Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
130. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. Két nagyon „lusy“ (elfoglalt, munkás) hetet töltöttem el Magyarországon az egyházak között és csodálkoztam azon, hogy úgy éreztem ott magamat, mintha már máskor is lettem volna a makacs, függetlenségét szerető nép között s élveztem volna ezeknek a nemes keresztién férfiaknak és nőknek nyiltszivü vendégszeretetét és evangéliomi melegségét. Helyén való lesz talán először is e jellegzetes népfaj történetéről szólni néhány szót. A magyarok teljesen különböznek Európa népeitől, a fiuneveket kivéve. Őseik sok száz évvel ezelőtt nyomultak az Ural hegység lapájairól lefelé a mai Magyarország gazdag síkságaira és a velükszületett nagy jellem-erejükkel, valamint vitézségükkel legyőzték vagy beolvasztották az ott lakó barbár lakosokat és azóta a majdnem állandó harcok viszontagságai között, — sőt néha a sokféle ellenség által már-már megsemmisítve, — mégis fenn tudták tartani egyéniségüket és elvitázhatatlan felsőbbségüket délkelet Európában. Fajra és nyelvre nézve egy oldalról rokonai a törököknek, más oldalról pedig az ugyanezen családfaj másik ágának, a finneknek. Mégis, a törökkel való rokonságuk dacára, a magyarok voltak a leggyakoribb és legszerencsésebb ellenségei a mohamedánizmusnak Európában. Tény, hogy századokon keresztül Magyarország volt az ütköző pont a keresztyén Európa és a mohamedán Ázsia között és népe sok kemény háborút viselt s csaknem egyedül szorította vissza az Izlam áradatát, mely elözönléssel fenyegette egész Európát. Németország és Ausztria a saját bajaikkal voltak elfoglalva s a keresztyén hit ezen vitéz harcában nem igen segítették a magyarokat; Angolország messze volt ahhoz, hogy segíthessen, bár Cromwell egy alkalommal kezébe vette a magyarok ügyét; Oroszország pedig még a barbárizmus korát élte s nem is jöhetett számba a keresztyénség védelmére. így Magyarország gyakran teljesen magára volt hagyatva harcaiban. Néha két háborút is kellett viselni egyszerre ; keleten az Ozmán s nyugoton a keresztyén szomszédokkal. Ezen harcokban egyszer legyőzetett, másszor diadalt aratott, de nemzeti épségét és nemzeti vallását azért lehetőleg mindig fentartotta, sőt nemzeti határait még nagyobbította is olykor. Mikor a Luther és Kálvin által kezdeményezett nagy reformáció megindult Európában, Magyarország is teljes szívvel meghódolt az új hitnek és egy időben majdnem az egész nemzet a protestáns hiten volt, elfogadta a kálvini tanokat a maguk szigorú egyszerűségében. Az üldözések kora azonban itt is csakhamar megkezdődött. A legnagyobb méltóságok még a római katholikusok voltak. A legközelebbi és leghatalmasabb szomszédja Ausztria, mellyel gyakran volt szövetségben, — mint van jelenben is, — minden lehető erejével igyekezett elnyomni a reformált vallást. Vallásháborúk következtek, melyekben a katholikusok gyakran voltak szerencsések, és Magyaroszág — mint a legelső prot. hatalmak egyike Európában — elesett eme büszke pozíciójától és most túlnyomólag — bár nem kormányzatilag — róm. kath. és gör. katholikusok a népei. Vázlatban ilyen a magyar nép története és — mint mondottam — milliók vannak közülök velünk egy hiten és valláson, kik a mi protestáns testvéreink. A statisztika szerint 10—12 millió róm. kath. és gör. kath., 2 Va millió kálvinista, 1 1/2 millió lutheránus és alig néhány százezer unitárius van Magyarországon. A református egyház nagy evangéliumi erő magyarországon, a hozzátartozók mind tiszta Magyarok, mig a lutheránusok nagy részben németek, kik Magyarországot hazájuknak fogadták. Bridgeport, Conn. (Amerika.) — Folytatása következik. — Komjáthy Ernő magyar ref. lelkész. Városi levél. Kedves szerkesztő úr, én nem írok falusi levelet. Modernizálódjunk mi is már valahára. A modernizálódásra törekvést akartam dokumentálni, amikor levelemben a megszólítás után vonást tettem, a szöveg kezdőbetűjét meg kisbetűvé 1 Írtam. Elvégre azt minden levélírónak illik tudni, hogy levél kezdetén, megszólítás után vonás és nem felkiáltó jel dukál; hogy a felkiáltó jelet hol kell használni, az eddig vonással elválasztott mondatrészek közt, vagy talán sor végén a szó megszakításánál: erre nézve még nincs kialakult és elfogadott modern helyesírási gyakorlat. De majd lesz ez is. Szóval én modernebb dolognak tartom a „városi levél“ írását. Városon mégis csak több az ész, mint falun. Városon több a politikus csizmadia. Ámbár ezeket is jóformán elkerülik politizálás dolgában a más szakmabeliek. Erős a konkurrencia mindenben. Alapittatott 1804-ben. A. vidék legrégibb és legnagyobb oipőüzlete Alapíthatott 1804-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossnth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít.- - Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. —...... Ülzetemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
