Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
290. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. Zomborban a kongregánista diák nem ül a nem kongregánista mellé. Az orsz. középiskolai tanáregyesület kéréssel fordul a kormányhoz és a közvéleményhez, tegye lehetetlenné ezeket az áldatlan állapotokat, melyek mellett képtelen a maga hivatásának megfelelni. Túl menne szerény munkámnak keretén, s feleges is volna értekezletünkön mind felsorolni a nyilvánosság elé került eseteket. Ezekből is látható, hogy a kongregációk, melyeket a klerikálismus a vallásos hitélet mélyitésére szolgáló egyesületeknek nevez, — a közéletre kihatásukban veszedelmes, munkájukban romboló hatásúak. A klerikalizmus másirányu veszedelmes működése már a törvény tiprás jelenségeit viseli magán. A kultuszminisztérium hivatalos közlönye, a „Néptanitók lapjáéban most több száz tanói állásra hirdetnek pályázatot, de az állások 9/io-ed részéhez oda van Írva, hogy „azokra csak kath. vallásu“ tanító pályázhatik. Törvényeink szerint minden állami hivatalra, minden bevett vallásu, képesített magyar honpolgár egyformán kinevezhető, hogy lehet hát a törvényeket lábbal tiporni? A sok száz állás közül például csak 8-ra pályázhatik ág. ev. és csak 3-ra izraelita vallásu tanító. S ha még csak olyan falvakról lenne szó, hol egy felekezetű nép lakik, de éppen ellenkezőleg, még olyan nagy városokban is mint Miskolcz, Hódmezővásárhely, Fiume, Gyöngyös stb. csakis r. kath. vallásu tanítót használhatnak az állami iskolában. Ha ez így halad, néhány év alatt ott leszünk, hogy ezt az elvet átviszik a többi tisztviselői állásokra is, s a vége csakis az lehet, — ami a régi céhrendszer idején- uralkodott — hogy hivatalba csakis r. kath. vallásu egyének juthatnak. Ha már most hitünk cselédei —a túlzó klerikális irány még nagyobb hatalomra jutásával az állami hivatalokból kizáratnak, — ha az ifjúság róm. kath. és nem kath. vallás szerint lesz osztályozva, s ez utóbbi rész nyomva lesz az állami iskolákban: hol lesz akkor a vallások egyenlősége, a 48 : XX. t.-c. végrehajtása, s lesz-e 50 év múltán kaputosember a nem róm. kath. vallásokon? Hiszen igy a boldogulásnak útja el lesz vágva az emberek előtt, s tisztességes tanulmánya után nem lesz többé senki, aki megkereshesse a maga mindennapi kenyerét, vallása miatt, a római katolikusokon kívül! — Folytatása következik. — A veszprémi egyházmegye közgyűlése. Július 25-én tartotta közgyűlését a fetnevezett egyházmegye, Veszprémben, az itteni egyház tanácstermében. A közgyűlés — természetesen csak az első napon — elég népes volt. Pedig 35 fokos melegben, 80—100 embernek egy teremben összezsúfolva, kiálhatatlan hőségben kellett szenvednie, mikor a néhány lépésnyire levő tágas és hűsebb templom ilyenkor mégis alkalmasabb lett volna. A teremben történt énekkel és imádsággal kezdődött a gyűlés. Énekeltünk, imádkoztunk, de mintha az imádság szavai közben a tekintetek már másfelé kalandoztak volna, a figyelem már itt sem tudott összepontosulni, lankadt, bágyad volt, mint a forró melegben odakint sorvadozó növények. Ha nincs időnk arra, hogy ilyenkor egy szép, lélekemelő istenitiszteletet tartsunk a templomban, templomi figyelem között, lenne hát rövid imádkozásunk. Az esperesi jelentés tárgyai közül az adakozások pontjánál láttuk, hogy élünk, épülünk, lelkesedünk több helyen. És bizony a gúnyosan „Timótheuskák“-nak aposztrofált ifjabb lelkész testvéreink és a velük egy hittel és elvekkel együtt munkálkodó, habár idősebb, de lélekben szintén fiatalok részére dől a mérleg. Tessék versenyezni atyafiak, férfiak, hogyha vannak „Timótheuskák,“ legyenek fölöttünk Pál apostolok is. Ha meglehet látnunk és gúnnyal illetni a fiatal lelkek talán alkalmatlannak tetsző hevét, nem kell feledni oly hamar azokat a lakhatlan paplakás, összedőlt iskola, templom és toronyromokat sem, melyek helyén ez utóbbi évtized alatt, nem a készből, a hivek egy homokszemnyi hozzájárulása nélkül, hanem úgyszólván a semmiből, a buzgóság lelkének, adományaival Már megjelent! j{pfoi*mátus Lelkész és Tanító uraknak ingyen és bérmentve küldi meg legújabb könyvjegyzékét, mely az iskoláknál szükséges összes tankönyvek, vezérkönyvek, nyomtatványok, iró- és rajzszerek, térképek stb. jegyzékét tartalmazza, Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésébe PÁPA, Fő-utca 21. sz.
