Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-24 / 39. szám
338. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. ha t. i. elhízzuk magunkat, vagy ha a tudomány homályosítja elménket. Tanulmányaink közben sokat hallunk keresztyénellenes thémákról. Ezekkel szemben az a kötelességünk, hogy ne álljunk meg fél utón, hanem kutassunk egész végig. Ne álljunk meg a negatív állításoknál sem, valamint akkor se, ha egy kérdésre nem találunk rögtön feleletet. 3. Jézus és a diák testi élete. (Benkö István). A test és lélek között szoros viszony van, de még se olyan, hogy a lélek megkülönböztethető ne volna. A test úgy tekinthető, mint a lélek közvetlen környezete. A testet a kis fiú élvezi, az ifjú bízik benne, a férfi számít rá, az öreg egy régi bútor darabnak nézi. A test élete sok tekintetben független tőlünk, azért ne aggodalmaskodjunk, hanem keressük először Isten országát. Testünk lehet olyan.hogy a kívülről jövő hangok közül a gonoszt, vagy olyan, hogy jót a juttatja agyunkhoz. A Sátán eszköze lehet testünk úgy, hogy bizonyos tárgyról először gondolat, azután kép keletkezik, ezután keletkezik a vele való foglalkozás és végül az elbukás. A Sátán eltakar saját magunk elől és igy a képmutatást idézi elő. Isten eszköze úgy lehetünk, ha Neki szenteljük testünket is. Jézus árt adott testünkért, lelkűnkért. Testünknek a Szentlélek templomának kell lennie és így lelki- és nem érzéki test. 4. Jézus és a diák barátai. (Forgács Gyula). Amieitia est medicina vitae. A barátság, melyet körülöttünk látunk, nagyon zűrzavaros, sokszor nem egyéb az, mint cimboraság. Nekünk azonban igazi barátságra van szükségünk. Az igazi barátság jellemvonásai az igazság bátor megmondása. Őszinte beszéd és igaz megismerés szükségesek ahhoz, hogy létrejöhessen. Szeretetteljesnek kell lennie, hogy bizalommal feltárhassuk magunkat barátunk előtt. Csak az élet legmélyebb kérdéseiben megegyezők lehetnek jóbarátok s igazi barátság olyanok között, kik közül az egyik nem fogadta el Krisztust, természet szerint nem lehetséges. A barátság célja nem földi, alantas, hanem egyenesen az, hogy egymás lelki boldogságát növeljük. Krisztus annyira szerette barátait, hogy életéi adta értök, mi is adjuk életünket barátainkért. 5. Jézus és a diák szórakozásai. (Br. Podmaniczky Pál.) A diák szórakozásait is Jézusnak kell áthatni. Nagyon meg kell fontolni a keresztyénnek, hogy mit néz meg, vagy miken vesz részt. A szórakozásra nincs jogunk, az az Isten kegyelmének az ajándéka. A társaságban a művészetekkel való foglalkozás közben, mindig azt tartsuk szem előtt: nekünk Jézust kell szolgálnunk. 6. Jézus és a diák lelki élete. (Pongrácz József.) Mindaz, amit eddig tárgyaltunk e sorozatban, ebben az utolsóban összepontosul. Jézus lelkünk ura akar lenni. Hogy lelki életünk el ne sorvadjon, a valódi Élettel kell összeköttetésben állnunk. Barátokra van szükségünk és Jézus ezt fölajánlja mindenkinek. Hogy életünk fejlődhessék, vigyük át a gyakorlatba, amit megismertünk a Bibliából. Az imádkozás nélkülözhetetlen. „Aki elveszti idejét az imáért, az megtalálja azt Isten bő áldásában.“ Szeretsz-e együtt lenni az Atyával? Állandóan az ima levegőjében élsz-e. Még végül meg kell említenem, hogy julius 2-án hálaadóistenitiszteletet tartottunk az evangélikus templomban, ahol br. Podmaniczky Pál prédikált, a központba állítván a megfeszített Krisztust. Ugyanezen nap' délutánján nyilvános naggyülést rendeztünk a nagyközönség számára. Az egész konferencia alatt éles körvonalú látomásokban feltárult a lelki szemünk előtt a jövő. Megalakult a „Keresztyén Végzett Diákok Országos Köre“, mint a M. E. K. Dsz. alosztálya. Ebben azok csoportosulnak, akik már tanulói pályájukat bevégezték és így a Szövetségnek rendes tagjai nem lehetnek. Az állandó összeköttetés és a mozgalom erős, szellemi és anyagi támogatása adja meg e kör jelentőségét. Elnöke lett br. Podmaniczky Pál. Pénzügyünk bár nagy nehézséggel küzdött eddig s bár háromnegyed részben a diákokra támaszkodik, szépen halad előre. Az Ur segedelmével, különösen, ha egész társadalmunk komolyabban veszi kötelességét, csakhamar ‘teljesen rendben lesz. (Adományok cime : A M. E. K. Dsz. központi irodája, Budapest, IX., Üllöi-ut 1., vagy Pongrácz József theol. m.-tanár, pénztáros, Pápa). A jövőre vonatkozólag a második nagy lépés az volt, amikor magunkévá tettük ezt a jelszót: „A magyar diákság evangélizálása ebben a diáknemzedékben /“ S ezalatt azt értjük, hogy a következő négy év eltelte után ne legyen egyetlen magyar diák se, aki meg ne ismerkedhetett volna Krisztussal, aki másnak a hibájából el ne fogadhatta volna Öt Urául és Mesteréül. Bár óriási feladat hazánk 12 ezer főnyi diákságával szemben, de még se álom, hanem a legésszerűbb dolog. Négy évvel ezelőtt, az első, visegrádi nyári gyűlésen 10 diák volt együtt, akik maguk se látták teljesen a feladatot, melyet elakartak végezni és most voltunk 100-an és sokan maradtak odahaza is. Azután a következő négy év alatt már sokan lesznek közülünk önállók és nagyobb támogatást várhatunk tőlük. De meg, ha a jelenvolt diákok teljesen dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a. VÁGÓ Állandóan
