Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

320. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. hoz jő és megtartja az ő beszédét bármily ellenséges -viszonyok között is, életét sziklára építette, melyet semmiféle vihar Össze nem tör. Ennek azonban hatá­rozott feltételei vannak. Jézushoz kell jőni, parancso­latait megtartani s engedni azon igényének, hogy átad­juk Neki magunkat, minden visszatartás nélkül. A mindig hatalmasabban kidomborodó Ígéretek­nek adtak nagy súlyt — önmagukon kívül — azok a bizonyságtételek, melyek a beszélgetések folyama alatt azok beteljesülését hangoztatták. Amint az első század­nak , úgy korunknak is erre van szüksége. A délelőtti változatos tárgyak között volt két beszámoló is a tavasszal, Konstantinápolyban tartott világgyülésről, ahol 32 nemzet cirka 235 képviselője volt jelen, Feketék, fehérek, sárgák, a világ minden részéből. Hazánkat 6-an képviselték, köztük két leány­diák. Dr. Endrödy Jenő tanár (a M. E. K. Dsz. most választott elnöke) és Kiss Jenő soproni theológus külö­nösen arról a benyomásról számoltak be. melyet maga az a tény gyakorolt rájuk, hogy ilyen hatalmas, világot­­átölelő mozgalom tartotta gyűlését, s ez ugyanazért küzd, amiért mi. Hely szűke miatt — sajnos — bőveb­ben sem az előadásról, sem e beszámolókról nem szólhatok. Ugyanitt említjük meg, hogy a világszövet­ség képviseletében az egész gyűlés folyama alatt jelen volt B. F. Westerbeck van Eerten utrechti orvostan­hallgató, a hollandi „Önkéntes Missiói Mozgalom* tit­kára, aki többször künn a szabadban beszédet intézett hozzánk. Néhány előadásból hatalmas, munkás, keresztyén egyéniségek életével ismerkedtünk meg. így Drummond Henrik természettudós és diákapostol életével, amit dr. Kovács Lajos theol. m.-tanár irt. Drummond munkáit ezentúl bizonyára még szívesebben fogjuk olvasni, tudván, hogy ezek mögött áldásdús, komoly keresz­tyén élet van. A belmissió eredményeit, mint az Evangélium erejének bizonyítékait, Magyar Endre theol. tanár ismer­tette, különösen a Németországi viszonyokat tartva szem előtt. A diakonissza-intézetek létesülését, a foglal­koztató és munkaadó intézeteket ismertette személyes tapasztalatai alapján. Igen megkapó volt az a küzdelmekben teljes élet, melyet Gurand Hermann Rudolf „egy álnokság nélkül való igaz izraelita“ élt át, s melyet br. Podmaniczky Pál theol. m.-tanár mutatott be. Olyan gyönyörűséges volt látni, miként küzd az Igazságért, mely mindenkit lever, s amely előtt mindenkinek meg kell hajolni. A régi előítéletek, hivatalának elvesztése, sok egyéb gond és szenvedés, mind nem akadályozták meg, hogy ne kutasson addig, mig meg nem találta Azt, akit keresett. Ilyen törhetetlen lelkek voltak még, akikről hallot­tunk : Bodelschivingh Frigyes (Kiss Jenő theol.-tói); Chalmers James Ujguinea missionáriusa (Szabó Zsig­­mond lelkésztől); Baton G. János az Ujhebridák apos­tola (Fongrácz József theol h. tanártól). A délelőtti előadások közül hátra van még három, tartalmánálfogva nagyon is különböző tárgy. „Raeckel monizmusa, a természéttudomány és keresztyénséga cimén dr. Schimmert Gusztáv orvos mély természettudományi szakismerettel tárta fel e tudomány mindazon gyenge oldalait, melyekkel a keresztyénséget támadja. B. J. — Folytatása következik. — Vegyes közlemények. Gyaszhir. Mély megilletődéssel közöljük az alábbi gyászjelentést: „Csefkó Zsigmond ref. kántortanító és neje Vargha Ilona, fájdalomtól megtört szívvel tudatják forrón szeretett gyermekeiknek, Margitkának és Zsigá­nak folyó hó T-én d. u. 3 és 9 órakor életük 2V2 és 31/2 éves korában történt gyászos elhunytát. A meg­boldogultak hült tetemei folyó hó 9 én d. u. 3 órakor fognak a balatonszőllősi ref. sirkertben örök nyuga­lomra tétetni. Balatonszőliös, 1911. évi szeptember hó 8-án. Isten áldása legyen drága hamvaik felett ! Tanévmegnyitás. Pápai főiskolánk főgináziumá­­ban az 1911—12. tanév megnyitása e hó 5-én volt. Délelőtt 9 órakor templomba ment az ifjúság, hol lie. Rácz Kálmán vallástanár imádkozott. Istenitisztelet után a tornaterembe gyűlt össze a tanári kar és tanuló ifjúság. A Hymnus eléneklése után dr. Beöthy Zsolt főisk. vil. gondnok intézett egy remek beszédet az ifjúsághoz, fölhíván figyelmüket az intézet nagy múlt­jára s a kötelesség hü és becsületes teljesítésére. Tóth Lajos, az újonnan választott ének- és zenetanár föl­olvasta székfoglaló értekezését; „A középiskolai ének­tanítás módszere“ c. a. Az értekezés után Ítélve a legnagyobb reményeket fűzhetjük működéséhez. Dr. Antal Gábor püspök a tanári kar munkás szeretétébe ajánlotta a tanuló ifjúságot. Faragó János igazgató a tanári kar és tanuló ifjúság nevében megköszönte püspök urnák s a főisk. gondnok uraknak, hogy az ünnepélyen megjelentek. A Szózat eléneklése után véget ért a szép ünnepély s kezdetét vette a komoly iskolai munka. — Leánynevelő-intézetünkben az év­dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. IÁGÓ DEZSŐ szabászat! akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a. Állandóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom