Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-06 / 10. szám
10. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 79. oldal. egyházkerületi közgyűlés Komáromban a tanterv életbeléptetését 1910. évi szeptember hóra halasztotta, akkorra pedig az új történelmi kézikönyv elkészülhet, azt hiszem semmi ok sem volt a tetemre hívásra, mert az 1909. évi 141. jegyzőkönyvi pont azt is kimondja, hogy addig, míg az új elkészül, a régi tankönyv használtassék, illetőleg minden marad a régiben. Hátra van még Vágmelléki urnák a keresztkérdések, akarom mondani, kérdések kereszttüzéből kipattant két kérdése, ezekre nézve is vagyok bátor válaszolni. Azt mondja a Szentírás: „Mindeneket megpróbáljatok“. Ha majd átmegy az új tanterv a gyakorlat egyedül megbízható próba-tüzén, akkor lesz itt az ideje arról heszélni: papírkosárba vessük-e ? Hogy az új tanterv életbeléptetése s az új történelmi tankönyv alkalmazása, tudniillik a pályázat eredményéből előálló új tankönyv alkalmazása után, mely 1910—11. tanév elejére várható, mit csináljunk a Benedek-féle történelmi kézikönyvvel, azon nem fáj, ne is fájjon senkinek a feje. Meghagyhatjuk Apponyi Albert állami iskoláinak, mert hála Istennek, ezek már nincsenek. Egyéb iránt békesség ! Zsilinszky Mihály dr* felolvasása Nyíregyházán* Közli: „A Protestáns Központi Sajtóiroda“. Zsilinszky Mihály, v. b. t. t., egyházkerületi felügyelő a nyíregyházai ev. templomegyesület meghívására múlt hó 19.-én megjelent Nyíregyházán és felolvasást tartott az egyesület által rendezett estélyen. Zsilinszky Mihály a király kegyúri jogáról beszélt s a hatalmas termet zsúfolásig megtöltött közönség a felolvasás közben is folytonos tetszésének adott kifejezését. A történettudóst és egyházvezért a vasúti állomáson küldöttség fogadta, amelyen Mayerszky Béla polgármester, Geduly Henrik egyházkerületi főjegyző és Paulik János nyíregyházai lelkészek, Bállá Jenő városi tanácsos, egyházfelügyelő s a város közönségének számos előkelősége vett részt. Zsilinszky Mihály az állomásról a város díszhintaján hajtatott be a városba, Gedulyi Henrik lelkész lakásán levő szállására. Este a központi iskola nagy dísztermét teljesen megtöltötte az estély hallgató közönsége, amely valláskülőnbség nélkül s főleg a város vezető társadalmából állott. Jalent volt Meskó László, volt államtitkár, egyházmegyei felügyelő is. Dr. Popini Albertné művészi énekszámai, Bállá Jenő orgonajátéka és Vietorisz József tanár szavalata után Zsilinszky Mihály lépett az előadói asztalhoz. A történettudós gróf Zichy Nándornak és a Várossy Gyula kalocsai érseknek a főrendiházban nem régen elhangzott interpellációjából indult ki, amely kétségbe vonja az 1848. évi alaptörvényeket és a magyar király főkegyúri jogának megtévesztő magyarázatán alapul. Visszapillantott Szent István és II. Szilveszter pápa közötti viszonyra, mely szerint Szeat István megtérítvén a nemzetet, bevezette azt a keresztyén államok sorába. És csak mikor ezt rendezte és kinevezte az első püspököket, csak bejelenteni ment a pápához a kész dolgot. Hogy István a pápához ment koronát kérni, annak mélyen fekvő oka az volt, hogy nem akarta országát függővé tenni a német-római császártól, hanem inkább a római pápától, akinek érdekei egyesültek a magyarok érdekével a németség ellenében. Külön pápai felhatalmazásokra és különleges címekre nem volt szüksége, mert hiszen a korona elfogadása által hűbéri kötelezettséget vállal a pápával szemben. A pápai felsőbbség kimutatásához nem szükséges semmiféle mesterséges indokokat és bullákat keresni, mert hiszen az a tan, hogy az egyház fölötte áll a világi hatalomnak, már a IX. században el volt intézve az úgy nevezet és az egész Európában ismeretes Ál Izidor féle gyűjteménnyel. Kimutatja ezután, hogy a pápák az Árpádok ideje alatt az országot sajátjuknak tekintették s általában hatalmuk a képzelhető legnagyobb fokát érte el akkor, amikor a keresztes hadjáratokkal majdnem egész Európa népét lábra állították. Ez a hatalom tetőpontját VIII. Bonifácius alatt érte el, aki Magyarországot szintén tulajdonának tekintette. Addig hatalmaskodott, míg Szép Fülöp, francia király őt börtönbe vettette. Ezzel vége volt a pápák magyarországi uralmának. A vegyes királyok alatt a mohácsi vészig egészen az ellenkező irányzat érvényesült, s a A konfirmációi oktatás kezdetének közeledése alkalmából a nagytiszteletü lelkész urak szíves figyelmébe ajánlom a következő műveket: Kis József, Konfirmáció Káté. Ára 25 fillér. — Tóth Ferenc, Agenda. Ára 10 fillér. — Szíves megrendeléseket kérve, vagyok kiváló tisztelettel Kis Tivadar könyv- és papirkereskedő Pápa, Fő-utca 21. szám.
