Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-13 / 7. szám

Huszonegyedik évfolyam. 7. szám. Pápa, 1910 február 13. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények . , , Az előfizetési díjak (egy évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez: Kis József felelős Megjelenik minden VítSámap. 4 K), hirdetések, reklamációk: Faragó = szerkesztő címére küldendők. = János főmunkatárs címére küldendők. Egy konventí határozat. Soós Károly, búcsí református lelkész. A nagy méltóságú egyetemes konvent az 1908. évi december hó 8—10. napjain (ártott ülésé­ben a köveskezö határozatot hozta: Az egyetemes konvent addig is, míg a végleges nyug díj-intézeti ügyrend elkészül­hetne, az „ Ügyrend“ 67. és 68. §§-ait, továbbá a „ Pótló utasításu 5. pontját meg­változtatja és kimondja, hogy : 1. az állás-ürességre nézve mindenkor a január 1. napján létező állapot az irány­adó ; 2. állás-üresség esetén úgy a 372% tag­sági díj, mint a 2% fenntartási járulék a gyülekezetei terheli. Mit tart a konvent állás-ürességnek? Hogy az „Ügyrend“ 67. §-ára hivatkozik, mint amelyet megváltoztat, ez a körülmény, vala­mint az intéző-bizottság eddigi eljárása is azt mutatják, hogy a konventi határozatban említett „állás-üresség“ alatt a gyülekezetek azon álla­pota értetik, amidőn a lelkészi álláson nincs rendes lelkész, tekintet nélkül arra, hogy a javadalmat özvegy élvezi-e, jut-e abból csak egy fillér is az egyház pénztárába. Az „állás-üresség“ rnondatik tehát ki mind­ama gyülekezetekre, melyeknek január 1.-én nincs ott működő, rendes lelkészük. Az ily egyházak tartoznak a nvugdíj-intézeti 372% tag­sági díjat is fizetni. Eltekintve attól, hogy eme rendelkezés a gyülekezetekre olyan terheket ró, miket a törvény vonatkozó §-ai nem igazolnak: végrehajtása a következő okokból is lehetetlen. Éppen lelkész­változások alkalmából van az egyházaknak leg­több rendkívüli kiadásuk. Az elhalt lelkész el­temettetése, a választási előmunkálatok, a válasz­tás, az új lelkész helyreszállítása, beiktatása, slb. sokszor oly tetemes költséggel járnak, hogy az anyagi egyensúly mérlege évekre ki­­hatólag megzavartatik. Vájjon méltányos dolog-e a sok rendkívüli kiadás mellé még a 372% tagsági díjat is a gyülekezet nyakába rakni? Méltányos-e, különösen akkor, ha a javadalom­ból a gyülekezeti pénztárba egy fillér sem kerül, mert az az özvegyet illeti, kinek nyomába lép az új lelkész ? Méltányos-e, legkülönösebben akkor, amikor az özvegyi idő alatt, a törvény értelmében, a nem-kongruás egyház még a helyettes-lelkész fizetését is fedezni tartozik ! ? De ha nehéz időben rak a fenti határozat terheket a nem-kongruás egyházakra is, még kevésbé méltányos a kicsiny, szegénysorsú, kongruás gyülekezetekkel szemben, amelyek viszonyaikban és sorsukban úgyis a leg­szerencsétlenebbek. — Mert a kis, szegény gyülekezetekben a leggyakoriabbak a lelkész­változások. Az ifjú lelkész itt kezdi pálya­futását, s a legközelebbi alkalmat felhasználja, hogy gazdagabb egyházba kerüljön, hol leg­alább az anyagi gondok nyomasztó terhétöl megszabadul. Ismerek kis egyházat, melyben hét év alatt három lelkész-változás történt; mely három január elsejét ért meg hét év alatt lelkész nélkül ; minélfogva könnyen sorsa lehet a jövőben, hogy a konventi határozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom