Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. magyar királyok, még a gyenge Ulászló is, egymás után tiltakoztak a pápák hatalmaskodása és javadalomadományozása ellen. Zsigmond király törvényhozásilag a legszigorúbban tiltotta a pápák rendeletéinek az ő tudta és előzetes beleegyezése nélkül való kihirdetését és az utána következő királyok is megtudták őrizni függetlenségüket a római szentszékkel szemben. Különben Verbőozy István az ő hármas könyvében a legvilágosabban fejtette meg a magyar királyok főkegyúri jogát, amikor azt írja, hogy „Magyarország királyai maguk alapították az ország minden egyházait, püspökségeit, apátságait és prépostságait. Ezen alapítás által minden kegyúri , kinevezési , választási és javadalmazási hatalmat maguk szerezték meg maguknak.“ Tehát a pápa semmiféle különleges joggal nem ruházta fél őket, csupán a megerősítés jogát tartotta fenn magának. Fölötte érdekes volt a mohácsi vész után bekövetkezett állapotok festése, a királyi kegyúri jognak zavaros felfogása és alkalmazása. A főpapságnak főtörekvése mindig az volt, hogy a protestánsoknak hasonló jogaik ne legyenek. Különösen II Ferdinand korában kutatták az apostoli cím keletkezését. Zsilinszky Mihály itt reá mutatott arra a bebizonyult és országra szóló papi koholmányra, amelyet a jezsuiták titokban a Szilveszterféle bulla körűi elkövettek, mintha Szilveszter pápa valami külön pápai követséggel és apostoli címmel ruházta volna fel Szent István királyt. Ez a koliolás a Rákóczy György féle szabadságharc ideje alatt történt, amikor a közfigyelem a véres küzdelemre irányult. Csak száz esztendővel később kezdték a magyar történetírók a bulla eredetét fejtegetni. Újabb történetírók is csakhamar tisztába jöttek ennek célzatos voltára, míg végre dr. Karácsonyi János kanonok és jeles történetiró külön tanulmány tárgyává tette a kérdést és elévülhetetlen érdemeket szerzett magának azzal, hogy a kérdést véglegesen tisztázta és felderítette nemcsak a koholmány okait és körülményeit, hanem annak szerzőjét is, Tomkó János horvát püspök személyében. Valóban csodálatos — úgymond — hogy a magas klérus és a vele tartó főurak még mindig erre a koholmányra hivatkoznak, hogy az 1818 : XX. törvény cikkben megállapított tökéletes jogegyenlőség és viszonosság elveit kijátszhassák és a római egyháznak középkori előjogait visszaszerezhessék és magát a koronás királyt is félre vezethessék. A római papságnak ezen békebontó és törvénysértő törekvései homlok-egyenest ellenkeznek az ország alkotmányos intézményeivel. Mert hiszen — úgymond — az állami jogrendnek elemi felfogása és az állampolgárok közötti vallási békének nagy érdeke és általában a társadalmi haladás összhangja egyaránt követelik, hogy az egységes magyar nemzet kebelében a polgárok szellemi és anyagi jóléte, szabad fejlődhetése minden jogosulatlan hatalmi törekvések ellen állandóan biztosítva legyen. Zsilinszky Mihály dr. fejtegetéseit hosszan tartó taps és éljenzés követte. Az estély még néhány programmszámmal és tíeduly Henrik elnök záró-imájával végződött. Ezután Geduly Henrik lelkész díszes vacsorán látta vendégül az egyházvezért. A vacsorán ott volt Zsilinszky Mihályon kívül Meskó László, volt államtitkár és egyházmegyei felügyelő, Mayerszky Béla polgármester, Bállá Jenő városi tanácsos, egyházfelügyelő, Paulik J nos lelkész, Popini Albert dr., a „Bessenyey Kör“ főtitkára és a város több vezető egyénisége. Szabad fejlődés és egyesség a Szendétekben* Különös figyelemmel gróf Tisza Istvánnak a M. P. I. T. ülésén tartott beszédére. — Irta; Eugen. — Folytatás. — Azt tudják, hogy Jézus Urunknak a földre való lejövetele és messiási pályája isteni eredetű. így minden igazság, rendelet és intézmény, ami O tőle származik, szintén isteni eredetű. Hiszen 0 maga is Istennek valóságos, csudálatos, egyetlenegyszülött Fia. így isteni eredetű az apostolok hivatala és az ezen hivatalból szükségszerüleg leszármazott hivatalok, hatalmak, erők is. Isteni eredetű az egyház is, mert a Jézus Urunk által megígért és küldött Szentlélek erejével alapíttatott meg. Itt két, el nem fogadható hibás szélsőséggel találkozunk. Egyik az, hogy a hivatal az egyháztól külön és előbb lett; amiből származott volna az egyház, s mint ilyen, bár célját és állapotát tekintve, az egyház-, ért az egyházban van, de eredetét, fokozatát és hatalmát illetőleg, a lejebb fokozott tanuló, laikus egyháznál korábbi származással attól külön és afelett létezik, szolgál és uralkodik, erősnek képzelt érvül hozhatván fel, a többek között példáúl azt. hogy az Űr már az első pünkösd előtt elválasztván őket, rájuk Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott Í87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott I87í-ben.
