Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-04 / 36. szám
296. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. Minden nemes lélek jóindulatú, kitartó, erélyes közremunkálása kell ide; nem csupa szép szavak, csupa ragyogó frázisok, nem az ünnepélyes alkalmak múló lelkesedése, fényes ígéretei, hanem első sorban a jó, a vonzó példa — az iskolában, a családban, a társadalomban. Kell, hogy az iskolai tanítást teljes erővel támogassa, erősítse a tanítók, a szülök, a felnőttek magavisele; kell, hogy ez üsse rá arra a pecsétet. Vajha szivünkre vennénk ezt mindnyájan. A zsolnai zsinat megünneplése* A „Magyar Szó“ után. A nevezetes zsolnai zsinat 300. évfordulóját aug. 27.-én és 28.-án ünnepelte meg a magyar protestáns világ. Az emlékünnepre az ország minden részéből nagyszámban érkeztek küldöttségek. Egész Zsolna ünnepi diszt öltött, a várost szombaton este fényesen kivilágították. A magyarországi ref. egyház konventjének képviseletében dr. Antal Gábor püspök és dr. Baksa Lajos konventi előadó, — a magyarországi evangélikus egyetemes egyházat báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő, —• az erdélyi református egyházkerület Lészay Ferenc egyházkerületi főgondnok és Nagy Károly főjegyző, püspök-helyettes, — a dunántúli református egyházkerületet dr. Antal Gábor püspök, Németh István egyházkerületi főjegyző, — a bányai evang. egyházkerületet dr. Zsilinszky Mihály, v. b. t. t., egyházkerületi felügyelő, Scholtz Gusztáv püspök, Geduly Lajos, — a dunántúli evang. egyházkerületet véssei Véssey Sándor egyházkerületi felügyelő, Gyurátz Ferenc püspök, Bognár Endre egyházkerületi főjegyző, — a tiszai evangélikus egyházkerületet Szentiványi Árpád egyházkerületi felügyelő, dr. Zelenka Lajos világi főjegyző, a főesperesi kar, a nagyszámú küldöttség képviselték, — az ünnepélyt rendező dunáninneni evang. egyházkerületetet Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő és dr. Baltik Frigyes püspök vezetése mellett az egyházkerületi közgyűlés tagjaival vett részt az ünnepen, — Trencsén vármegyét Salavszky Gyula, v. b. t. t., főispán vezetése mellett küldöttség képviselte. Az érkezés napján, augusztus 27.-én este felolvasóestély volt a városháza dísztermében, amelynek főponja dr. Zsilinszky Mihály, v. b. t. t., egyházkerületi felügyelő felolvasása volt a zsolnai zsinat történetéről, korrajzáról. A nagytermet és folyosóit zsúfolásig megtöltötték a megjelent előkelőségek, a város közönsége, felekezeti különbség nélkül. Az estélyt Kis Miklós lelkész vezetése mellett elhangzott bevezető ének után Gyurátz Ferenc evang. püspök szép imája és Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő magasszárnyalású beszéde nyitotta meg. Majd Zsilinszky Mihály állott fel az elnökség asztalánál, s kezdte meg mindvégig nagy figyelemmel hallgatott felolvasását. Ismertette azokat a mozgató erőket, amelyek az ev. egyház akkori sorsát irányították, s amely sorsban sok volt a jelenkor számára levonható hasznos és tanulságos, vigasztaló és felemelő okulás. Szólt a reformációról, annak okairól, a reformátorokról és munkáikról. Majd a hazai reformáció külön rövid jellemzése után áttér a zsolnai zsinat előzményeinek vázolására, a folytonos üldözésekre, az egyház végleges szervezkedésére, a Bocskay-féle békekötésre. Majd arra a tényre, mikor a békekötés pontjai törvénnyé lettek. Ezzel a evangélikusok felszabadultak a római püspökök hatósága alól és jogot nyertek arra, hogy saját egyházuk szervezetének felépítésében saját hitelveink szerint járjanak el. Ez képezi a hazai ev. egyház önkormányzatának első törvényes alapját. Az isteni gondviselés hozta, hogy 1609-ben, az országos katholikus főpapság ellenzése dacára. Thurzó Györgyöt választották meg nádorrá, kinél kiválóbb és hasonló nagy tekintéllyel biró ev. férfiú sem előtte, sem utána nem volt a hazában. Thurzó a törvényszentesítés után azonnal gondoskodott arról, hogy az egyes szeniorátusok külön értekezleteket tartsanak a törvényes jognak miként való megvalósítása és gyakorlása ügyében. Érdekesen adta elő Thurzónak Zsolnára való bevonulását és a zsolnai zsinat lefolyását, A zsolnai határozatokat s a püspöki esküformában semmi sincs, ami a r. kath. egyházat sérthetné, s mégis a római főpapság felháborodásában nem ismert határt, s az élén álló esztergomi érsek protestált a zsinat határozata ellen, s a megválasztott püspököket csúfolni, határozataikat becsmérelni kezdte. A vallási és politikai ellentétek sokáig nem szűntek meg. Az emlékünnep alkalmából, a 300-év előtt élt és küzdött ősök emlékénél, a most ünneplő evangélikusok szent fogadalmat tesznek arra, hogy a Krisztus evangéliomában kifejezett vallás-erkölcsi alapelvekhez mindhalálig hívek maradnak, s hogy az apák két nagy erényét: a mély vallásosságot és a tiszta hazafiságot szent ereklyék gyanánt nemcsak megőrzik, hanem utódaiknak is átadják. Ezzel rójják le legméltóbban hálájuk és kegyeletük adóját az ősök porai és emlékei iránt. Rámutatott ezután a történettudós az evangélikus egyháznak a zsolnai zsinat óta lefolyt körülményeire, fejlődésére, jelen állapotára. A Róma részéről újabban a különböző dekrétumok és egyéb támadásunk alakjában
