Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-08 / 19. szám
158. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. faez méltó. Azt fogjuk mondani, liogv az evangéliumi történet pusztán kitalálás? Barátom, ilyet ember ki nem talál; és Sokrates tettei, melyeket senki sem von kétségbe, kevésbbé hitelesek, mint a Krisztus tettei. Alapjában ez csak a nehézség elodázása és nem elhárítása; az még megfogbatatlanabb lenne, hogy löbb ember ilyen könyvet közmegegyezéssel készíthetett volna, mint az, hogy egy ember szolgáltatta volna tartalmát. Ezt a hangot, ezt az erkölcsi elvet nem találhatta volna fel soha egy zsidó könyvszerző Bem, és az evangéliom az igazságnak oly nagyszerű, oly meggyőző, oly tökéletesen hamisítatlan bélyegét viseli, hogy feltalálóját akkor jobban kellene csodálnunk, mint hősét.“ Mi pedig látjuk ebből, hogy nem új dolog sem a Drews professzor tagadó elmélete, sem a többiek védelmező álláspontja. Úgy látszik, az említett savoyai vikárius is felszínre hozta már ezt a tagadó kérdést. Könyvét egypár helyen meg is égették. Drews könyvét nem fogják megégetni. Szépen megcáfolják a józan tudomány fegyverével. Végre is, ha már föl lehetett vetni ilyen kérdést: élte Jézus? és állítani lehetett, hogy nem élt, azon sem ütközhetünk meg, ha komoly, józan tudósok szükségesnek látják alaposan bebizonyítani, hogy igen is élt. Bennünket azonban ne hozzon ki sodrunkból ez a kérdés, legyünk nyugodtak, sem a régen élt savoyai vikárius, sem Drews professzor tern fogja tudni letagadni, hogy élt és él JézuB, ki nem szorult a védelmezőkre sem. De hisz a támadás is, a védelem is nekünk, embereknek Íratott, a mi tökéletlenségünkhöz mérten. S mivel úgy tetszik, hogy a művelt külfölddel szemben nálunk ez a kérdés nincs felszínen, vagy legalább is még nincs, talán mondhatjuk ez egyszer jólesően is: „Hála Istennek, mi még nem haladtunk ennyire.“ Auguszta Viktória német császárné építtetett Jeruzsálem mellett, az olajfák hegyén, egy rendházat a Johanniták részére. Mint a hazai lapokéi is értesültünk, e ház fölszentelése április 9.-én megtörtént Eitet Frigyes herceg és neje jelenlétében. 1898. év november elején a német császári pár Jeruzsálem mellett volt, sátorszállásában a palestinai evangélikus szövetségek nagy küldöttségét fogadta, mely küldöttség kérelmezte Palestina német lakói részére, az olajfák hegyén, egy üdülő otthon alapítását. Nem kis dolog volt, de hát olyan építő-kurátor mellett, mint a német császár, nem sokára elkészült a szép, nagy kiterjedésű, tornyos épület, melyben immár készítik elő a diakonisszákat és a misszió munkásait, valamint az ott lakó németeknek is van már üdülőhelyük, az utazók pedig nemzetiség és valláskülönbség nélkül szállást találnak, s az egész intézmény egy nagyszerű központja lesz a német evangéliomi jótékony munkásságnak Palestina és Syria vidékein. Az épület stílje különben a Johanniták egy régi rendházának román-stílje. A magasan kiemelkedő toronyból gyönyörű kilátás a Szentföldre. Az épület összes költségei kitettek 2,255.000 márkát. A költségekmajdnem 2/s részét fedezte a császár, a császárné és a rajnai evangéliomi nőszövetségek elnöknőjének (ki maga 1,000.000 márkát adott) ajándéka. A többi költség egy részét több német jótékony szövetségnek tagjaiJ|hozták össze, a császárné védnöksége és vezetése mellett. A fedezetlenül maradt összegre pedig gyűjtenek eg^sz Németországban. Megszólalt tehát a toronyban az épület fölszentelésekor a — mint Írják — pompás összhangzatos négy harang is, (g-h d-e) hangjuk keresztül zúg a szent város fölött és elhallatszik egészen a kis Betlehemig és a Holt-tengerig! E harangok közül egyik legszebbet és legnagyobbat szintén a német császár ajándékozta. — Folytatása következik. — Protestáns irodalom. Szövetséget a kiadásért, a szerkesztőket a kivál ó gondosságért, mellyel összeállították. Vájjon lesz-e ez Emlékkönyvnek olyan kelendősége, amilyent méltán megérdemelne ? ! Kálvin János müvei. Szerkeszti Ceglédi Sándor. Ismét két füzet került ki a sajtó alól. A XII. füzet : Servet Mihály harminc levele Kálvin Jánoshoz, a genfiek prédikátorához. Latinból fordította Veress Jenő. A Servetpör cimű gyűjtemény C) része. Ára D40 korona. — A XVI. füzet: A tridenti zsinat határozatainak cáfolata. AJapíttatott 1864-ben. A vidék legrégibb es legnagyobb cipőüzlete Alapittatott 1864-ben.' JVJetiljeim ylrmiii, ezelőtt Jütstäätei] J. cipőira^táija Pápa. Kossiitípii. 10. sz., hol mól-tél?: szei’int, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket leliet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophád-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak -*JV -áiV-'üV'W AlV különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit, -v.v.-wvwv-v,v.**t,-v.- jv v-Kálvin-jubileumi emlékkönyv. A magyarok genfi útja. — Szerkesztették: B. Papp István, theologiai igazgató és dr. Kovács János István theologiai magántanár. — A Kálvin-Szövetség kiadványa. — Ára 2 K. — E 96 lapra terjedő, igen díszes kiállítású, képekkel illusztrált, a közvetlen szemlélet és élmények alapján irt emlékkönyv nagyon kedves olvasmánya lehet nem csak azoknak, akik e gyönyörűséges kiránduláson és lélekemelő ünnepségeken maguk is részt vettek, de minden magyar kálvinistának. Elismerés illeti a Kálvin-
