Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-08 / 19. szám
19. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 157. oldal. Negyeden nem az esperes bukott meg, hanem megbukott a tisztesség; tótágast állt a méltányosság, bizouy — sajnos — cigánykerekeket hányt maga az egyéni becsület is, mert többen nem szavaztak esperesünkre azok közül is, akik két héttel előbb személyesen voltak meghívni. Kedves jó esperesünk ne izgasson se téged, se családodat ez az eset. Hálás köszönettel tartozunk mi neked, hogy megmentettél minket a hasonló kudarctól és hasznos tanulságot szolgáltattál minden önérzetes kartársadnak. Ha a törvényt esperesével szemben is kijátszhatna egy vizegázatlan káplán, ba se fokozatos előléptetés, se korpótlók, de még több munkával kiérdemelt jobb javadalmű helyre se lehet ezután reményünk: akkor menjünk vissza oda, ahol elődeink javítottak rossz helyzetükön. Közszolgálati-, egyházkormányzati érdemek, irodalmi tevékenység, nyelvismeret, mind-mind lomtárba való haszontalan időtöltések. Főjegyzőnk, aki 5 évet töltöttél a püspöki irodában, 15 éve meg az egyházmegye legfogósabb bizottságainak vagy a tolla; aljegyzőnk, ki öt élő nyelvet tanultál meg és angolból, franciából ültetgeted nyelvünkre a vallásos buzgóságot fokozó dolgozatokat; de ti is 300 — 400 lelkes gyülekezetek papjai, akik kerületetek határain tűiható nevet szereztetek magatoknak azzal, hogy az itjfi Tiraotheusokat egyházi beszédekkel tápláljátok : vessétek sarokba toliatokat, aggassátok fűzfára lantotokat és vegyétek elő mellőzött kapátokat! Az a parochiális kert, azok a méhecskék, az a jól munkált szőlő bizony bizony több haszounal biztat, ritkábban csalja meg sziveteket. De családotok és öreg napjaitok érdekében is ajánlom az ezekhez való visszatérést. Ha gyermekeitek taníttatása felemészti hivatali fizetésieket, bizony ezek adnak csak alkalmat nyugdíj-intézeti kötelességtek pontos teljesítésére. Már pedig a jelenkor tapasztalása arra serkent, hogy bármily keservesen, de eleget tegyünk nyugdíj-tartozásunknak. Mert az Isten óvjon mindnyájunkat attól, hogy káplánt kelljen tartanunk. Éppen a napokban hallottam, hogy áldott jó aranyosi bátyánk életét hogyan keserítette meg egyik előre számító káplánja. Hogyan kívánták föld alá azt, aki tudva még a légynek se ártott 50 évi paposkodása alatt. Igen kérem a theologiai tanár urakat, hogy az űjabb keletű szociális kurzus helyett vagy mellett ne mellőzzék el a régi módi erkölcstannak illemtannal való tanítását. Külföldi szemle* Irta : Szűcs József, az aísóőrsí református egyházkö'zség lelkésze. megjelenése után mindjárt két helyen hóhérral égettették meg. T. i. Párizsban az érsek indítványára, majd Genfben a kálvinista konsistorium tanácsa folytán, mivel az illető irat szembe szállott az egyházzal és az uralkodó vallásos véleménnyel. Annál becsesebb — irja tovább a lap — eunek a nagy gondolkodónak (Rousseau) véleménye napjainkban is: „Sokrates halála, ki nyugodtan bölcselkedett barátaival, a legszelídebb, amilyent esak ember kívánhat; Jézus halála, ki gúny, gyalázat, kínzás, egy egész nép szitkozódása között lehelte ki lelkét, a legrettenetesebb, mitől csak ember remeghetett. Alig Sokrates a méregpoharat elveszi, megáldja, ki könnyek közt azt neki adja; Jézus egy rettenetes halálbüntetés folyamán imádkozik szívtelen hóhéraiért. Valóban, ha Sokrates élete és halála egy bölcshöz méltó, akkor Jézus élete és halála egy Isten-Legalkalmasabb és legjobb konfirmációi ajándékok! Új-testamentom (32-rét, vászon kötés) 30 fillér; Új-testamentom zsoltárokkal (32-rét, vászon kötés) 50 fillér; Imakönyvek 50 fillértől kezdve a legdíszesebb kötésig; Zsoltárok 1*10 koronától kezdve a legdíszesebb kötésig; „Koszorú“ füzetek; Házi kincstár; Vallásos iratok; Fali mondatok, stb. óriási s gazdag választékban kaphatók: Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán, Fő-utca 21. sz. Telefon 9. szám. — Figyelmes, gyors és jutányos kiszolgálás! — Telefon 9. szám. Élt-e Jézus? Újabb időben ezzel a kérdéssel találkozunk igen gyakran, kivált a német egyházi lapokban. A kérdés persze „tudományos“ eredetű és nagy port vert föl. Drews, karlsruhei professzor vetette volna fel „Die Christusmythe“ című könyvében e kérdést, meg is felelt reá, hogy Jézus nem élt. Nagy hamar megindultak az alapos és alaptalan viták. A föltett kérdést vallja címének legújabban megjelent két kis olcsó könyv is,' az egyik Berlinben, a másik Marburg,ban látott napvilágot. Az érdemesnek jelzett (mindenesetre azok is) könyvecskékből, melyeket tudós német theologusok írtak, meg lehet tudni, hogy hát csakugyan élt Jézus. Egy heidelbergi egyházi lap feleleveníti Rousseaunak ide vágó véleményét, melyet „A savoyai vikárius hitvallása“ című munkáról nyilvánított. Ezt a „hitvallást“ ugyanis 1762-ben történt
