Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-09 / 2. szám
12. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. A nagytiszteletü lelkész urak ismerik leginkább azokat a módokat, melyeken a hivőkre lehet hatni; kérjük, használják fel ékesszólásukat nemes céljaink érdekében. Abban a reményben vagyunk, hogy e kérésünk meghallgatást nyer és sikerre is fog vezetni. Munkánkban, a szeretet munkájában fenti értelemben kért közreműködésért előre is hálás kőszönetünket nyilvánítjuk. Kiváló tisztelettel dr. Lázár Andor, s. k., Kaczíán János, s. k., gróf Ráday Gedeon, s. k., ügyvéd, főtitkár. esperes, egyházi elnök. alelnök. A drávavölgyí reformátusság gondozása. — Folytatás. — Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor a somogyi kálvinisták tömegesen vándoroltak át a Dráván, a belsősomogyi egyházmegye kiterjesztette figyelmét erre a magyar nemzeti és református egyházi szempontból annyira fontos vidékre — megkésve bár, de nem elkésve. Nagytiszteletü Novottny Alajos, Kastélyosdombó érdemes lelkésze, járt le ide évenként négyszer ötször hirdetni tisztán Istennek szent igéjét s kiszolgáltatni a szent sakramentomokat. E látogatások az elcsüggedt népben reménységet élesztettek s bizonyára nem egy öszfürtfí atyánkfiának adták ajkaira Simeon Bzavait: Mostan bocsássad el Uram a te szolgádat békességgel, mert látták szemeim a te Üdvözítődet!“ E hosszú éveken át tartó látogatások történetét s a nyomukban járó örömöt, lelkesedést, reménységet, mik fölfakadtak a nép szivében, a vigaszt, mely elfeledtette velük előbbi elhagyatottságukat, csak nevezett lelkész úr tudná megírni, amivel igazán hálára kötelezné egyházunkat. Mi csak az eredményt látjuk ; a látogatásaira egybegyfílni szokott nép hitét mind máig megőrizte s ma is azokon a régi, megszokott napokon jön népünk legnagyobb sokasága istenitiszteletre. Bizonyára az ő jelentései irányították főpásztorunk figyelmét erre a vidékre. Főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor püspök úr az 1904. év tavaszán bejárta a szlavóniai református gyülekezeteket s értekezvén mai egyházunk akkori elöljáróival elhatározta, hogy Terezovác (Suhopolje) székhellyel itt egy önálló miszsziói lelkészi állást szervez. Elhatározását rövidesen tett követte. 1904 augusztusában elfoglalta állomását e misszió első lelkésze nagytiszteletü Horváth Lajos úr. Működésének eredménye röviden a következő: a reformátusság szervezve van ; az istentiszteleti központokat szorgalmasan látogatja ; úrvacsorával tömegesen él; gyermekeit nem keresztelted plébánossal; az esketéBt saját lelkészével végezteti és reverzálist nem ad ; az egyháznak hatalmas épülete van, melynek fele lelkész - lak és imaház, másik fele évi 700 koronát jövedelmező bérház. És ami a legfőbb, aminek jelentőségét osak az itteni viszonyokkal ismerős tudja fölfogni, az, hogy folébredt népünkben a vágy, hogy gyermekeit református vallásunkban nevelhesse. Eddig a múlt. Lássuk most a jelent. Alulírott főtiszteletü és méltóságos püspök úr megbízásából folyó évi május elején foglaltam el itteni állásomat s azóta istenitiszteleteken a más alkalommal is bő alkalmam volt búját és örömét, csüggedésének okát, avagy reményeit, egyházunk fejlődésének gátló és előmozdító körülményeit megismerni s azért tekintettel e misszió nagy fontosságára, a jelennek rövid ismertetése alapján egyházunk szükségletét a lehető teljes mértékben fogom föltárni. A terezovac-suhopoljei misszió székhelye Terezovao- Suhopolje; a Drávától 14, Barcstól vasúton 21 km.nyire; vasúti csomópont; lakosainak száma 2000, kik nemzetiségükre nézve magyarok, németek és horvátok; magyar iskolája nincs; református lakóinak száma 15. — Istenitisztelet minden hóban egyszer tartatik a központon, hova a hivek nagy távolságról járnak — a közönséges istenitiszteletekre csekély, az úrvacsoraosztással egybekötöttekre nagyon szép számmal. — E központon lelkészlak, imaszoba és egyházi bérház van, mely 700 korona jövedelmet hajt, de amelyet még mintegy 20,000 korona adósság terhel; harang nincs. Missziói segély évi 400 korona, mely a bérjövedelem - mel együtt adósságtörlesztésre fordíttatik. Alig említhető egyéb jövedelme az egyháznak, mint némi csekély egyházi adó. Égető szükség volna tehát nagyobb mérvű segélyre, mert a nagy épület fenntartási költségeire fedezet nincs. Istenitisztelettartó hely még: Yáska, a központtól 15 km.-nyíre, honnan a hivek a központra is bejárnak s ezért évenként itt csak öt úrvacsorával egybekötött istenitisztelet tartatik. Slanaorda, honnan szintén bejárnak a hivek a központba s hol a nagy távolság és rossz közlekedési viszonyok miatt évente csak két istentisztelet tartatik. A második központ Újgráo, Terezováctól 15 km.nyire, hol a községi iskolában évenként tízszer tartunk istenitiszteletet. Imaházat akar szerezni ; e célra van már 200 koronája. Az istenitiszteletek látogatása közepes • A harmadik központ Vukosavljevioa, Terezováotól 25 km.-nyire; előbb Nagypisanioához tartozott, majd
