Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-20 / 8. szám

62. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1910.

Ö hozzá könyörög, kinek életében virágos kert vala Magyarország, halála után holteleven ág. Az ö sirjához zarándokolt a régi magyar, hogy közbenjárását kérje Istennél. Az ö szent jobbjához zarándokol a mai vallásoslelkii magyar és ott enyhületet talál. Valóban, ez a szent jobbkéz drága kincse népünknek, nagy öröme szivünknek.“ Vagy kell még idézet ? „Istennek különös kedveltje volt Szent László: hatalmas testében hatalmas lélek lakozott. Magyarország édes oltalma, szent királyok közt drágalátos gyöngy. Csillagok közt fényességes csillag. Kinek kedvéért — a regék szerint — csodákat müveit a keresztények Istene.“

Vagy kell olyan idézet, amely már elemi iskolában zsidógyülöletet ébreszt P Ott van a 22. lapon egyebek között ez: „A királyi javak jövödelmét a király kölcsönök fejében lekötötte az izmaelitáknak és zsidóknak. Ezek hajtották be az adót, ezek szedték a vámot; ezek voltak a sójövödelem bérlői, vagyis: a királynak adott kölcsönöket s a kölcsönök uzsora-kamatjait voltaképpen a népen hajtották be.“ Pedig nem csak akkor volt jó a zsidó pénz, hanem most sincs annak szaga, mert különben sok római katholikus főpapi birtoknak nem lenne zsidó a bérlője.

Benedek könyve a magyar hitjavítást csak mint a német Luther- és a svájci Zwingli- és Kálvin-vallásának terjedését úgy kezeli. Sorok között a mohácsi veszedelemért kárhoztatja a

protestántizmust, de már a Bocskayak, Bethlenek dicsőséges csatáiból lefoglalja az oroszlán-részt a római katholikus vallású nagyoknak.

Ezek után visszatérek cikkem elejére és református felekezeti iskoláink érdekében, tisztelettel kérdem, hogy a gazdasági tanács-elnök úr által meghivott egyházkerületi tanítóképviselö uraknak érdemes volt-e „1909. évi február hó

3.-án véleményeik egyeztetése céljából közös tanácskozásra Pápára elfáradni ?“ Csakugyan országszerte olyan nyomorult-e a mi protestáns tankönyv-irodalmunk, hogy a bizottság által kijelölt tankönyvek a „legjobbak?“ Miért mellőzték a sárospataki és tiszántúli református olcsó történelmeket? 1909. évi szeptember hó 1.-én életbelépett az 1908. évben készült „Népiskolai Tanterv“, mely az egyháztörténelmet, mint külön tantárgyat beszünteti és csak a magyar történelemmel kapcsolatosan taníttatja.

De hogy kérdéseim kereszt-tüzében úgy ne járjak, mint az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság, mely egyik határozatával kivihetetlenné teszi a másikat, még csak két kérdésre kérek választ.

1. Az 1908. évi Népiskolai Tantervet vessük-e papírkosárba ?

2. Az 1909. évi június hó 8. napján tartott egyházkerületi közgyűlésének 60. pontja alatt kötelezőnek jelentett Benedek Elek féle történelmet hagyjuk meg gróf Apponyi Albert állami iskoláinak ?

Szabad fejlődés és egyesség a Szentlélekben.

Különös figyelemmel gróf Tisza Istvánnak a M. P. I, T. ülésén tartott beszédére. — Irta : Eugen.

— Folytatás. —

Részletes fejleményeiben pedig zsinórmérték nem valami abszolutisztikus pusztán emberi hatalom, hanem az anyaszentegyházban folyton tevékeny Szentlélek. És így valóságos merénylet a Szentlélek ellen, egyene sen letéríteni akarjuk világvégezetéíg tartó és az összességet, az anyaszentegyházat is fejlesztve munkáló örök küldetése sajátos pályájáról, ha semmi hasznos fejleményt meg nem tűrnénk, csak azért, mert azok nincsenek a Szentirásban.1 A fentiek szerint persze, hogy nincsenek, nem is lehetnek. A Biblia alapján is, de a józan ész követelménye szerint is a Szentlélek

1 Ultra-kálvinizmus a legrettenetesebb béklyó !

2 Gróf Tisza István beszéde.

missziója tartalmilag (a terjedelmét már láttuk : az egyén és az összes misszióuálása) nem csak a hitben ( az üdvösségre hívás, megtartás és erősítés, nem csak az idvességre való alapdolgoknak megtartatása az összesben, áz egyházban, hanem azon az idvességre nem tartozó, a bibliában csak részben, vagy egyáltalán meg nem levő másodlagos elméleti és gyakorlati dolgoknak fokozatos, szabad2 kifejtése, melyek úgy a mindig fejlettebb emberi szellem tágabb látására, valamint a korszakok nívója és követelményei szerint okvetlenül fölmerülő külső, gyakorlati érdekekre vonat-