Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-21 / 12. szám
DUNÁNTÚLI OTESTÁNS LAP. 19-2 191 bennünket. Az ős Kálvini egyházalkotmány szégyenére határoznak sokszor rólunk — nélkülünk. Holott zsinatpresbiteri elv alapján minden mozgalomnak a presbi ■ tériumokból kellene kiindúlni; illetve az egyházhatóságoknak, törvényhozásnak csak oly dolgokat lehetne megvalósítani, melyeknek talaja van a presbitériumokban. így felelne meg minden intézmény a közóhajnak, igy szolgálna mindenik az egyház egyetemének is javára, az egyház felvirágoztatására. Mert hol van a mi erőnk ? Egyedül és csak egyedül a népben ! Népünk hitbuzgóságában, áldozatkészségében. Ezt a népet kell nekünk minél erősebb szálakkal az egyházhoz fűzni, azzal, hogy már a presbitériumokban alkalmat adjunk neki az egyházat érdeklő minden kérdéssel foglalkozni. Értelmesebbjeit pedig bevinni a kormányzásba, a közigazgatásba a magasabb fórumokon is. És hitem szerint többre is mennénk nem eg)' polgár tanácsbiróval, mint némely vegyesházasságban élő, templomba soha nem járó, úrvacsorával nem élő, egyházi adót csak egzekúcióra fizető úrral. A genfi nemzeti protestáns egyházban az új egyházalkotmány szerint minden fontosabb kérdést népszavazás alá bocsátanak, s a konzisztórium határozatai csak az ilyen szentesítés után emelkednek jogerőre. Hol vagyunk mi ettől ? ! Centralizálunk. Restaurációtól irtózunk. Episkopális rendszer felé hajiunk. Az alsóbb fó/umok, különösen a presbitériumok hatásköre mind csekélyebbre redukálódik. S mi lesz a vége ? Vagy -- vagy! Vagy felébred az egyház mai lethargikus álmából, s visszatérve a Kálvini demokratikus zsinat-presbiteri alapra, a legközelebbi zsinaton lerázza nyakáról a határozatképes konventet, vagy .... A hatalmas anglikán egyház, mely szervezetében megtartotta az epikopális rendszert, odajutott, hogy a múlt évben tartott zsinatán, melyen vagy negyedfélszáz püspök és érsek jelent meg, tárgyalásba bocsátkoztak azon kérdés felett, hogyan lehetne köztük és a róm. kath egyház között összekötő kapcsot létesíteni ? A világért sem mondom, hogy ehhez közel állunk, de, ha végkép letérünk a Kálvini demokratikus zsinatpresbiteri alapról, bekövetkezhetik ez is. Bekövetkezhetik az, hogy a mi hivatalos egyházunk is eme diadalkiáltásban tör ki: „Habemus pápám falli nescium !M De ez a diadalkiáltás a magyar kálvinista egyházat hántolta el. Varga Dezső. A községi Kálvin-Szövetségek viszonya a központi Szövetséghez és hatásköre. — Vége. — e) A községi szövetség feladatai közé tartozik még a mesterinasok, tanoncok, ipari és kereskedői alkalmazottak (fiuk, leányok), munkások, cselédek részére otthon létesítése, olvasóteremmel, könyvtárral, foglalkoztató mühelylyel és munkaközvetítővel kapcsolatban. — Az elhagyott gyermekek és elbukott leányok, úgyszintén a bünbeesett s büntetésüket kiállott egyének részére menhely, illetve foglalkoztató műhely, munkaközvetítő felállítása, az elhagyott gyermekek, siketek, némák, vakok, bénák, hibásbeszédüek elhelyezésének irányítása, az ezeket felkaroló intézetek, a vidékükhöz közelebb fekvő árvaházak, szere tetházak támogatása. Protestáns Országos Árvaház van Budapesten, VII,, Szegényház-tér 1., a „Nagypénteki ref. Társaság“ tart fenn szeretetházat Budaörsön, Ref. Szeretetház van Kolozsvárt. Az elhagyott, elbukott és bünbeesett nők, úgyszintén cselédlányok elhelyezéséről gondoskodik a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület, Budapest X., Család-u. 8-10. Elhagyott gyermekek, lelencek elhelyezhetők az állami gyermekmenhelyeken s a Gyermekvédő Liga menhelyein. Büntetésüket kiállott hitsorsosokat pártfogásába vesz a „Protestáns Patronage egyesület“. Budapest, titkár: ifj. Darányi Kálmán, VIII., Népszínház-u. 22 (4. §. e. p.) f) A gyülekezeti diakónia megteremtése végett a diakonissza pályára alkalmas nőket kiszemelve, azokat a „Filadelfia Diakonissza Egylet“, (Bpest VI., Hemina-ut 39.) s a Lorántffy Zsuzsánna egyletnek, (Bpest X., Család-u.) közvetlenül ajánlani igyekszik s viszont ezen egyletek támogatása mellett képzett diakonissza kiküldése s a diakonissza ügy fejlesztése végett közvetlenül lép érintkezésbe. (4. §, e) p.) — Igen alkalmas eszköz lehet városokban a Németországi Hospitzok példájára a fenti cseléd-, munkásotthonok mellett saját kezelésben s a lelkész vagy tanító felügyelete alatt álló szálló felállítása, amelynek jövödelmei fedezhetik a fenti (e) pontban említett) otthon, olvasó és könyvtár költségeit s amely Szállóban lehet ezen helyiségeket és gyüléstermet is berendezni. g) Az uzsora, az eladósodás veszélyei kikerülése végett Hitel- és fogyasztási Szövetkezet, esetleg más szövetkezetek, mint pl. a föld és legelőbérlő, termény beszerző és értékesítő, gabonaraktár, tejszövetkezet stb. létesítése iránt kezdeményező leg lép fel. Ilyenek létsítése fontos eszköz lehet az egyháztársadalmi bajok leküzdésére. — Az Országos Központi Hitelszövetkezet (Bpest VIII.. Baross-u. 13.) és a Hangya (Bpest IX., Közraktári-ut 34.) e tekintetben közvetlenül adnak felvilágosítást, útmutatást. (4. §. e) p.) h) A gazdálkodás eredményesebbé tétele, a gazdálkodó hivek ismereteinek bővítése végett a „Magyar Gazdaszövetség“ (Bpest VIII., Szentkirály-u. 40.) a háziipar megteremtése és fejlesztése végett (kosár- é§ gyékényfonáB,seprő-készítés, csipkeverés, hímzés, selyemtenyésztés, szőnyegkészítés stb.) a Háziipari Szövetség, (Budapest II., Margit-rakpart 7.) és a Tulipán-Szövetség Magyar védőegyesülettel (Bpest VIII., József-körut 8.) lép érintkezésbe s ezek útmutatásai nyomán gazdaszövetség és háziipar megteremtésére törekedik, tanfolyamok rendezése iránt nevezett intézményeket felkéri s általában a hivek megélhetésének előmozdítására szükséges eszközökről gondoskodik. (4. § e) p.)
