Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
232. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. A világi hatóság vagy az állam a maga követeléseivel még könnyebben boldogul. Bár megjegyzendő, hogy a törvény még azok kielégíthetése végett sem enged végrehajtást vezetni a törvényben felsorolt ingóságok ellen. Ha nem hajthatja be az adót, hivatalosan reá táblázza az ingatlanokra. S mikor már több, akkor a kényszerűség ereje, vagy a menekülni nemtudás kifizetteti a hátralékossal a tartozást. Az egyházi hatóságot azonban a fentiekben gyökeredző bizonyos félelmen kívül a tartozásnak az ingatlanokra való reá tábláztatásánál szokásos hosszadalmasabb eljárás is visszariasztja. így hát ott vagyunk, ahol voltunk. És így aztán megeshetik, hogy pld. egy 2000 koronás évi budgettel dolgozó református gyülekezet, melynek kasszájába az említett összeg felerészben az egyházi adóteher-csökkentési államsegély-alapból, másik fele a hivek zsebéből folyandó be, a csőd szélére jut rövidesen, mert a hivek buzgóságának forrásait a novella oly erősen bedugaszolja, hogy azt a dugót sem predikálásod a hiv sáfárról vagy a talentumokról, sem a presbiteri avagy közgyűlésen való agitálásod és érvelésed vagy buzdításod ki nem pattantja. Unisono azt felelik, minek fizessünk, ha nem muszáj. Álljon fenn az egyház, ahogy tud. Igen helyes lenne, ha a konvent oda hatna, hogy amint e törvény, tudniillik az 1908 : XLI. törvénycikk kiegészítője a régebbi végrehajtási eljárásról szóló törvény, t. i. az 1881 : CX. törvénycikknek, úgy alkottatnék törvényhozási utón egy másik novella, lényegileg csak a2on tartalommal, hogy az idézett törvénycikk keretébe csak a magánjogi követelések tartoznak, illetve ezek vétetnek ki, a végrehajtási eljárás alól, míg a közterhek, köztartozások, melyek valakire törvényesen kirovatnak, nem. így nem jönne ellenkezésbe az egyházi törvény a világival. Addig azonban, míg ez evidens baj orvosolva nem lesz, mint Benedek Sándor kir. közigazgatási biró — egyházunk buzgó hive — a Protestáns Egyház és Iskola cimü lap egyik folyó évi számában Írja, sokat fognak vitatkozni egyházi hatóságaink e kérdés felett. De szerintem minden vita hiába való. Mert tényekkel, törvénynyel állunk szemben. Amit más nem szanálhat, mint törvényes intézkedés. Azért hát: „Videant consules, ne quid ecclesia detrimenti capiat!“ Jóka, 1910 július 10. Üdvös eredmények* Irta: Szűcs József, az alsóörsí A római Borromüus-enciklika miatt támadt nagy mozgalom nem szalmaláng volt. Még tart, erősbödik és üdvös eredményeket hoz létre a német protestáns világban. Megemlékeztünk az evangélikus szövetség erőteljes, komoly feleletéről, a német evangélikus egyházak választmányának határozott, visszautasító nyilatkozatáról. Az evangélikus szövetség még egy újabb nyilatkozatot is bocsátót ki, melyben a Vatikán helyreigazító és visszavonó intézkedéseit éppen nem tekinti megfelelő elégtételnek a német reformációval és nemzettel szemben. Mert a pápának ilyes nyilatkozata : „sajnálattal értesültem erről a mozgalomról“, még nem biztosíték arra nézve, hogy „távol állott tőle Németország nem-katholikus népének és fejedelmeinek megsértése“. A közzé tett sértések miatt kellett volna sajnálkoznia és nem a nyomukban támadt mozgalom miatt. Ám az eset csak egy hathatós lecke és intés: nem kell Németországban előmozdítani az ultramontán törekvéseket, mert befészkeli magát az az irányzat, mely a polgárok békéjét bárreformátus egyházközség lelkésze. mikor feldúlni képes, mely ellen hathatósan védekezni parancsol ez az újabb eset is. A ritka egyértelmű állásfoglalásban különben legelső volt Poroszország, Bajorország, Braunschweig, Szászország, továbbá Baden, Württemberg, Hessen sem maradt emezek mögött. A katholikus szász király pedig levelet intézett a pápához, s egyenes és határozott viselkedése folytán mindenütt, ahol csak teheti, hódolattal veszi Őt körűi a drezdai lakosság. A német protestánsok szövetsége is így válaszol a többek közt: „Míg a centrum párt a türelmet Írja zászlajára, a római szék gyalázza a múltat, melyből az egész protestáns művelt világ eredetét vette, melynek áldásaiban a katholikus népek is részesülnek, piszkolja a német népet, melynek kebelében a kath. egyház oly jogokat és szabadságot élvez, mint más országban talán sehol.“ Számtalan városi és vidéki egyházközség tart és tart tiltakozó gyűléseket. Kisebb-nagyobb egyházi közgyűlések bocsátották és bocsátják ki nyilatkozataikat.
