Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-29 / 5. szám
5. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 37. oldal. A forrásmunkáknak a tétellel való felemlítése két szempontból látszik fontosnak. Egyik az, hogy a tagok érdeklődnek mások nézetei iránt s a könyvtárban meglevő e munkákat kiveszik, másik meg az, hogy akik e tárgyról valamit dolgoznak, megismerhetik, meghányhatják-vethetik a mások véleményét s ezzel szemben elmondják a maguk nézetét. A gondolat gondolatot szül s az előadások nem válnak üres szalmacséplésekké. Az így előre megállapított tételeket s a reája vonatkozó irodalomnak lehetőleg teljes repertóriumát az elnökség a lehető legrövidebb idő alatt közli a körök elnökeivel. A kis körök tagjai összejönnek, megbeszélik általánosan a tételeket, kiosztják a munkát, de úgy, hogy mindenki foglalkozzék valamivel; nem baj, ha egy tétel megoldásával többen próbálkoznak is meg. Most megkezdődik a forrás- és segédmunkák olvasása, A kis kör ülésein a tagok előadják az egyes Íróknak a tárgyra vonatkozó véleményét. Erre a tagok között megindul az eszmecsere s mikor így végig mennek minden iró munkáján, akkor a hallott észrevételek figyelembevételével az előadó egy külön alkalomra összefoglalja: mit tart a megbeszélés alapján e tárgyra vonatkozólag elfogadhatónak. A gyűlésről felvett jegyzőkönyvbe felvétetik az, amiben a tagok megegyeztek, de az is, amiben megegyezni nem tudtak. Szavazattöbbséggel hozott határozatnak a paedagó•giai tételnél helye nincsen. Itt csak egyező és különböző vélemények lehetnek. És ez így megy minden tétel tárgyalásánál. Ezek a jegyzőkönyvbe foglalt vélemények időrőlidőre beküldetnek a vármegyei tanító-egyesület elnökségéhez. Az egy és ugyanazon tárgyra vozatkozó különböző határozatokat a választmány együttesen tárgyalja s a kérdésnek a közgyűlésen való előadásával vagy azt a tanítót bizza meg, aki a kis körökben a tárggyal a legalaposabban foglalkozott, vagy a saját kebeléből valakit megbíz a különböző nézetek egyeztetésével s a vármegyei közgyűlésen való előadásával. A vármegyei tanító-egyesületi gyűlésen tárgyalás alá kerülő tételek határozati javaslatát az egyesület elnöksége kellő időben, lehetőleg a meghívóval együtt megküldi az egyesület minden tagjának. A határozati javaslatok iránt minden körben meglesz az érdeklődés. Keresve-keresik: miben egyezik az előadói javaslat azokkal a határozatokkal, amiben a körben megegyeztek, felvett-e valamit azok közül, amikben megegyezésre jutni nem tudtak ? Nagy a valószínűsége annak, hogy minden kör és köri előadó igyekezni fog a közgyűlésen a saját álláspontját megvédelmezni és diadalra juttatni s így bizonyítékaival felfegyverkezve s nem üres kézzel jelenik meg a vármegyei közgyűlésen. Mindenki előre tudja : miről lesz szó. Senki előtt sem lesz ismeretlen a tárgy s így nemcsak érdemleges, de értékes határozatot is hozhatnak. A kis körökben elvégzett munkának elég egy, legfeljebb két tételét a vármegyei tanító-egyesületi gyűlésen vitatétellé tenni. A többi tételeknél elegendő, ha a körök munkásságának ismertetésével kapcsolatban — mondjuk a választmánynak egy tagja — felsorolja, összefoglalja : melyek azok a vélemények, amelyekben minden kör, vagy több kör egyezik egymással s melyek azok, amelyekben különböznek egymástól. — Folytatása következik. — Demokratikus közoktatás. — Folytatás. — A gazdasági akadémiákon átlag minden 3-ik tanulónak jut ösztöndíj; ki tudna azonban elég ösztöndíjról gondoskodni a tud. egyetemek hallgatói számára? A kassai akadémián bentlakás is van; teljes ellátás kerül évente 440 koronába; I. évesekre ez a bentlakás kötelező. Az állatorvosi főiskolán minden jól érett tanuló kap 4—600 koronát, minden jelesen érett 600—800 korona állami ösztöndíjat; szegény tanulóknak nem lehet kívánatosabb pálya ezeknél. A szorgalmi idő kihasználása nem mondható gazdaságosnak, mert az I. éven 12 órát, a II. éven 23 órát, a III. éven 22 órát tartoznak hallgatni, holott pl. a kertészeti tanintézetben az I. éven átlag 30, II. éven 31, a III. éven 22—23 óra van hetenként. A gazd. akadémiák tehát nem használják ki eléggé az időt; talán azért van annyi idejük a gazdászoknak mulatozásra. Egészségi állapotukra, fejlődésükre azonban kitűnő az a berendezkedés, hogy java idejüket szabadban töltik. A Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémián átlag minden második fiúnak jut 600— 800—1000 K ösztöndíj; megkapja minden jó vagy jeles előmeneteld ifjú. Szegény fiuknak tehát ép oly ajánlatos főleg ez, mint pl. az állatorvosi. Az alsófoku mezőgazdasági szakiskolák közül legérdekesebb a földmives-iskolák és vincellér-iskolák berendezése. Együtt körülbelül 30 van az országban; 2 éves a tanfolyamuk; elemi iskolából ujoncoznak, legalább 16—17 éves ifjakat, vagy idősebbeket, hogy Dunántúli református egyházkerületben használt egyházszámadási nyomtatványok: Pénztári napló. Zárszámadás. Költségelőirányzat. Adókivetési iv. Gondnoki napló. Adófőkönyv. Adókönyvecske. Iktató. Alapítványok törzskönyve. Kézbesítési ív. Népiskolai adatki mutatás. Levélpostakönyv. Iskolamulasztási intő. Nyugta. Konfirmációi emléklap. Ellennyugta. Konfirmáltak anyakönyve. Szavazati lap. Keresztelési, esketési, halotti Családi értesítő. anyakönyvi iv- és kivonat. Egyházi adaítárkimutatás. Adóslevél. Meghatalmazás. Népiskolai bizonyítvány. Államsegély-kérvény és mellékletei 13-féle. Adás-vevési szerződés. Anyakönyvek, számadási rovatok tetszés szerinti bekötése saját könyvkötészetemben készül. — írószerek nagy választékban. Gondos csomagolás! Kis Tivadar könyv- és papirkereskedése, könyvkötészete Pápa, Fő-utca 21. — Csekkszámla 25210.
