Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-20 / 34. szám
34. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 291. oldal. és munkájával ma már rendes építmények, szép iskolák és templomok vannak és folyton épülnek. Bizony nem ártana, ha az adományok, gyülekezetek áldozatainak felsorolásakor az előadói javaslat is lelkesebb, hathatósabb volna, hogy abból örömmel érezhetnénk ki ott is, együtt is Isten lelkének hathatós szellőjét, mely az áldozok szivét tettekre buzdította. Erre is kellene időnek lenni és több térnek a jegyzőkönyvben, ahol pedig személyi vonatkozású, de inkább antropolatrikus helyek elég sűrűn fordulnak elő, melyek az illendőség szempontjából különben szintén nem nélkülözhetők. Kisebb eszmecserét idézett elő az esperesi jelentés azon pontja is, mely arra kéri a közgyűlést, hogy ismét nyomatékosan figyelmeztesse kötelességeik teljesítésére azon lelkészeket és tanítókat, kik a reggeli könyörgéseket — mert a hívek úgysem látogatják — ők maguk sem tartják meg. Már évekkel ezelőtt, a templomgyakorlás rettenetes hanyatlásának értekezleti tárgyalásakor fölmerült ez a kérdés, amióta már ugyan kötelezte a közgyűlés a lelkészeket és tanítókat a könyörgések minden körülmények közt levő megtartására. Pusztában elhangzott szavak lettek azok is. Egykét lelkész, azelőtt is, saját maga buzgósága folytán, még ha tanítója be nem ment is a templomba, egyedül is megtartotta a könyörgést, megtartotta azután is. Többen azzal is védekeztek, hogy a tanítót ők nem bírják rávenni, hogy könyörgésre menjen, a „propter bonum pads“ igen helytelenül alkalmazni szokott elvével szemben nem is nagyon törhetik magukat, hogy e miatt „kellemetlenkedjenek,“ kántor- és ének nélkül pedig református istenitisztelet nem lehet. Most a közgyűlésen egyik lelkész felszólalásában sajnálatának és szégyenérzetének adott kifejezést a miatt, hogy ilyesmi előfordulhat és évről-évre olvasható az esperesi jelentésben, hogy még a lelkészek sem végzik a könyörgést az E. T. és az egyházmegye határozott rendelkezése után sem. Dehát mire való a törvény? Ilyen igazi kötelességszegés és hiba miatt fegyelmi eljárás kell és nem évről-évre ismétlődő közgyűlési jegyzőkönyvi pont. A balatonfüredi lelkészértekezleti kör bírságokból befolyó pénzkészletét az eddig azt kezelő esperesi hivatal a lelkészgyámolda részére utalta. Szűcs József lelkészgyámoldai pénztárnok hivatkazott arra, hogy egy lelkészegyleti körnek, ha eredményes munkát akar kifejteni, mindig, szüksége lesz a saját pénzére, sőt pénzkészletének nagyobbítására is. A körnek különben is az egyházmegyétől megerősített alapszabályai meghatározzák, hogy a bírságpénzek a kör pénztárát illetik, s a kör céljaira fordíthatók csak. Tehát előbb a kör közgyűlésében kell azt letárgyalni és esetleg elhatározni, hogy hajlandó-e pénzét a kör odaajándékozni, s ha hajlandó, változtattassa meg alapszabályát, mert amit most érvényes alapszabálya egészen más célra rendel, azt nem ajándékozhatja még a gyámolda részére sem. A közgyűlés azt határozta, hogy csak ideiglenes kezelésre vegye át a gyámoldai pénztárnok a takarék-könyvet, mig majd a kör határozata dönthet a felett, odaadja-e, vagy megtartja pénzét. — Folytatása következik. — Figyelő. Baltazár Dezső tiszántúli püspök beiktatása. A debreczení nagy templomban és a kollégium dísztermében, ahol annyi nevezetes történelmi esemény történt, aug. 15-én ünnepet ült a magyar kálvinizmus. Érezte mindenki, hogy nevezetes történelmi pillanat volt az, amelyben elhangzott az üj püspök ajkáról az eskü szava : — Isten engem úgy segéljen ! Nevezetessé és történelmivé tette e pillanatot Baltazár Dezső dr. személye, amely nemcsak új főpásztort, de új eszméket, hatalmas, nagy gondolatokat jelent. És azzá tette az a hatalmas értékű, ma még nem ismerhető jelentőségű program. És mindenen végig vonult állandóan és egy percre meg nem szünően a mindent átfogó nagy szeretet melege. Egy új jövőre mutatott rá ez a beszéd, amelyben tudás, szeretet, ész, szív, lélek mutatkozott be az új püspökben, Baltazár Dezsőben. Mivel a napilapok elég bő tudósításokat közöltek az ünnepélyről, mi főleg az új püspök szép és nagy jelentőségű beszédeinek közlésére fektetjük a súlyt. Reggel nyolc óra előtt már a Piac utca és a nagytemplom körül fekvő utcákat ellepte az ünneplő közönség. Kilenc órakor megkondultak a harangok és megkezdődött a közgyűlés. A beiktatási ünnepségre hivatalos küldöttségek ünnepi díszben és részükre kijelölt termekben a kollégium épületében gyülekeztek össze. Pontban kilenc órakor nyitotta meg az ülést Degenfeld József gróf főgondnok. Dávidházy János esperes magas szárnyalásu gondolatokkal telt mélyérzésü imát mondott, amelyet a kér. A dunántúli ref, egyházkerület tankönyvkiadványainak sorozatából, most került ki a Főiskolai nyomda sajtójából: Fülöp József: Hit- és erkölcstan Szeghalmi Gyula: A magyar nemzet története ■ • s ■ r Megrendelhető: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében PAPA Fő-utca 21. szám.
