Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-09 / 23. szám

23. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

203. oldal.

jobban hozzá szokjék a gyermek ahoz, hogy gondolatait a lehető legegyszerűbb, minden rimcsilingeléstől és szópoinpától mentes alakban tudja kifejezni az Isten előtt. E véleményemmel nem perhorreszkálom a verses imát a tanítás magasabb fokain sem, de viszont a felsőbb osztályokban alkalmazandó verses imákat minden esetre szigorú bírálat alá kívánnám venni s elengedhetetlen követelménynek tartom, hogy a vallási tartalom itt már teljesen méltó s aesthetikailag szép külalakban jelentkezzék, mert hisz ezek az imák már egész életre szólnak s a nép gyermekénél állandó hatótényezői maradnak a vallásos lelkületnek.

De visszatérve a szóban forgó gyűjteményre: az áll 55 darabból. Ezek szerzőjüket tekintve így csoportosulnak :

1. Az Úri ima.

2. Tompa Mihálytól 3 darab.

3. Pósa Lajostól 2 darab.

4. Székács Józseftől 2 darab.

5. A hymnusz. Dezső olv. 1 drb., Brunovszky Róbert 1 drb., Bezerédy Amália 1 darab.

6. Ismeretlen szerzőtől 12 darab.

7. Eredeti 31 darab.

A szokástól eltérőleg tartalmaz a gyűjtemény több eredeti és átvett vallásos költeményt minden speciálisabb iskolai vonatkozás nélkül s viszont hiányoznak belőle a betegség, gyógyulás, munkakezdés, munkavégzés, úrvacsora, stb. alkalmával mondandó imák.

S e helyen már a kölcsönzéseket is bírálat alá kell venni pedagógiai szempontból. Tompa gyönyörű költeményeinek (Reggel, Estve, Isten) s Pósa L. Fohász c. versének egyáltalán nincs helyük abban az aránylag kisterjedelmű és mégis minden alkalomra kiterjeszkedő iskolai imakönyvben, amelyeknek körvonalai élesen meg vannak szabva az egyházkerületi rendtartásban.

Pedagógiai szempontból a szerző négy csoportba foglalja gyűjteményét: I. oszt. imái, II. osztály imái, Felsőbb osztályok imái, Függelék. A reggeli, esteli, tanuláselötti, utáni, étel előtti, utáni imák az összes fokozatokon újakkal cseréltetnek ki s mindig terjedelmesebbé válnak. Sajnos azonban, mindig megmaradnak csengő-bongó versikéknek, amelyekből a vallásos komolyság, a benső, őszinte áhítat hangja csaknem mindenütt hiányzik. Az összes eredeti imák között alig lehetne egyet is találni, amelyet tanítási alapul változatlanul elfogadhatnánk.

Az első osztályban a tanulás után a szerző a következő gyarló versikével imádkozik:

Tanulásom végeztével Imára zárt kezeimmel S hálás szívvel emlékezem Jóságodról, én Istenem. Ámen

Étel után:

Erdő, mező kis virágja S madárkája meghálálja,

Jó Istenem, szerelmedet:

Áldom én is szent nevedet. Ámen.

Gyakorta annyira specializálódik az imádság hangja, hogy a gyermekek nagyobb részének a viszonyaihoz nem illik :

II. oszt. reggel:

Kicsiny házunk ablakára,1 Rá ragyog a nap sugára.2 Kelő napnak meleg fénye,3 Behat szivem közepébe.4 5 Kicsiny virág illatával,

Én meg szivem hálájával Köszönöm, hogy megtartottál,

Hogy új napra virrasztottál. Ámen.

A II. osztályos gyermek este (otthon) igy imádkozik :

Puha kezet, meleg ágyat,

Tartsd meg Isten, jó anyámat.3

Ugyancsak a II. osztályosok tanulás előtti imádságában olvassuk :

Mig könyvemet forgatgatom, stb.

Sajnos : az álpáthosz sem hiányzik e versekből.

II. oszt. tanulás után:

Tudom: erőm milyen gyönge,

Azért csillog szemem gyöngye, stb.

Természetes, hogy az efféle versek mind távolabb állanak a gyermek lelki világától. De szerzőnk azért csak versel tovább és pedig — fájdalom — gyakorta már-már kómikussá váló verseket. 36 alexandrin sorban tanítja a gyermeket imádkozni a nagyszülőkért s többek közt ezt kéri az Istentől:

Hadd lássuk még soká fehér hajfürtjükben,

Hogy mennyi áldás van a téli hidegben, stb.

Eltekintve attól a helyes, de immár nem új peda-1 S akik nagy házban laknak ?

2 S akiknek az ablakaik nem keletre néznek '?

3 S borús napon ?

4 S télen ?

5 S atyámat ? Testvéreimet ? Embertársaimat ?

Űj könyv!

Jfíost jelent meg J{is fivadar könyvkiadónál j*ápán, Jö-utea 21. sz.

Robertson frigyes Vilmos: Sgyházi beszédei.

= fordította Czeglédy Sándor. — Jlra fűzve 6 korona, vászonkötésben 7*50 korona. =