Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
15. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 129. oldal. meg kellene azt őrizni az egyház könyvtárában; és hogy mindez valósággal igy történt-e, azt az egyházlátogatás kisérné figyelemmel. (Az egyházmegyei, egyházkerületi s konventi jegyzőkönyveket is üdvös volna, mint hivatalos közleményeket, mindenütt — kéretlenül is ! — átadni átolvasás véget minden tanítónak.* Hogy az egyházkerület hivatalos lapja legalább egy hivatalos példányban minden egyházközségünkbe járjon, ez bizonyos anyagi áldozatot igényelne, de ezt a belőle származó többszörös erkölcsi nyereség bizonyára megérné. Lehetnek, kik az ezen indítvány foganatosítása által elérhető eredményt lekicsinyelik; lehetnek, kik az általa igényelt áldozatot sokalják; lehetnek közönyösek, akik azt tartják: minden úgy van jól, ahogy van ! De én azt mondom : elérkezett az ideje annak, hogy egyházunk s iskoláink, lelkészi s tanítói karunk között az összeköttetésnek minden lehetséges szélét felkutassuk és megbecsüljük. Amit Írtam : egyházam szeretete, a hozá való ragaszkodás Íratta velem!“ —h —. * Úgy hiszem, hogy ezen indítvány ma is, és pedig megnövekedett mértékben, időszerű. Talán nem kell mondanom, hogy hive vagyok a református népiskolának. De én úgy gondolom, hogy olyan népiskolák fenntartása, melyekben a református egyházias szellemet megőrizni nem tudjuk, egyházunkra nézve : kárbaveszett erőfogyasztás ! Jelen felszólalásnak csak az a célja, hogy ref. tanítói karunk egyházias közszelleme megőrzésének s fejlesztésének véleményem szerint legfontosabb, legáltalánosabb hatású anyagi s erkölcsi eszközeire a közfigyelmet különösen felhívjam. Tapolczafő. Tóth Kálmán. „Religious Life in Magyarland“* — Vallási elet Magyarországon. — A „Christian Herald“, egy New-Yorkban megjelenő, keresztyén irányú, illusztrált heti lap, folyó évi január 17-iki számában a fenti cim alatt közölt egy bennünket magyar reformátusokat kedvesen érintő, ismertető cikket Rev. Francis E. Clark, a „Keresztyén Törekvés *És az egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyveinek függelékéül, mint ez a pápai egyházmegyében már évek óta történik, nagyon jó lenne mindenütt felvenni, kinyomatni a tanítóegyesületi gyűlések jegyzőkönyveit. Egyesület“ alapítója és elnöke tollából. A cikk keretében bemutat az iró 5 képet is Magyarországról; és pedig a debreceni nagy templomot, a pécsi ref. templomot Pécs város egy részével, Nyáry Pál pécsi lelkészt, a budapesti Szt. István király szobrot és egy alföldi pásztort nemzeti viseletben. Hogy rólunk magyarokról csak roszakaratulag szoktak írni, beszélni itt az idegenben, az már szinte közömbös dolog előttem. Hozzászoktam 8 év óta, mióta a messze idegenben élek. Csak nem rég derült ki pl., hogy Woodrow Wilson, jelenleg New-Jersey állam kormányzója, azelőtt egyetemi tanár, — aki mellesleg a demokrata elnökjelöltségért most erősen törtet és épen politikából leplezték le saját párthívei, hogy így a honosított polgárokat s általában a bevándorolt népeket ellene zúdítsák, a magyarokat (és szláv népeket) még a kínai kuliknál is alább helyezi egy történeti művében. Hanem persze az amerikai dollár királyok azért kitünően ki tudják használni és zsarolni a szegény s tudatlan bevándorlók, így a magyarok munkaerejét is! ? Arról meg nem is szólok, hogy örökösen Ausztriába kebeleznek be bennünket. Elég sajnos, hogy így van s alig tehetünk ellene valamit, mert ember legyen, aki a szabad amerikaival megérteti a mi „közös“ állapotunkat. Annyival inkább jobban esik hát az embernek, ha néha az elismerés hangját is hallhatja illetékes helyeken. Ilyen ez a cikk is, melyet Írója személyes benyomásai és tapasztalatai alapján irt meg. Nem, végzek azért talán haszontalan munkát, ha —■ szabad fordításban — megismertetem vele a Dunántúli Prot. Lap nagyérdemű olvasóközönségét is a nt. szerkesztőség szives engedelmével. „A magyarok (The Magyars or Hungarians, így kezdi az iró cikkét, s a legérdekesebb az, hogy állandóan a „Magyars“ kifejezést használja) Európa szivében laknak és egy külön népfajt képviselnek. Gyermekeiknek százezreit küldik Amerikába s a különféle elemekből összegyúrt Amerika karakterére kétségkívül jelentős befolyást fognak gyakorolni a jövőben. A legtöbb amerikai véleményével ellentétben, a magyarok egy erős, eleven és számottevő protestáns elemet képeznek országukban, mert a tényleges 16 milliónyi magyar népből nem kevesebb, mint 4 millió vallja a protestáns hitet. Ha mindezeket tekintem s főként az ő 'vallási életüket, úgy tetszik nekem, hogy ezek a körülmények méltókká teszik a magyarokat arra, hogy a „Christian Herald“ olvasóival is megismertessem őket. Konfirmációi Káté, irta: Kis József. IV. új tantervszerinti kiadás. Ara: 32 fill. Emléklap, finom papíron, ízléses kivitelben. Ára: 5 fillér. Ajándékok: Vallásos iratok, Bibliai fali iratok, Zsoltárok, Imakönyvek, Szentirások, Koszorú füzetek, „Házi Kincstár“ kötetei, Képes új-testamentum, stb. nagy választékban kapható : Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik szám.