Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-26 / 21. szám

Huszonharmadik évfolyam.

21. szám.

Pápa, 1912 május 26.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP.

AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL.

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. =

Megjelenik minden vasárnap,

Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4#50 K),hirdetések,reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők.

Pünkösd.

Egy akarattal im együtt valának,

Mint annyiszor már, Pünkösd ünnepén. Hogy áldozzanak szívből Jehovának,

Ki törvényt adott a Színáj hegyén.

Hogy áldozzanak e lelki kenyérért;

— És amit a föld számukra adott,

Hogy fölnevelte és nem szórta szét,

Mit elvetettek, — Isten — a magot:

— Pünkösd volt az is; háladás ünnepe. .. De óh, nagyobb, dicsőbb a többinél: Gazdag, lelki aratás megkezdése;

A törvény — kő helyett a szívbe mén!

Az ember-lelkek sivatag homokja Termő talaj lett, — száz annyit hozott:

Az ég segítségül jött e világra,

S gyámolitóul Szentlelket adott!

Kettős tüzes nyelv üle mindenikre,

S beszélőnek mind más-más nyelveket. Cselekedetté vált a szív érzelme,

Megérett a mag, mit Jézus vetett.

S az első zsenge az oltárra téve:

— Kedves illatú áldozat gyanánt Háromezer szív ihletett beszéde Átszellemülten zeng Halleluját!

Mezőőrs.

... És mennek a szél négy tájára széllyel. S a szó ajkukon — próféták szava.

Repül az ige a pünkösdi széllel,

S áldást, erőt hint szét fuvallata.

Terjed az ország; Péterek születnek,

Pálok támadnak Damaskus előtt!. . .

— Dicsőség a menny és föld Istenének,

Ki adott nekünk diadalt, erőt!.. .

... Szentlélek Isten, szállj ismét a földre, Gyújtsd meg még egyszer lelkünk közönyét! Jöjj mennyei fény, minden helyet tölts be, Nélküled ah — szivünk hideg, sötét!

Jövel szélzúgás, szórd szét, ami polyva,

Ne maradjon meg más, csak tiszta mag!..,

— Te kettős tüznyelv, halleluját szólva :

A szent, dicső eszmék felé ragadj!

Hogy ne legyen már lágymeleg a szivünk, De gyűljön ki benne a szeretet;

S melegítsen ez égi örökségünk És űzzön el homályt, kisértetet!

Fénye mutassa meg az Atya arcát,

S a megváltóét, aki egy Vele ;

Hogy megharcolván az élet nagy harcát: Mi is egyek lehessünk Ővele! Ámen.

Topa József.