Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

39. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP 339. oldal. tudatában vannak annak, hogy „mindenre van erőm a Jézus Krisztus által,“ akkor a jövő igen hamar jelenné fog válni. Indiában nagy súlyokat raknak a szolgák fejére, hogy mikor rohanó folyón mennek át, a ragadó ár el ne vigye őket. így tettünk mi is magunkkal, s így egész biztosak vagyunk, hogy amint a világszöverségre vonatkozólag egy hatalmas áilamférfiu azt mondta: „Ez a világ legnagyobb mozgalma,“ úgy a miénkre is elfogják mondani : „Ez Magyarország legnagyobb moz­galma !“ És vájjon mit várhatunk mi attól, ha a magyar diákság zöme átadja magát Krisztusnak ? Szükebb körben a két testvéregyház közt vékony hajszálként húzódó összeköttetés elszakíthatatlan lánccá fog vasta­godni. Ha meggondoljuk, hogy mit jelent az, ha egész magyar társadalmunk vezetői komoly, keresztyén em­berek lesznek, lehetetlen nem látnunk, hogy történelmi nevezetességű forradalom készül a keresztyénségDen, mely hazánk népének boldogabb jövőjét jelenti. De messzebb is kell látnunk! Körülöttünk, köz­vetlen szomszédságunkban egész sereg pogány (Török­ország) s még több lelki vak él, akik mind világos­ságért kiáltoznak. Magyar, — első sorban protestáns — társadalom ! Krisztus elvárja minden hívétől, hogy teljesítse köteles­ségét. B. J. — Vége. — Vegyes közlemények. Gyászhir. Nagy csapás érte Kelemen Zsigmond homokbödögei lelkésztársunkat. Elhunyt a felesége : Bolla Amália, hosszas betegség után, életének 29., boldog házasságának 8. évében; két kis leány-árvát hagyva bátra. Temetése 21-én, csütörtökön délután volt az egész gyülekezetnek, a szomszédos lelkészeknek, tanítóknak és ezek családtagjainak mély részvétével. A háznál Seregély Béla teveli lelkész mondott könnyekre fakasztó gyászbeszédet és imát ; a sírnál pedig Kis József búcsúztatót. A sokat szenvedett fiatal asszony megpihen ; utánna kesergő kedveseinek fájdalmát szün­tesse meg a viszontlátás hite ! Genfiek nálunk. Ismét kedves külföldi látogatóink vannak : Claparéde Sádor és Choisy lelkész urak. Akik tudják — és ugyan ki ne tudná ma már Magyarorszá­gon ? — hogy milyen melegszivü, áldozatkész barátja Claparéde úr a magyaroknak, azok képzelhetik csak el, mennyire örülünk látogatásának. Egészen boldogok vagyunk, hogy őt és nagyérdemű barátját, a genfi egyház egyik kiváló lelkészét szeretettel foghatjuk körül. Tanárváltozás. Ismét tanárváltozás van főgimná­ziumunkban és pedig évközben. Ismét egy igen jó erőnek bizonyult helyettes tanár hagyta el iskolánkat, Acsay Fereno úr személyében. Igazán sajnálhatjuk, hogy az egyházkerület nem talált módot arra, hogy itt marassza őt. Üdvözöljük a tanár urat a reá nézve szerencsés változás alkalmából! A Presbiteri Világszövetség tagjainak tisztele­tére a székesfőváros szept. 19-én este a Royal szálló fehértermében lakomát adott, amelyen a főváros kép­viseletében Almády Géza tanácsos jelent meg. Ott vol­tak még Balogh Jenő államtitkár, Antal Gábor püspök, György Endre nyug. földmivelésiigyi miniszter s rajtuk kivül még mintegy 80 vendég. A harmadik fogásnál Almády Géza üdvözölte a vendégeket a főváros nevé­ben, amely az idegeneket és külföldieket mindig lelkes vendégszeretettel fogadja. A szövetség minden tagjára emeli poharát. Utána Antal Gábor a főváros virágzá­sára üríti poharát Az angolok részéről Lord Polwarth felelt és kívánta, hogy Budapest, mint az ország fő­városa még nagy fejlődést és haladást mutasson fel. Dr. Wels (Glasgow), György Endre, dr. Mathews beszéde után dr. Simpson a skót szabad egyház jegyzője a fő város jelenlevő képviselőjét, Almády Géza tanácsost köszöntötte fel. A beszédeket Kováts István, Szabó Aladár és Viktor János tolmácsolták. A szövetség ülései 20-áu reggel 9 órakor istenitisztelettel kezdődtek. Az első ülés fél 11 órakor volt a Nemzeti Muzeum dísztermében. A nagysallói s.-tanítónői állásra meghirdetett pá­lyázat visszavonatván, hatályon kivül helyeztetett. Patay Károly esperes. Templom- és orgonaszentelés volt ma egy hete Mezőlakon. A gyülekezet igen óhajtotta, hogy dr. Antal Gábor püspök úr végezze a felszentelést; és ő enge­dett ez óhajtásnak ; bár az előző hetet jórészt az ango­lokkal utón kellett töltenie, mégis megjelent a gyüle­kezet örömére és nagy lelki épülésére. Áz ünnepélyről szóló tudósítás is kezünkben van már, de most nem közölhetjük, jövő számunkban közöljük. A kivándorlók istenitisztelete. Ambrus György fiumei s.-lelkész folyó hó 15-én a ref. és ág. hitv. ev. kivándorlóknak istenitiszteletet tartott agyül. ima ház­ban. Beszédében intette őket a vallásos és erkölcsös élet megtartására. Ragaszkodjanak tovább is egyhá­zukhoz. Hazájukról, — melynek oly sokkal tartoznak — meg ne feledkezzenek. A kivándorló protestánsok 90-en voltak. A fiumei templom alapra 6 kor. 10 fillért szed­tek egymásközt össze. A hajó szept. J6-án déli 12 óra­kor indult el. Aranylakodalom. A most egy éve fölszentelt kádártai templomban megható, ritka, szép ünnepély tartatott f. hó 10-én. A gyülekezet lelkipásztora Farkas Endrének szülői: Farkas Ferenc 40 évig volt ekecsi tanító és neje, házasságának 50 éves évfordulója alkal­mával. Az egyházi beszéd végeztével az ünnepelt ek gyermekeik s unokáiktól körülvéve állottak az Űr asz­tala elé. Megható volt — a még most is jó színben s erőben levő — tisztes öreg párnak és környezeténe k szemlélése s könnyeket fakasztó az áldás, mellyel meg­áldalak szerető gyermekük által. Kérelem. Kedves Lelkésztársaim ! Folyó hó 13-án borzalmas tözvész pusztított községünkben. Rövid negyed óra alatt lángokban állott 49 lakóház és 96 melléképü­let. 68 család az, akinek vagy lakóháza is, vagy csak melléküpülete hamvadt el. Az orkánszerii szél az aj­tókra verte a lángtengert s ez az oka, hogy a legtöbb épületnek csak a fala maradt, a lakházak beégtek, sem­mivé lett élelmiszerük^ bútoruk, ruházatuk. Leégett a községháza, az egyik ref. iskola, az iskolák fűtésére beszerzett ölfa, az építési-alapot képező magtári gabona­féle, a tanítónak összes melléképületei. Az összes tűz­kár meghaladja a 300 ezer koronát, mert sajnos sok állat is elpusztult. Siralom ezen tiszta református köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom