Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-19 / 8. szám
Huszonkettedik évfolyam. 8. szám. Pápa, 1911 február 19. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4*50 K),hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. A biblia a mindennapi életben.* Ezen állításnak (a szentkönyvben életviszonyaink minden mozzanatára megtaláljuk eljárásunk zsinórmértékét) szebbnél-szebb magyarázatát avatott szájakból sokszor fogják Önök hallani; és amidőn én ezen állítást ismételem, teszem ezt egyedül azért, hogy a világi ember élettapasztalatával bizonyságot szolgáltassak annak igazsága mellett. Én, aki élethivatásomnál fogva a világi törvényeket ismerem, lelkem egész meggyőződésével mondom Önöknek, hogy ezek a törvények csupán eredményei, vagy gyarló másolatai az evangéíiomi törvényeknek. Törvényhozásunknak a felebaráti szeretet jegyében hozott humánus intézkedései nem egyebek, mint a majdnem kétezer éves bibliai nevelés folytán keresztyénné vált társadalmi felfogásnak jócselekedetei. Az állami és társadalmi intézményekbe, főleg a nevelés és irodalom irányzatába átment evangéíiomi szellem eszközli azután azt, hogy a bibliai ismeretek áldásában kisebb-nagyobb mértékben mindnyájan észrevétlenül is részesülünk. A biblia igaz ismereteinek elterjedése hozta létre a mai müveit társadalmakat és jövő sorsukat az határozza meg, hogy mily mértékben lesznek ápolói az igazi, vallási altruizmusnak. A mi édes magyar nemzetünk részére is egyedül az fogja biztosítani egy új évezred eljövetelét, ha az evangéíiomi vallás a kíméletlen, rideg önzésnek, az erkölcsi * E címen még december hó folyamán tartott egy igen épületes felolvasást dr. Molnár Imre pápai református vallásu ügyvéd úr a theológia hallgatói előtt. A szerkesztői fiókban heverő közlendők halmaza miatt csak részletet közlünk a biblia iránt nagy tiszteletet tanúsító felolvasásból. Szerk. célnélküli vagyonimádásnak, erkölcstelenségnek jelen korunkban mindinkább jelentkező ördögei felett diadalt tud aratni. Kedves ifjú hallgatóim, azok, akik jövő élethivatásukat a szent biblia tanításában kívánják fellelni, nyissák meg lelkűket szavaim előtt és minden kisértések között is sziklaszilárdan tartsanak ki amellett a meggyőződés mellett, hogy az Önök igazi munkája mindenek fölött áll. Nevelni a társadalmat hitben, szeretetben, kezébe adni a bibliát a szegénynek, hogy el ne csüggedjen, gazdagnak, hogy meg ne tántorodjék, szülőt adni a tehetetlen csecsemőnek, gondozót a fáradt öregnek, veteményezni a valláserkölcs magvait az ifjakban, hogy azon magvak a férfiakban, a bíróban az igazságszeretetet, az országkormányzóban a tántoríthatlanságot és mindenkiben a becsületes munkának szeretetét, egy boldog társadalomnak gazdag hajtásait hozzák meg: olyan lelki gazdaságot nyújtó feladat, amelynek hü végrehajtásáért érdemes dolgozni, a nagy vagyonról, hiúságról, könnyelmű szórakozásokról és a polgári hivatali állások csábításairól lemondani. Higyjék el nekem, hogy nem akkor tesznek szolgálatot Istennek és hazának, ha mint lelkészek, beállanak a világi küzdők sorába, hanem ha azok küzdelmét megnemesítik. Mily igazi öröm jutott osztályrészül azoknak a lelkészeknek, akik világi közéletünk nagy alakjaiba a nemes céloknak a halálmegvetésig menő mélységes szeretetét beleöntötték ?! Ezt az örömöt soha sem fogja érezni a küzdtérre kiálló ellenfél! Ha egykor Önök nemcsupán a szokásos
