Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

36. szám. DUNÁNTÚLI PRO ismét napirendre került üldözéssel szemben kitartásra az ősök munkájának folytatására, az egyház feltétlen védelmére, s ezzel kapcsolatban a hazafiságra buzdítja az egybegvült ünnepi közönséget. Előadását szűnni nem akaró taps-vihar és éljenzés követte, melynek lecsillapultával Szalavszky Gyula Trencsén vármegye főispánja kelt fel szólásra, kinek üdvözlő beszéde s abban foglalt kijelentései magukkal ragadták a nagyszámmal egybegyült ünneplő közön­séget. Szalavszky méltányolva a protestánsoknak jogos küzdelmeit, rámutatott arra, hogy a protestánsok nem mindig maradnak egyedül védelmi munkájukban. Volt, hogy a katholikusok is mellettük küzdöttek az igaz­ságukért. Itt vagyunk most is, katholikusok, — úgy­mond — hogy a jelen ünnepet egyetemessé tegyük, a felekezetközi békét erősítsük, hogy múltakéhoz hasonló bajokat megakadályozzuk. A nemzet meg­menekül a súlyos komplikációk elsimításának munkájá­tól. A felekezetközi testvéries érzelemnek e különösen magasfokú, szabadelvű kifejezése percekig tartó lelke­sedést keltett. Majd dr. Antal Gábor, dunántúli református püspök a református konventtől és a református egyház­­kerületektől hozott testvéri, meleg üdvözletét adta át. Szólt az együttműködés kiváló szükségéről, s meg­emlékezett gróf Thurzó György nagy érdemeiről. A zsolnai zsinat határozatai megnyilatkozásai voltak az összprotestántizmusnak. A reformátusok, mint test­vérek jöttek e közös apai házhoz. Kivánja, hogy az a szellem hassa át most is mindnyájukat, amely a dicső ősöket vezérelte. Dr. Antal Gábor magasszárnyalásu beszéde után Mráz biró a város nevében köszöntötte a vendégeket. Végül Laszkáry Gyula, főrendiházi tag, a dunán­­inneni evang. egyházkerület népszerű világi vezére köszönte meg a főispánnak, az összes küldöttségek, s a város közönségének az ünnepélyen való részvételt. 'ESTÁNS LAP. 297. oldal. Az emlékünnep Scholtz Gusztáv püspök mélyhatású imájával végződött. Másnap, augusztus 28.-án, délelőtt két ünnepi isteni­­tisztelet volt az evang. templomban. Mindkét isteni­tiszteleten a Zsolnára jött összes előkelőségek meg­jelentek és különösen fokozta az ünnepélyességet a magyar díszruhák sokasága. Az elsőn az ünnepi beszédet a zsolnai tót anyanyelvű és jó magyarérzelmü vendéglátó hívekre való tekintettel, dr. Baltik Frigyes püspök tót nyelven mondotta. — A magyar isteni­tisztelet oltárelőtti részét Terray Gyula főesperes végezte, az ünnepi beszédet pedig Gyurátz Ferenc ev. püspök mondotta. A jeles szónok gyönyörű beszéde s annak lebilincselő előadása nagy hatást keltett. A himnus eléneklése után báró Prónay Dezső, főrendiházi tag, a magyarhoni ev. egyetemes egyház felügyelője nyitotta meg a templomban folytatólag megtartott diszgyülést, amelyen nagy hatást keltett szavaival megköszönte az ünnepélyen részt vett kép­viseleteknek, s a város felekezetküiömbség nélkül megjelent társadalmának szives megjelenését. A magyarhoni evangélikusok fővezérének lelkesen megéljenzett szavai után dr. Antal Gábor református püspök fejtette ki többek között azt, hogy a megjelent evangélikus és református testvérek úgy menjenek szét innen, hogy mindenesetre a szükségesekben az egységet, a kevésbé lényegesekben a szabadságot, de mindenekben a szeretet nagy összekötő kapcsát teljes mértekben létrehozzák. Laszkáry Gyula Prónay Dezső báró megjelenését köszönte meg, aki megjelenésével és kijelentésével el­jött megerősíteni az evangélikusok álláspontját. Szentiványi Árpád egyházkerületi felügyelő és Gyurátz Ferenc püspök indítványára az ünnep emlékére emlék­füzetet fog kiadni az evang. egyházegyetem, melynek jövedelmét a zsolnai evangélikus templom-alapra adja. Kálvin, az unió híve. Irta: Wítz-Oberlin C. A. Dr., egyházi kormánytanácsos Wien. — Fordította: Kálíay Kálmán Pozsony. — Folytatás. — Még inkább sajnálhatta azt, hogy nem tudta meg­érteni, mikép lehet az urvaosorabeli különbség olyasmi, ami „a benső és őszinte barátságot hátráltatná. Bár­mennyire fokozódott is a kölcsönös keserűség és heves­ség — így ír Andreae Jakabhoz, aki a viszálykodó felek közt a legmérsékeltebb irány képviselője volt — ez még se akadályozzon engem abban, hogy mindenki­hez, aki csak egy kissé is szivén hordja a béke ügyét, nyájassággal és szeretettel ne közeledjem. Minél nagyobb a tűzveszély, annál inkább kell mindenkinek elősietnie. T^IIllíÖHy V0k Kis Tivadarnál rajz- és Írószerek kaphatók Pápán, Fó-u. 31« Iskolakönyvek saját könyvkötészetemben olcsón és gyorsan köttetnek: I

Next

/
Oldalképek
Tartalom