanár müve ::

ALGERIA ÉS TUNIS. (180 oldal.) Ára 3 kor.

Megrendelhető KIS TIVADAR könyvkereskedésében, PÁPA, Fő-utca 2Í.