Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-13 / 7. szám
7. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 55. oldal. deklarált bennünket ; holott ezen gondolat és mi közöttünk a szent Biblia tekintélye áll áttörhetetlen fal gyanánt. Az egyesületünk feletti felügyeletnek az államhatalomtól elvonása ellen pedig a magyar jog bibliája : a „corpus juris“ tiltakozik. Tiszteletre méltó indokaink vannak nekünk, hogy alapszabályunk megerősítéséért az állam-hatalomhoz jövünk Tőle kérjük, tőle várjuk, ha s a körülmények oda kényszerítenek bennünket, politikai összeköttetéseink és hatásunk teljes erejével követeljük is. De ügy hisszük, hogy ide nem kényszerülünk. Hiszen maga Nagy méltóságod mondotta programmjában, hogy az egyesületi jogot méltányosan Jog ja kezelni. Ez a kijelentés nekünk megnyugtatás és garancia. Annak beváltásán kételkedni a Nagy méltóságod politikai és egyéni korrektségével szemben eléggé el nem ítélhető sértés volna. Ugyancsak a Nagyméltóságod kormány programbeli kijelentése nyugtat meg és tölt el reménységgel, másik sérelmünk orvoslása iránt. A vallásfelekezetek közötti béke és türelem szellemének istápolását méltóztatott fogadni. Nincsen kétségünk az iránt, hogy a célt akarva, akarni méltóztatik az eszközöket is. A türelem és béke kizárólagos eszközei pedig az a tökéletes viszonosság és egyenlőség, amit az 1848 : XX. törvénycikk kodifikált. Amig ez végrehajtva nincsen, addig az a fenséges cél mindig cél marad. Mi küzdünk érte, annak teljességéért lankadatlan kitartással. De a teljesség érdekében hivatalos lépéseket tenni, hivatalos egyházi hatóságunk hatáskörébe tartozik. Minket, min t egyesületet, kifelé való akciónkban az egyesületi tagok érdekeinek védelmére és érvényesítésére szorít a speeiálizált hivatás. Őteleége, a király által szentesített egyházi törvényeinkben már eljutottunk volna odáig, hogy a mostani nyomorúságos és szégyenletes szegénységünk lelett a tisztességes szegénység létminimuma számunkra megállapíttatott. Es ennek dacára, még mindig az előbbi szegénység mindennapos martiromságát kell szenved nünk. Sőt az egyházi adórendezés nyomán kelt zavarok lecsillapításának árát is mivelünk fizetteti meg a helyzet kényszere. Minélfogva helyzetünk még inkább rosszabbodott. Teljes tisztelettel és bizalommal kérjük Nagyméltó Ságodat, hogy a mi két jogos és szerény kérésünket : azt, amelyiket alapszabályunk megerősítése és amelyiket a református lelkészek állami és egyházi törvényen alapuló fizetésrendezése iránt elé terjesztünk, mielőbb méltóztassék teljesedésre juttatni. Másfélezer református lelkész keserűségének vagy rokonszenvének kulcsa van a Nagyméltóságod kezébe letéve. Benyithat vele a hideg sötétségre, vagy a meleg világosságra. Mi ismerve a Nagyméltóságod egyéni jóságát, államférfim bölcsességét és politikai liber ál izmusát, az utóbbi irányban ápoljuk a reményt. Minden félreértés eloszlatása céljából hangsúlyozni kívánjuk, hogy itteni megjelenésünk egyedül és kizárólag kérésünk folytonosságának a fenntartását jelenti, tehát távol minden aktuális pártpolitikái vonatkozástól. * * * Nagymélt. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur ! A Nagyméltóságtok kabinetje programújába vette a vallásfelekezetek közötti béke és türelem szellemének istápolását Bizonyára nincsen e hazának egyetlenegy igaz fia sem, aki ezért szeretettel ne üdvözölné Nagyméltóságtokat. A türelem és béke egyedül biztos alapja a tökéletes viszonosság és egyenlőség, amit a nagyidők klasszikus törvényhozása az 1848 : XX. törvénycikkbe iktatott. S hogy a türelmetlenségnek és békételeuségnek ür-zkei állandó veszéllyel fenyegetik s ittott meg is gyújtják a békés, termékeny munka á!dá sára annyira reá szorult szegény hazánk épületét, annak oka éppen az, hogy a törvénybe foglalt viszonosság és egyenlőség csak papiron maradt. A hivatkozott törvény egészének végrehajtásáért a magas Ikormánynál közben járni mi, mint lelkészegyesület kompetensek nem vagyunk ; mi csak azt kérjük tehát, ami meg az egyesület tagjai érdekeinek védelme és érvényesítése iránti kötelességérzetünkből természetszerűleg folyik ; de természetszerűleg folyik abból az obligóból is, amit a magyar állam az 1848 : XX. törvénycikkben vállalt. Kérjük a református lelkészek fizetésének humánus rendezését, vagy jobban mondva, annak a fizetésrendezésnek a végrehajtását, amit Ófelsége, a király, egyházi törvényünkben szentesített is, Nem fényes anyagi helyzetért, hanem tisztes szegénységért küzdünk mi ; mert a mostani helyzetet, amikor tizenhat évi iskolázás, két esztendei gyakorlat; tehát összesen tizennyolc előkészítő év után intelligens, családos embernek hihetetlenül megdrágult életviszonyok s a minden oldalról fokozottan jelentkező társadalmi igénybe vételek között 1600 korona évi fizetésen kell nyomorognia, ezt a helyzetet szégyenletes szegénységnek kell minősítenünk És — méltóztassék a keserűségért megengedni, ha kijelentjük, hogy ennek a szégyennek a tüze első sorban nem minket éget, hanem azt az államot, amelyet hazafias generációk adásával és nevelésével, Á konfirmációi oktatás kezdetének közeledése alkalmából a nagytiszteletü lelkész urak szíves figyelmébe ajánlom a következő müveket: Kis József, Konfirmáció Káté. Ára 25 fillér. — Tóth Ferenc, Agenda. Ára 10 fillér. — Szives megrendeléseket kérve, vagyok kiváló tisztelettel Kis Tivadar könyv- és papirkereskedő Pápa, Fő-utca 21. szám.
